Tisztességesebb és zöldebb újjáépítés

Ahogy a gazdák tervezik a következő szezon termését, úgy kell nekünk már most elvetnünk annak a járvány utáni jövőnek az alapjait, amelyet meg szeretnénk valósítani. Az újjáépítés központi elemévé a nemek közötti egyenlőséget és a fenntarthatóságot kell tennünk, és elő kell segítenünk az inkluzívabb fejlődést a „jó kereskedelem” révén.

A legsúlyosabb kihívás a gazdasági egyenlőtlenség – nem csak az országok közötti és az országokon belüli. A koronavírus-járvány rávilágított a nemi egyenlőtlenségek mértékére is:

a nők szenvedik meg leginkább a járvány okozta gazdasági visszaesést.

A Nemzetközi Kereskedelmi Központ százhúsz országra kiterjedő kutatásai azt mutatják, hogy a nők vezette kisvállalkozások mintegy 65 százalékát súlyosan érintette a válság (szemben a férfiak vezette cégek valamivel több, mint 50 százalékos adatával). Azokat a szektorokat sújtotta legjobban a válság, amelyek főként nőket foglalkoztatnak (beleértve a kiskereskedelmet, a vendéglátást, a turizmust, a kis- és könnyűipart).

A felgyorsuló digitalizáció és az ellátási láncok szerkezetének változása miatt a női vállalkozók mindenütt – de különösen a fejlődő országokban – további akadályokkal kénytelenek szembenézni, kezdve az információhoz és pénzügyi forrásokhoz jutástól a képzettségek és a kapcsolatok megszerzéséig.

Linda Scott, az Oxfordi Egyetem professzora (Said Business School) a Financial Timesban nemrégiben megjelent írásában a nemzetközi kereskedelemben tapasztalható férfimonopólium felszámolására szólított fel. Ha a nők nagyobb szerepet kapnának a gazdasági újjáépítésben – szólt az érvelése –, akkor

egy sor kedvező hatás következne be, és a problémák jelentősen csökkennének.

Ennek a kihívásnak a sikeres kezelése ismét visszahelyezné a női vállalkozókat az új globális értékláncokba, segítve őket, hogy megfeleljenek a modern termékstandardoknak, és kihasználják az e-kereskedelem növekvő lehetőségeit.

A járvány utáni újjáépítésnek emellett fenntarthatónak kell lennie, amire az üzleti szektornak is reagálnia kell. Szeptemberben több mint húsz vezető cég – az Adidastól a Unileverig – üdvözölte az Európai Unió kezdeményezését, amely új kötelező standardok bevezetését célozza a fenntarthatóság előmozdítására, miközben több mint ezer vezérigazgató írta alá azt az ENSZ-állásfoglalást, amely a megújuló globális együttműködésre szólít fel.

A politikai döntéshozók is egyre inkább összekapcsolják a koronavírus-járvány utáni újjáépítést a klímavédelem kérdésével, ahogy azt a francia kormányzat feltételekhez kötött, az Air France-nak és a Renault-nak nyújtott mentőcsomagja is mutatja. Az ENSZ Közgyűlésének legutóbbi ülésén Kína bejelentette szándékát, hogy 2060 előtt karbonsemlegessé kíván válni, és felszólította az országokat, hogy

a koronavírus-járvány utáni időszakban a világgazdaság zöld újjáépítésére törekedjenek.

Az európai, latin-amerikai, karibi és csendes-óceáni országok vezetői a klímaváltozás csökkentését és az inkluzív fejlődést tették a járvány utáni újjáépítési terveik középpontjába. Néhányan, mint például Jacinda Ardern új-zélandi kormányfő, elkötelezték magukat amellett, hogy a koronavírus-járványra válaszul meghozandó intézkedéseiket összekapcsolják a klímavédelemmel. Az új zöldmegállapodások különböző verziói szerte a világban teret nyernek.

Szeptemberben az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen mutatta be azokat a terveket, amelyek szerint

az Európai Unióban 2030-ig az üvegházhatású gázok kibocsátását 55 százalékkal csökkentik.

