A nyugdíjrendszer idei változásai elsősorban a nyugdíj-megállapítást és a nyugellátásokat érintik, minden esetben kedvező módon. Egy sor körülmény ugyanakkor nem módosult az idén sem, aminek csak részben örülhetnek a nyugdíjasok.
A nyugdíj-megállapítást érintő két kedvező fejlemény az új valorizációs szorzókkal, valamint egyes biztosítási időtartamok nyugdíjjárulék fizetése nélkül történő beszámíthatóságával kapcsolatos.
Az idén megállapítandó nyugdíjak összegének számítása során új valorizációs szorzókat kell alkalmazni, amelyekről 2021 márciusában jelenik majd meg kormányrendelet. E szorzók várhatóan közel 10 százalékkal magasabbak lesznek, mint a 2020-ban alkalmazott szorzók voltak, miután a szorzók növekedése a 2020. évi nettó átlagkereset alakulásához igazodik, amely várhatóan 9,9 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál.
A másik kedvező változás a koronavírus-járvány miatt különösen veszélyeztetett ágazatokban dolgozók nyugdíjjogosultságát biztosítja azokra a veszélyhelyzet alatti időtartamokra, amikor mentesültek a nyugdíjjárulék fizetésének kötelezettsége alól.
Több kedvező fejleményről lehet még a 2021. évtől beszámolni.
Ezek egyike a nyugdíjemelés, amelynek mértéke 2021. január 1-jétől a nyugdíjakra (és a nyugdíjszerű ellátásokra) vonatkozóan 3 százalék. Ha a 2021. január–augusztus hónapokban mért tényleges inflációs adatokból becsülhető éves infláció mértéke (akár az általános, akár a nyugdíjas fogyasztói kosár szerint) meghaladná a 3 százalékot, akkor 2021 novemberében korrekcióra, visszamenőleges emelésre kerülhet sor.
Elindul továbbá a 13. havi nyugdíj visszaépítése: 2021. január 1-jén léptek hatályba az erről rendelkező jogszabályok. Ezek alapján a 2021. február havi nyugdíjjal együtt utalják a 2021. januári nyugdíj 25 százalékával megegyező összegű pluszjuttatást a 13. havi nyugdíj visszaépítésének első lépéseként. (A visszaépítés második lépése a 2022. februári nyugdíj mellett utalandó, a 2022. januári nyugdíj 50 százalékával egyező összegű pluszjuttatás lesz.
A harmadik lépés a 2023. februári nyugdíjjal utalandó, a 2023. januári nyugdíj 75 százalékával egyező összegű pluszjuttatás lesz. Az utolsó lépés a 2024. februári nyugdíj mellett utalandó, a 2024. januári nyugdíj 100 százalékával egyező összegű pluszjuttatás lesz. Ezt követően, 2025-től a nyugdíjtörvény szerint minden évben jár a 13. havi nyugdíj.) Összesen csaknem 2,6 millió ember számíthat ennek révén minden évben pluszjuttatásra.
A 2021-es költségvetési törvényben 77 milliárd forintos előirányzat szerepel a 13. havi nyugdíj első lépésének fedezetére.
Fotó: Shutterstock
Megnyílhat mindemellett a jogosultság a nyugdíjprémiumra: ha a 2021. évi várható (októberben mérendő) GDP-növekedés meghaladja a 3,5 százalékot, akkor 2021 novemberében kaphatják ezt meg az arra jogosultak. Ha a pandémia miatt 2020-ban 6,5 százalékkal visszazuhanó gazdaság a várakozásoknak megfelelően 2021-ben fölpattan, akkor jó esély lehet a nyugdíjprémium fizetésére 2021 novemberében.
A 2021-re vonatkozó költségvetési törvényben 55 milliárd forint tartalékot képeztek a nyugdíjprémiumra. Érdekes, hogy a nyugdíjprémium lehetősége annak ellenére megmaradt a nyugdíjtörvényben, hogy a 13. havi nyugdíj visszaépítése elkezdődött.
A nyugdíjprémium lehetőségét ugyanis éppen azért teremtették meg 2009-ben, mert a 13. havi nyugdíj akkori megszüntetésének keserűségét kívánták egy jóval olcsóbb megoldással megédesíteni. A 13. havi nyugdíj visszaépítésével a nyugdíjprémium valójában okafogyottá válik, így talán célszerűbb lenne az erre félretett összegeket a jövőben a nyugdíjasszegénység érdemi enyhítésére fordítani.
