A lakásfelújítás haszna, értelme

A politika, a társadalom és az építésügyi szakma megkerülhetetlen közös felelőssége, hogy közmegegyezésre épített politikai programmal biztosítsa épített környezetünk fejlesztését és védelmét. Ezzel az utánunk jövő generációk számára tesszük élhetővé a világunkat, és távlatokat nyitunk előttük. A lakhatás megfelelő mennyiségben és minőségben való biztosítása össztársadalmi érdek. A lakásépítés az építésgazdaság egyik, nem elhanyagolható szegmense.

A koronavírus-járvány korábban nem tapasztalt kihívások elé állította az építőipart.

Az első hullámban bevezetett kijárási korlátozások következtében a gazdaság leállt, majd újra kellett indítani, a jelenleg zajló második hullám miatt pedig nagy fokú a bizonytalanság.

2019-ben 21 127 új lakás épült, ami a 2013. évi hétezres mélyponthoz képest jelentős előrelépés, a kormányzati intézkedéseknek (5 százalékos áfa, családi otthonteremtési kedvezmény) alapvető szerepük volt ebben. Ugyanakkor tudjuk, hogy a lakásállomány százéves megújulásához évente legalább 40 ezer lakásnak kellene megépülnie. A KSH legfrissebb adatai szerint 2020 első három negyedévében 12 876 új lakás épült, 25 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma 17 278 volt, ami viszont 37 százalékkal kevesebb 2019 azonos időszakához képest.

A szakértők szerint az építőiparnak új lendületet adhat, hogy visszavezetik az új építésű ingatlanokra vonatkozó 5 százalékos kedvezményes lakásáfát, a családi otthonteremtési kedvezménnyel (CSOK) kiegészülve ez jelentős segítséget nyújthat az ágazatnak és a lakosságnak. A kormányzati bejelentés szerint azok, akik CSOK-kal vásárolnak új építésű ingatlant, januártól annak 5 százalékos áfatartalmát is visszaigényelhetik. A CSOK-kal vásárolt ingatlanok illetékmentessége és a maximum hárommillió forintig visszatérítendő lakásfelújítási beruházások a legalább egy gyermeket nevelő családok esetében olyan pozitív intézkedések, amelyek ellensúlyozhatják a Covid-hatásokat az építőiparban, és nagymértékben hozzájárulhatnak a családok jólétének fokozásához is. De itt kell megemlítenünk azt is, hogy

a korábbi számításaink szerint a lakásépítésre fordított minden forintból mintegy harminc fillér kerül vissza az államkasszába vállalkozási és személyi jövedelemadó, áfa, nyugdíj- és egészségbiztosítási, valamint egyéb járulékok formájában.

Sajnos hazánkban az alacsony lakásépítési ütem, az elégtelen felújítási források miatt veszélyesen növekszik a lakásviszonyok egyenlőtlensége.

Minden ország nemzeti vagyonának jelentős részét képezi a lakásvagyon. Ezért Magyarországon is a lakásállomány egészét figyelembe véve kell tanulmányozni a helyzetet. A fenntartható fejlődés, a városfejlesztés alapvető feltétele az energiahatékonyság, a természeti erőforrások gazdaságos kihasználása, amelyhez elengedhetetlen az épületek energiahatékonyságának javítása. Az energiaellátás biztonságának növelése a fogyasztás csökkentésével, az energiatakarékosság és az energiahatékonyság javításán keresztül valósulhat meg. Vagyis az épületfelújítás a döntő tényező.

Célszerűnek tartanánk, hogy lakás­felújítási program készüljön, amelyhez a Nemzeti épületenergetikai stratégia jó kiindulópont lehet. Ehhez mindenképpen szükséges a költségterhek ösztönző megosztása a költségvetés és a lakástulajdonosok között a családi otthonteremtési kedvezményben nem részesülők körében is. Régóta beszédtéma a mérnöktársadalomban, hogy szerencsés lenne, ha előtérbe kerülne azoknak az épületeknek a megóvása, amelyek érdemesek a felújításra, a rehabilitáció­ra. A magyarországi városépítészet és városfejlesztés elmúlt száz-százhúsz éve jó alapot nyújt ehhez.

Magam is több fórumon szóvá tettem, hogy a kormányzat teremtse meg a lehetőségét annak, hogy az épületfelújítások az új építésű lakásokhoz, épületekhez hasonló mértékű támogatást kapjanak:

nyíljon lehetőség a használt lakások felújítása esetén is adó-visszatérítésre.

Sok érv szólt emellett, egyebek között az, hogy hazánkban a teljes energiafelhasználás közel negyven százalékát az épületeink emésztik fel, aminek jelentős része télen a fűtés, nyáron a hűtés számlájára írható. Fontos továbbá, hogy ne tévesszük szem elől azt sem, hogy az építőipar meghatározó a patrióta gazdaság teljesítményében. Jelentősége abban van, hogy az építőipar egyéb iparágak termékeit, berendezéseit építi be, az építési igény más iparágakat is fejlesztésre, termelésbővítésre ösztönöz. Az építőipar multiplikátorszerepe elvitathatatlan a gazdaság fejlődésében, és hozzájárul a városokban, településeken élők jobb életkörülményeihez is.