Franciaország korábban egy 100 milliárd eurós újjáépítési tervet fogadott el, amelynek része a zöldátalakulás támogatása is 30 milliárd euró értékben.

Változik a közhangulat

A világ keresi a módját, hogy miként tudna a „jó kereskedelem” irányába elmozdulni, amely tisztább, igazságosabb és ellenállóbb a sokkokkal szemben. Az új megoldásokból nem maradhat ki azoknak a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak a támogatása, amelyek részt vesznek a globális értékláncokban, és húzóerői a helyi gazdaságoknak – ezek közül sokat nők vezetnek, és sokban nőket alkalmaznak.

Az EU által tervezett úgynevezett karbonhatár-kiigazítási mechanizmus (carbon border adjustment mechanism) péládul – amelyet Von der Leyen is kiemelt az unió helyzetéről szóló beszédében – aggodalmakat fog szülni a fejlődő országokban. (A karbonhatáradónak is nevezett megoldás arról szól, hogy különadóval sújtanák azokat az importtermékeket, amelyeket olyan országban állítanak elő, ahol kevésbé szigorúak az emisszió csökkentését szolgáló előírások, mint az EU-ban – a szerk.)

A Boston Consulting Group szerint

egy ilyen rendszerben azoknak az Európán kívüli cégeknek, amelyek hazájában kismértékű a szabályozói nyomás az emisszió jelentésére és ellenőrzésére,

ezeket a képességeket gyorsan ki kell építeniük, hogy versenyképesek maradjanak Európában.

Emiatt egy európai papíripari vállalat, amely képes kezelni a határkiigazítási mechanizmust, versenyelőnyre tehet szert egy ázsiai vagy afrikai céggel szemben, amely Európába exportál. A nemzetközi közösségnek széleskörűen meg kell egyeznie arról, hogy miként lehet egy tisztább, egyenlőbb világot kiépíteni, és miként lehet együtt dolgozniuk az állami és magánszektorbeli szereplőknek a közös célok érdekében.

Ami az értékláncokat illeti, a kis- és közepes vállalkozások maguk gyakorolnak nyomást az iparágakra, hogy kezeljék a szociális és környezetvédelmi kihívásoknak való megfelelést. Az olyan kezdeményezéseket, mint a ruházati és cipőiparban elindított Social and Labor Convergence program, megfelelő finanszírozással lehetne támogatni, és egy semleges, nem profitorientált szervezet vállalhatná a képviseletüket.

Ezek hatékony, tartós szociális értékeléseket nyújthatnak a különböző iparágakban, valamint hiteles és összehasonlítható adatokat biztosíthatnának.

Ez a modell erőforrásokat szabadíthat fel a cégeknek a munkakörülmények és az eljárások fejlesztésére, és felhasználható lehetne a koronavírus-járvány utáni megfelelési rendszerekben a fejlődő országokban.

Nemi egyenlőtlenségek

A nemi egyenlőség kérdésben egyre több nagyvállalat (UPS, MasterCard, Visa, Procter & Gamble, eBay stb.) támogatja a női vállalkozásokat ellátásilánc-diverzitási programokon, mentorálásokon, kapacitástermelési megoldásokon és célzott szolgáltatásokon keresztül. Ezeket a kezdeményezéseket a nemzetközi szervezetek és a helyi intézmények szakértelmének és hálózatainak kihasználása is erősíti, kiaknázva olyan erőforrásokat, amelyekkel a kormányzatok gyakran nem rendelkeznek, és amelyeket rugalmas piaci alapon lehet alkalmazni.

A koronavírus-járvány által felszínre hozott sok egyenlőtlenséget egyre nehezebb figyelmen kívül hagyni. Remek lehetőségünk van arra, hogy a gazdasági újjáépítés megfontolt módon történjen, és a nemek közötti egyenlőség, a szociális felelősség, a környezetvédelem kérdése az újjáépítési tervek középpontjába kerüljön. Ha átgondolt stratégiai összpontosítással tekintünk ezekre a területekre, a most elvetett magok gazdagabb termést hoznak majd a jövőben, mint a múltban.

www.project-syndicate.org