Vállalati visszaélések a pandémia idején

A Covid–19 által előidézett bizonytalan üzleti környezetben a vállalati visszaélések meghatározó kockázati tényezőként jelennek meg. Ennek oka, hogy a járvány a klasszikus csalási háromszög (indíték, lehetőség, önigazolás) minden pontján növeli a visszaélések kockázatát vállalaton belülről és kívülről érkező elkövetők esetén egyaránt. A szándékos visszaélések elleni fellépés a szabályos és hatékony működés elősegítése mellett hozzájárul a nehezen megfogható reputációs kockázatok mérsékléséhez is.

A Covid–19 hatására a vállalatok többségének működési környezete jelentősen átalakult. A profitabilitást és a szabályszerű működést fenyegető visszaélések elleni fellépés a pandémia okozta üzleti folyamatok változása miatt különösen indokolt. A Key Risk Assessment Survey júniusi eredményei szerint a sikeres változásmenedzsment szempontjából a kiberbűnözés és a vállalati visszaélések egyaránt meghatározó kockázati tényezőként jelennek meg. A gyakorlat arra is rámutat, hogy

míg a vállalatvezetők nagy hangsúlyt helyeznek a változó gazdasági viszonyok okozta pénzügyi és munkaerő-gazdálkodási problémák kezelésére, a szándékos visszaélések elleni fellépésre már kevesebb figyelmük jut.

Míg az általános piaci folyamatokat a vállalkozások nem vagy alig tudják befolyásolni, addig a szándékos visszaélések megelőzéséért, felderítéséért és kivizsgálásáért maguk is felelősek, hiszen ez is feltétele az eredményes és szabályszerű működésnek. Az egyes kockázati tényezők szorosan összefüggnek, ezért a vállalatvezetők részéről a visszaélések és a kiberbűnözés elleni fellépés kiemelt feladat, amely átfogó megközelítést igényel.

A járványhelyzet a klasszikus csalási háromszög (fraud triangle) minden pontján növeli a visszaélések kockázatát:

Az ACFE (Association of Certified Fraud Examiners) felmérése szerint májusban globális szinten a megkérdezett vállalatok 68 százaléka tapasztalta a vállalati visszaélések kockázatának emelkedését a Covid–19 következtében, s ez az arány augusztusra tovább emelkedett. A felmérés az elkövetkező tizenkét hónapban a leírt trend határozott folytatódását is előrevetíti.

A Covid–19 következtében a vállalatok eredményességét és szabályszerű működését veszélyeztető szándékos visszaélések belső és külső kockázatok alapján a táblázatban foglaltak szerint csoportosíthatók.

A visszaélések megelőzése, felderítése és kivizsgálása a fenyegetés forrásának megfelelően eltérő eszközökkel és módszerekkel történhet.

Vállalaton belüli kockázatok esetén megoldás lehet a belső vizsgálatok lefolytatása (tényfeltárás, gyökérokelemzés, hatásvizsgálatok), a proaktív adatelemzés (beszállítók, árukészlet, pénzmozgások és munkavállalók monitorozása), valamint a korrupciómegelőzés (compliance megoldások kidolgozása és megerősítése – például ISO 37001 tanúsítvány megszerzése).

A vállalaton kívüli kockázatok elsősorban a corporate intelligence megoldásokkal (beszállítók átvilágítása, üzleti partnerekkel kapcsolatos profilalkotás), a vitarendezési eljárásokkal (kereskedelmi vagy egyéb szerződéses viták hatékony megoldása), valamint a kibervédelmi és forensic technológiák (eseményészlelés, incidenskezelés és -vizsgálat, elektronikus adatfeltárás) alkalmazásával csökkenthetők.

Vállalaton belüli és kívüli kockázatok kezelésében egyaránt fontos szerep jut a tudatosságnövelő intézkedéseknek, beleértve a célzott munkavállalói tréningek megtartását.