A Fitbit-felvásárlás veszélyei

Kompakt, okos, méri a pulzusunkat, és a Google általi felvásárlása tele van veszélyekkel – mi az?

A 2007-ben alapított, kaliforniai székhelyű Fitbit sportoláshoz használt okosórái, fitneszkarkötői és aktivitásmérői ma is népszerűek, ám a cég az utóbbi években látszólag képtelen volt versenyre kelni az erősödő konkurenciával. A Statista adatai szerint

a Fitbit 2015-ben még 26,8 százalékos piaci részesedése 2019-re mindössze 4,7 százalékra zsugorodott,

miközben globális szinten az eladott viselhető elektronikai eszközök (például okosórák) lassan egyharmadát már az Apple gyártja, amelynek többségében felső kategóriás készülékei mellett a Samsung és a Huawei termékei is egyre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak a tortából. Nem véletlen tehát, hogy

a Fitbit részvényárfolyama a 2015-re jellemző 30-40 dollár helyett az utóbbi években rendszerint 4-6 dollár körül mozgott.

A Google tavaly novemberben jelentette be a Fitbit felvásárlását 2,1 milliárd dollárért. Rick Osterloh, a Google felső vezetője szerint a tranzakció célja a Wear OS nevű, viselhető eszközökre szabott operációs rendszer továbbfejlesztése, valamint saját márkás készülékek piacra dobása. A Google-nak fontos lenne javítania a Wear OS piaci pozícióján, mivel a platform még mindig szenved:

az okosórák között az idei év első felében elért 10 százalékos piaci részesedése eltörpül az ­Apple több mint 50 százalékos eredménye mellett.

Egyelőre minden jel arra mutat, hogy a Google nem tudja megismételni az Android mobil operációs rendszernél bemutatott bravúrt – amely mára gyakorlatilag monopolizálta az okostelefon-piac iPhone-on kívüli részét -, és lemarad ebben a dinamikusan fejlődő iparágban.

A probléma gyökere

Az Európai Bizottság idén nyáron kezdte el részletesen vizsgálni a Fitbit felvásárlását, mivel szerinte fennáll a veszélye, hogy

a Google a tranzakcióval megszerzett egészségügyi adatokkal behozhatatlan előnyre tesz szert a digitális hirdetések piacán.

Probléma továbbá, hogy a Google az Android módosításával akár azt is el tudná érni, hogy az operációs rendszer jobban együtt tudjon működni a Fitbit eszközeivel, mint más, papíron ekvivalens termékek.

Az Android üzleti modelljét alapul véve ezek a félelmek megalapozottnak tűnnek:

az Európai Unió két éve 4,3 mil­liárd eurós büntetést szabott ki a Google-ra

„az Android mobileszközökkel kapcsolatos, a Google keresőmotor erőfölényének megerősítésére irányuló jogellenes gyakorlatok miatt”.

Ez egyebek között azt jelentette, hogy a Google csak akkor tette elérhetővé az igen fontos Play Store alkalmazásboltot egy adott készüléken, ha a telefongyártó előre telepítette a Google saját keresőjét és böngészőjét. Ez árt a felhasználóknak, mivel így például a keresők piacán nem a szabad verseny határozza meg az erőviszonyokat, hanem a Google visszaélése az Android által elért erőfölényével.

A Fitbit felvásárlása azonban ennél többről szól. Christina Caffarra és Tommaso Valletti versenypolitikára szakosodott közgazdászok szerint lényeges, hogy a nagy piaci erejű cégek hajlamosak a fogyasztókra nézve káros módon felhasználni a birtokukba kerülő érzékeny adatokat.

Az ilyen adatokhoz való hozzáférés nemcsak adatvédelmi, hanem versenypolitikai kérdés is, mivel erős konkurencia hiányában a felhasználók kénytelenek megelégedni gyengébb adatvédelmi sztenderdekkel.

A Google valószínűleg érezte, hogy sokaknak nem tetszik majd, ha az érzékeny adatai nála landolnak, ezért Rick Osterloh igyekezett megnyugtatni a kedélyeket:

Nem fogunk a Fitbitről származó egészségügyi adatokat használni reklámokhoz

- írta blogján a felvásárlás bejelentése után.

