Elátkozott vitorlák

A koronavírus-járvány a világ minden gazdasági vezetőjét nehéz döntések elé állította. Az egészségügyi és gazdasági válság kezelése összetett lépéssorozatot tett szükségessé.

A válság eddigi kezelése gazdaságpolitikai oldalon már rekordokat döntött. Számos országban a második világháború óta nem látott költekezés zajlott, és ez várható a következő években is. Az IMF Fiscal Monitor kiadványa szerint 2020. szeptember közepéig a világon összesen 12 000 milliárd dollárnyi fiskális csomaggal kezelték a kormányok a koronavírus-válságot.

A kiugró költségvetési kiadásokkal párhuzamosan az államháztartások bevételei csökkentek, és visszaesett a GDP. Mindez jelentősen átrajzolja az államadósságok alakulását. A gazdasági aktivitás visszaesése és a költségvetési hiány növekedése az államadósság-ráták jelentős emelkedését eredményezi.

Az IMF szerint a globális államadósság-ráta 2020 végére a GDP 99 százalékára emelkedhet a 2019-es 83 százalékról.

Az adósságráta sok országban tovább nőhet, mert a fiskális költekezés gyors visszavonása veszélyeztetné a gazdaság helyreállását.

A GDP-arányos költségvetési hiányok sem a fejlett országokban, sem a feltörekvők átlagában 2025-ig nem csökkennek a 2012–2019 közötti időszak átla­gára. Nem meglepő, hogy a Valutaalap az adósságráták jelentős növekedésére számít. Az USA adósságrátája az idén 131 százalék fölé ugorhat, és 2025-ig évről évre növekedhet.

Az euróövezetben összességében kedvezőbb a helyzet, 2020 végére az adósságráta 101 százalékra nőhet, de számos tagországban jelentkezhetnek adósságfinanszírozási problémák. Franciaországban (119 százalékra), Olaszországban (162 százalékra), Portugáliában (137 százalékra) és Spanyolországban (123 százalékra) az idén jelentősen nőnek az adósságráták.

Mindez súlyos fenntarthatósági kérdéseket vet fel.

Az új finanszírozási modellek az európai döntéshozókat a gazdaságpolitikai ágazatok szerepének újragondolására sarkallták. Az idén Japánban 260 százalékra növekvő adósságráta fenntarthatóságát már régóta a japán jegybank biztosítja állampapírok vásárlásával. Az USA a 2020-as beavatkozások tanúsága szerint hasonló pályára lépett.

A japán jegybank 2020. február óta az új kibocsátások 75, míg a Fed az USA pénzügyminisztériuma által újonnan kibocsátott állampapírok 57 százalékának megfelelő mértékben vásárolt. A korábbi évtizedben az Európai Központi Bank jogi egyensúlyozás és szigorú limitek mellett vásárolt államkötvényeket. Meglepő, hogy az EKB idén február óta az eurózónában kibocsátott értékpapírok 71 százalékának megfelelő összegért vásárolt államkötvényeket. Az európai döntéshozók korábbi gazdaságpolitikai képét rövid távon átírta a járvány.

A jövő kérdése, hogy az euró­öve­zetben hosszú távon várható-e hasonló gyakorlat.

Az euróövezet tagországai közös pénzt használnak, így nem monetáris szuverének. Emiatt a jegybanki másodpiaci kötvényvásárlásról a széttartó adósságállományok refinanszírozása miatt hosszú távon is meg kell egyezniük.

Nagy szükség lesz erre, mert jegybanki támasz nélkül a 120 százalék feletti adósságráták piaci finanszírozással fenntarthatatlanná válhatnak, ami az eurózóna széteséséhez vezethet.

Magyarországon nemzetközi összevetésben közepes a hiány növekedése. Mindez kiemelten fontos a hazai makrostabilitás fenntarthatósága és az elmúlt évtized adósságcsökkentési eredményeinek megőrzése szempontjából. Az IMF szerint az idei hiány 8 százalék lehet a GDP arányában, de 2022-ben már 3 százalék körül alakulhat.

A jövő évben várható gazdasági növekedés mellett az IMF szerint az adósságráta 2021-ben már újra csökkenhet, és 2025-re az államadósság a GDP 63 százalékára eshet vissza. Ugyanezt a világtrenddel szemben kedvező hazai fiskális folyamatot támasztotta alá a Moody’s szeptember végi hitelminősítése, amikor stabilról pozitívra változtatta Magyarország adósosztályzatának kilátását.

A következő évtizedben az államadósságok a fejlett gazdaságok elátkozott vitorlái lesznek. Fontos, hogy a várható nemzetközi viharban Magyarország jó irányba hajózzon.