Hogyan tervezzük a jövőt?

A jövőre való felkészülés támogatása érdekében az Eurostat új módszertant dolgozott ki Európai statisztikai irányítópult (European Statistical Dashboard) elnevezéssel. Az irányítópult egy adatbázis, amely huszonhárom mutató értékeit tartalmazza idősoros formában. Ezekből hét makromutató, nyolc ágazati és kereskedelmi, hét munkaerőpiaci és egy halálozási adatot tartalmaz. A módszertan lehetővé teszi az EU-s átlagértékekkel és az országok egymással való összehasonlítását. Az első jelentést az Eurostat decemberben adta ki. A következő, a frissített adatokkal 2021. január 21-én jelenik meg. Az adatokat csupán egy háromoldalas, EU-s szintű elemzés kíséri néhány kirívó országadat kiemelésével.

Az Eurostat azt reméli, hogy a nemzetállamok statisztikai hivatalaival együtt kidolgozott módszertan alapján összeállított adategyüttes (irányítópult) segítségével az országok időben meg tudják hozni a szükséges döntéseket, és jobban fel tudnak majd készülni a jövőre.

Mivel idősorok is rendelkezésre állnak, lehetőség van arra, hogy a meghosszabbításukkal előrejelzéseket is lehessen készíteni. A pandémia gazdasági hatásainak elemzése segít abban, hogy az országok érzékeljék ágazati sérülékenységeiket, a munkaügyi adatok pedig rámutatnak a képzési, átképzési igényekre.

Minden országra jellemző, hogy egyes makro­mutatók már 2019-ben romlani kezdtek. Például az ipari termelés több országban, köztük Magyarországon is, már 2019. júniusban csökkenni kezdett. Magyarországon a mélypontot – a pandémia hatására – 2020 áprilisában érte el (mínusz 30,9 százalékos havi csökkenéssel). Május–júniusban jött a visszapattanás, azonban csak júniusig tartott. Az építőipar növekedése is már 2019 augusztusában negatívba fordult több országban, a magyar érték volt a legrosszabb, mínusz 8,1 százalék. Az újabb mélypontot 2020 májusában értük el (mínusz 18,7 százalék), miközben az EU-s átlagérték ebben a hónapban már 22,2 százalékra ugrott.

Magyarország esetén arra érdemes felfigyelni, hogy az építőipar termelésének alakulása erőteljesen hullámzó, ami összefügg az állami beruházások időbeli hatásaival. A cseh és a lengyel érték sokkal kiegyensúlyozottabb.

Bizonyítják az adatok a gazdaság nyitottságával összefüggő sérülékenységet is, amely különösen válsághelyzetekben erősödhet fel. A nyitottságot az Eurostat az export és import együttes értékének a GDP-hez viszonyított arányával méri.

A sérülékenységet kifejező ábrán látható adatok azt mutatják, hogy a legnagyobb kitettsége Magyarországnak és Szlovákiának van. Ennek egyik oka a globális láncok, elsősorban a gépjárműipar számottevő export-import tevékenysége. Ismert tény ugyanis, hogy az összeszereléshez az alkatrészeket, részegységeket be kell hozni, azaz importálni kell, a késztermék pedig exportként visszamegy a cég központjába, ahonnan az értékesítés történik.

Az értékláncok pedig válsághelyzetekben különösen sérülékenyek. Éppen ezért célszerű ezek arányát a gazdasági szerkezeten belül csökkenteni. Ágazati sérülékenységgel járnak mindazok a tevékenységek is, amelyek emberek mozgásától függenek. Ilyen ágazat a turizmus és a vendéglátás. Az Eurostat ezzel kapcsolatban a vendégéjszakák és a repülések számát közli. A magyar gazdaság sérülékenységét jelzi a vendégéjszakák számának drámai csökkenése.

Az adatokból azt látjuk, hogy a vendégéjszakák számának éves összehasonlításban mért csökkenése Magyarországon még azután is magas maradt, miután a vizsgált többi országban a csökkenés már mérséklődött. (Az októberi adat még csak Magyarországra van meg, és rosszabb, mint a szeptemberi.) Elemzést igényel, hogy az ágazat jövője, figyelembe véve a várható további bizonytalanságokat, milyen irányt vegyen, mibe szabad és mibe nem érdemes további forrásokat befektetni. Az állami befektetési lehetőségeket természetesen korlátozza a költségvetési hiány alakulása, az EU-s források esetén pedig az EU által kitűzött célokhoz való igazodási kényszer.

A költségvetési hiánnyal kapcsolatos Eurostat-adatok nem elég frissek, de azt láthatjuk, hogy a második féléves értékek alapján Magyarországon a deficit még mérsékelten növekedett. Kiugróan magas az osztrák és a lengyel érték. Mindkét országban tetemes támogatást kapott a kisvállalati szektor, és költöttek a munkanélküliek átképzésére is. A döntések segíthetik 2021-ben ezekben az országokban a gazdaság újraindítását.

A képzéssel, továbbképzéssel kapcsolatban különösen fontos a fiatalok helyzete, ebben a tekintetben nem állunk jól. Csehországgal, Ausztriával és az EU-átlaggal összehasonlítva is magas Magyarországon a 15–29 éves korcsoportban azoknak a fiataloknak az aránya, akiknek nincs munkahelyük, és tanulásban, képzésben sem vesznek részt. Az Ausztriához és Csehországhoz viszonyított adatok 2019 második negyedévéről 2020 harmadik negyedévére még romlottak is.

Összefoglalva az adatok alapján kirajzolódó tendenciákat, azt láthatjuk, hogy a jövőbeli változásokhoz való sikeres alkalmazkodás kulcskérdése Magyarországon az ágazati és oktatási stratégia kidolgozása lesz. Az Eurostat új szolgáltatása – bár elsősorban gazdasági adatokra terjed ki, és kevés olyan társadalmi problémára mutat rá, amely szintén megnehezítheti a gazdaság újraindítását – figyelemre méltó tükröt tart a gazdaságpolitikusok elé, megvilágítva a veszélyesnek tűnő tendenciákat. Az adatok további elemzése, összekapcsolva a döntési lehetőségek felvázolásával, lehetővé teszi forgatókönyvek készítését, a jövőre való megalapozottabb gazdaság- és társadalompolitikai felkészülést.