Pozitívan változtak a méltányossági lehetőségek is:
2021. január 1-jétől 5 ezer forinttal nő a kivételes nyugdíjemelés és az egyszeri segély, 10 ezer forinttal a rendkívüli egyszeri segély megállapíthatóságának jövedelmi korlátja.
Egyszerűbbé vált az egyéb ellátások melletti munkavégzés: a 2021. január 1-jétől megszűnt a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás mellett folytatott munkavégzés kereseti korlátozása, vagyis már nem kell figyelni arra, hogy a kereset három egymást követő hónap mindegyikében ne haladja meg a minimálbér másfélszeresét. (A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék és a bányászok egészségkárosodási járadéka mellett végzett munkával szerzett keresetre viszont továbbra is vonatkozik a minimálbér 18-szorosával egyező összegű éves keret korlátozása – véleményem szerint idén már teljesen indokolatlanul.)
A 2021-ben sem változó körülmények megítélése ugyanakkor már korántsem egyértelműen kedvező. A nyugdíj-megállapítást illetően a nyugdíjképlet változatlansága miatt idén is épp olyan nehezen átlátható és túlkomplikált marad a nyugdíjszámítási eljárás, mint eddig.
A nyugdíjképlet szerint a nyugdíjigénylő egész élete során szerzett, egész években kifejezett elismert szolgálati idő hosszától függő, százalékos mértékű nyugdíjszorzóval meg kell szorozni az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás napja között szerzett, nyugdíjjárulék-köteles bruttó keresetekből számított nettó havi életpálya-átlagkereset összegét (ezernyi bonyolult részletszabály alkalmazásával), s az eredmény lesz a nyugdíj induló összege.
Amíg e képlet nem változik, földi halandó nem képes előre látni a nyugdíja várható összegét, így egyrészt szabadon áltathatja magát a leendő nyugdíja összegével kapcsolatban, másrészt nem tudja kiszámítani, hogy mennyi nyugdíjcélú előtakarékosság lenne szükséges a nyugdíja elégséges kiegészítéséhez.
A nyugellátásokat illetően 2021-ben sem változik az a korlátozó szabály, amely kizárja a közalkalmazotti és hasonló közszolgálati jellegű jogviszonyban dolgozó nyugdíjas részére azt, hogy az illetménye mellett fölvehesse a nyugdíját is. Ha ezt a 2013-ban bevezetett kizárást indokolhatta is a magyar költségvetés helyzete és a Magyarország ellen akkor folyó túlzottdeficit-eljárás, mára elenyésztek ezek az okok, miközben a közszféra is folyamatos munkaerőhiánnyal küzd.
Célszerű lenne ennek a korlátozásnak a mielőbbi megszüntetése, különösen, ha elemezzük, milyen kacifántos módon kellett megkerülni a nyugdíj szüneteltetésének drámai következményeit az egészségügyben.
Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege 2021-ben sem változik, sőt, időkorlát nélkül bebetonozták a teljes öregségi nyugdíj legkisebb összegét, amely 14. éve változatlanul 28 500 forint. Ennek következtében a nyugdíjminimum összegéhez kötött számtalan szociális, gyermeknevelési, családvédelmi és méltányossági ellátás összege is változatlanul rendkívül alacsony marad az idén.
Természetesen egy sor körülmény változatlansága kifejezetten előnyös az érintettek számára 2021-ben. A nyugdíjkorhatár nem nő 2021-ben, marad 64 év 183 nap, vagyis az 1956 második felében született személyek töltik be a korhatárukat 2021 első felében. (A korhatár csak 2022. január 1-jétől nő 65 évre az 1957-ben és később születettek részére.)
2021-ben bármikor igényelheti a nyugdíját az, aki már korábban teljesítette annak feltételeit.
A „Nők 40” feltételei sem változnak 2021-ben, amit a szigorítástól tartó érintett nők megkönnyebbülve vehettek tudomásul.
A nyugdíjigénylésnek továbbra sem feltétele a biztosítási jogviszony megszüntetése, így a versenyszférában akár megszakítás nélkül dolgozhat tovább az a munkavállaló, akinek megállapították a nyugdíját.
A nyugdíj-megállapítás napjától a nyugdíjas munkavállaló keresete mentes a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járuléktól, míg a munkáltató mentesül a jelenleg 15,5 százalék szocho és az 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás alól. A nyugdíj mellett folytatott keresőtevékenységgel szerzett keresetet 2021-ben nem korlátozza semmi; a nők kedvezményes nyugdíja mellett szerzett keresetet sem korlátozza az éves keretösszeg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