A hírek szerint a Google vállalásokat tett az Európai Bizottságnak a felhasználói adatok védelmére és arra vonatkozóan, hogy az Android ugyanúgy együttműködik majd más gyártók termékeivel, vagyis a Fitbit nem élvez preferenciát.

Az ígéret szép szó

Ugyanakkor a Google nem a szavahihetőségről híres: elég csak a cég által 2014-ben felvásárolt Nest okoshangszóróiba rejtett mikrofonokra gondolni, vagy arra, amikor

a társaság a DoubleClick hirdetési platform 2007-es akvizíciójában megígérte, hogy nem fésüli össze a személyes és a böngészési adatokat, majd 2016-ban simán megszegte ezt az ígéretet.

A bizottság, úgy tűnik, mindezek ellenére hisz az ígéretekben, a pletykák szerint Brüsszel december 23-án zöld jelzést adhat a tranzakciónak, karácsonyi ajándékba a Google-nak.

A döntés várható kimenetelével azonban nem mindenki ért egyet:

17 prominens közgazdász szerint a tranzakció a Google vállalásai ellenére is kárt okozhat a szabad versenynek.

Szerintük az újonnan megszerzett egészségügyi adatok kombinálása a Google már meglévő adataival kiváló környezetet biztosíthat a fogyasztók kihasználásához az egészségbiztosítási piacon, miközben a felvásárlás versenyügyi szempontból is káros lehet.

A Google ígérete, hogy nem használna a Fitbitről gyűjtött egészségügyi adatokat reklámokhoz, kevésnek tűnik: elég az is, ha a felhasználói bázis egy kis része nem utasítja el az adatgyűjtésre vonatkozó kérelmet, mivel a Google az ilyen információkat össze tudja vetni az ezekről az emberekről már meglévő adatokkal, fontos következtetéseket levonva az egészséggel kapcsolatos, illetve egyéb változók közötti statisztikai összefüggésekről.

Később ezekre az összefüggésekre támaszkodva könnyű lenne előre jelezni azoknak a felhasználóknak a viselkedését és egészségi állapotát is, akik korábban nem osztottak meg egészségügyi adatokat a Google-lal. Ez nem sci-fi: egy-egy telefon és Fitbit-eszköz segítségével a Google azt is meg tudná mondani, mit csinálunk a hálószobában, mikor és kivel.

A legszemélyesebb adatok

Ilyen képességek birtokában a Google piaci pozíciója sziklaszilárd lenne. Ugyanakkor vannak egyéb problémák is:

jellemzően a rosszabb egészségű ügyfelek azok, akik legkevésbé engedhetnek meg maguknak drága egészségbiztosítást.

Ha a Google a Fitbit felvásárlása révén sokkal pontosabb előrejelzést tudna adni egy-egy ügyfél egészségéről – ahogy arról már volt szó, akkor is, ha az illető sosem osztott meg ilyen jellegű adatokat a Google-lal -, az általa jelentett extra kockázat következtében kialakuló magas árképzés miatt az ilyen ügyfelek egy része biztosítás nélkül maradna. Ennek úgynevezett negatív externáliája, vagyis társadalmi költsége van:

a biztosítás nélkül maradók hajlamosak az optimálisnál alacsonyabb kockázatvállalásra, ami visszafogja a gazdaság teljesítményét.

Ezenfelül az egészségügyi szolgáltatásokhoz való széles körű hozzáférés mindannyiunk érdeke: a fertőző betegségek elleni védőoltások és gyógyszerek a társadalom egészét védik, nem csak azt, aki kapja őket.

Az említett aggodalmakra a Google vállalásai a közgazdászcsapat szerint nem adnak választ. Fontos ugyanakkor, hogy ennyire komplex problémák esetében nemcsak nehéz megfelelő vállalásokat, adatvédelmi biztosítékokat tervezni, de ezek betartatása a megfelelő szabályozói rendszer hiányában ma szinte lehetetlen.

A Fitbit Google általi felvásárlása sokkal többről szól, mint az operációs rendszerek vagy az okosórák piaca: itt adataink egyik legszemélyesebb része, az egészségünk a tét. Mivel ezek védelmére nincs garancia, a 17 közgazdász a tranzakció leállítását javasolja. A döntés két hónap múlva várható, kimenetelére Brüsszelben és a Szilícium-völgyben egyaránt sokan kíváncsiak.