Fenntartható fejlődés a koronavírus-járvány után

A járvány Európában, de a világban mindenhol máshol is megakasztotta a fenntartható célok elérésének folyamatát, mivel a pandémia leküzdése vált prioritássá. A gazdaságok visszaépítése során azonban nagyobb hangsúlyt kellene fektetni arra, hogy az összhangban legyen a fenntarthatósági célokkal. Ez hozzájárulna ahhoz, hogy az országok gazdasági, társadalmi és környezeti válságálló képessége megerősödjék, és így a jövő esetleges újabb válságaira már sokkal felkészültebbek legyenek – mutattak rá az Európai fenntartható fejlődési tanulmány (Europe Sustainable Development Report) szerzői decemberben publikált – többnyire még a pandémia kitörése előtti adatokra alapozó – legfrissebb összefoglalójukban. Az összeállítás évente jelenik meg, bemutatva, hol állnak az EU tagországai és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) négy országa (Svájc, Norvégia, Izland, Liechtenstein) az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérésében. A legfrissebb összefoglaló az Európai Környezetpolitikai Intézet (Institute for European Environmental Policy, IEEP) és az ENSZ egyik szervezetének (Sustainable Development Solutions Network) közös munkája.

A fenntartható fejlődési célokat az ENSZ 193 tagállama 2015-ben fogadta el. Azt vállalták, hogy 2030-ra mind a 17 kijelölt területen jelentős előrehaladást érnek el. A 17 fenntartható fejlődési terület összekapcsolja a gazdasági fejlődést a társadalmi haladással és a környezetvédelemmel. A decemberben publikált tanulmány a 17 kiemelt területtel összefüggésben 113 mutatót elemez, és ezekből összefoglaló indexet készít. A kapható érték 0–100 között lehet, a legjobb érték a 100.

Az összefoglaló index értéke Magyarország esetében 68,7 százalék, amivel a vizsgált 31 ország között a 19. helyen vagyunk.

A lista elején Finnország, Svédország, Dánia, Ausztria és Norvégia, a végén pedig Románia és Bulgária található. Csehország a 10., Lengyelország a 16, Szlovákia a 17.

Az összefoglaló index azt mutatja, hogy a legtöbb területen a balti államok, Észak-Európa és Nyugat-Európa teljesítménye javult.

Magyarország indexe Közép- és Kelet-Európa átlagánál jobb, de a cseh és a szlovák értékeknél rosszabb.

A részterületeket megvizsgálva a magyar teljesítmény a szegénység csökkentése, a gazdasági növekedés és a tiszta ivóvíz biztosítása területén javult. Romlott viszont a klímaváltozásra való felkészülés, illetve a klímaváltozás mérsékléséhez való hozzájárulás vonatkozásában.

Romló tendenciát az elemzők

A fenntarthatósági célok megközelítésének mértékén túl vizsgáltak a kutatók két további jellemzőt is: az egyenlőtlenségek mértékét több területen együttesen, és az úgynevezett tovagyűrűző hatásokat (spillover). Az egyenlőtlenség indexét 29 mutató alapján számították. Ezek között jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségi mutatókat, a nemek közötti egyenlőtlenséget és a közszolgáltatásokhoz, a minőségi oktatáshoz és egészségügyhöz való hozzájutás esélyét mérő mutatókat elemeztek.

A tovagyűrűző hatások kiemelkedően fontos terület. Azt mutatja, hogy az EU-országok a nemzetközi tevékenységeik – export, import, termelés – során milyen negatív hatással vannak a partnerországok fenntartható fejlődési helyzetére. Különösen fontos kérdés, hogy milyen hatással van az EU-s cégek globális értékláncainak működése az EU-n kívüli országok környezeti állapotára és egyéb fenntarthatósági mutatóira. Ilyenek lehetnek az alkalmazott technológiák környezeti hatásai, a munka melletti szegénységet okozó alacsony bérek, vagy például a munkahelyi balesetek száma. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy ez az index az EU- tagállamoknak az EU-n kívüli gazdasági tevékenységei során a fenntartható célokkal kapcsolatban gyakorolt értékrendjét, viselkedését méri, vagyis azt, hogy alkalmaznak-e kettős mércét az otthoni és a külföldi működésük során.

Az országon belüli egyenlőtlenséget mérő listán a legkisebb különbségeket Norvégiában, Finnországban, Izlandon, Hollandiában és Svédországban találjuk. Az utolsó öt helyen Magyarország, Ciprus, Görögország, Bulgária és Románia áll.

A hazai és nemzetközi működés során alkalmazott értékrend és viselkedés viszont leginkább Lengyelországban, Romániában, Magyarországon, Horvátországban és Szlovákiában van összhangban. A lista végén Írországot, Nagy-Britanniát, Hollandiát, Luxemburgot és Svájcot találjuk. De rossz a pozíciója Németországnak (23. hely), Norvégiának (24. hely), Franciaországnak (28. hely) és Belgiumnak (26. hely) is.

Érdemes a két index alapján elért helyezéseket összehasonlítani. Azt látjuk ugyanis, hogy a határokon belül felelős értékrenddel rendelkező országok a nemzetközi kapcsolataikban – például a globális értékláncok működtetésénél – már nem figyelnek annyira oda a fenntarthatósági célokra. Régiónk országai nemzetközileg felelős viselkedésének egyik oka lehet, hogy nincsenek az EU-n kívül működő globális cégeik.

Fontos jellemző még az EU-n belüli konvergencia mértéke az egyes vizsgált területeken. A legnagyobb eltérés, azaz alacsony szintű konvergencia az ipar korszerűsége, az ipar által kínált munkahelyek tudásigényessége, az innováció és az oktatás színvonala, valamint az úgynevezett zöldenergia használatának aránya tekintetében van.

A kutatók végső következtetésként azt vonják le, hogy az egészségügyi válság jövőre nézve legfőbb tanulsága az ellenálló képesség és a válságálló képesség erősítésének fontossága.

Hangsúlyozzák, hogy a Covid–19-járvány valószínűleg nem egyszeri, különleges, többé meg nem ismétlődő esemény. Újabb válságok fenyegethetik az emberiséget, például további járványok megjelenése, vagy a környezeti egyensúly felborulásának következményei miatt.

A felgyorsult digitalizáció pedig a kiberbiztonsággal kapcsolatos veszélyeket vetíti előre. A várható változásokra időben történő felkészülés rugalmas intézményrendszert, agilis és előretekintő kormányzást igényel, hogy a változásokhoz előregondolkodva alkalmazkodni tudjanak. Mindez vonatkozik a nemzetállamok és az EU szintjére egyaránt. Az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak gyorsabb elérése pedig hozzájárulna ennek a változtatási folyamatnak, a fenntartható fejlődési pályára állásnak a sikeréhez.