Versenyképesség a kreatíviparban a digitális forradalom idején

A digitalizáció térnyerése alól a divat- és dizájnipar sem kivétel, egyre inkább átszövik az elektronikus megoldások. Ennek jótékony hatása vitathatatlan, és nemcsak az iparági folyamatokat befolyásolja pozitívan, de előremutató fejlesztési irányt is ad, amellyel a szektor résztvevői rövid időn belül számottevő előnyökhöz juthatnak.

A digitalizáció térnyerésével a magyar tervezőknek nagyobb esélyük nyílhat arra, hogy nemzetközileg is sikeres márkát építsenek.

2020-ban a fogyasztók elvárják, hogy egy márka értéket képviseljen. Az Y és a Z generációhoz tartozók akár 5 százalékkal is hajlandók többet fizetni egy-egy termékért, ha a márka garantálja, hogy megfelelő bért és etikus munkakörülményeket biztosít a dolgozóinak.

A brand tehát legyen fenntartható, tudatos, tartson lépést a változásokkal, és a megfelelő story-telling segítségével tűnjön ki a tömegből.

E generációk igényei a digitalizációval, kiváltképp a közösségi média befolyásának növekedésével teljesen átalakultak, ezért a feltörekvő tervezőknek érdemes erre fókuszálniuk.

A siker természetesen azon is múlik, hogy valóban rendelkezik-e olyan előnyökkel a márka, amelyekkel ki tudja szolgálni az adott célközönséget.

Konzisztens és tudatos építkezésre van szükség:

a márka nevétől a vizuális elemein át, a termékek árazásától, a fotók, a kommunikációs stílus, a márka influencerein keresztül olyan apróságokig, mint a webshop domináns színe. Ezekben a döntésekben pedig jelentős szerepe van az egyre nagyobb teret hódító digitalizációnak.

A koronavírus megjelenése mindemellett teljesen megváltoztatta az emberek vásárlási és szabadidőtöltési szokásait: népszerűek lettek az élő videók és az online streamelések, amelyeknek az e-kereskedelem vonatkozásában olyan eddig kevéssé kiaknázott előnyeik vannak, mint a bizalom, a személyes hangvétel és az átláthatóság biztosítása.

A járvány rámutatott, hogy a fogyasztói szokások gyorsan és könnyen alkalmazkodnak a változásokhoz: a világ legnagyobb kereskedelmi platformján, az Amazonon például 47 százalékkal megnőtt az értékesítés március második felében.

A pandémia tehát felgyorsítja az elmozdulást a digitális vásárlás felé. 2025-re az online értékesítés részaránya várhatóan eléri a 30 százalékot – 2019-ben 12 százalék volt. A trendre reagálni kell, biztosítani kell a magyar márkáknak, hogy ki tudják használni az online vásárlás növekvő népszerűségét és lehetőségeit.

A digitalizáció ezenkívül szolgálja a divat- és dizájnipar fenntarthatóbbá tételét is: az ellátási láncok folyamatainak hatékonyságát, az ágazati szereplők átláthatóságát és a gazdasági folyamatok optimalizálását. Az ebben rejlő potenciált pedig a kockázatitőke-befektetők is felismerték. A nemzetközi példák jól mutatják, hogy a legtöbb befektetés a divatiparban a fashion-techbe és az innovatív direct-to consumer márkákba érkezik.

A divatinnovációk az idei Budapest Fashion & Tech Summit szakmai konferencián is kiemelt szerepet kaptak.

A McKinsey & Company tanácsadó cég 2017-es adatai szerint körülbelül 23 milliárd dollárt fektettek be divatba, és ennek 57 százaléka fashion-tech vállalkozásokba került. A befektetők a technológiai megoldások mellett továbbá azokra a márkákra összpontosítanak, amelyek jól használják a közösségi média adta lehetőségeket, és egyedi, funkcionális, személyre szabott termékeket gyártanak.

A márkáknak több fogyasztói csatornán is jelen kell lenniük ahhoz, hogy megőrizzék a versenyképességüket, ennek megfelelően az omnichannel értékesítés egyre több kkv gyakorlatának részévé vált. Hazai szinten is találhatók hasonló példák: a Startup Campusszal és a Hiventures tőkealap-kezelővel közös HFDA Startup programunkban akár már ötletfázisban támogatást kaphatnak azok a jövőbe mutató iparági megoldások, amelyek hozzájárulnak az ágazat fellendítéséhez, és egy értékteremtő divat- és dizájnipari ökoszisztéma kialakulásához.

Egy gazdasági válság mindig tartogat új lehetőségeket is, a kérdés az, hogy ezekhez hogyan tudnak alkalmazkodni az iparág szereplői.

A járvány hatására még azok is a virtuális világ felé fordulnak, akik eddig nem feltétlenül kényszerültek rá. Nemzetközi tanulmányok szerint a nem is olyan távoli jövőben azok az algoritmusok által monitorozott trendek lesznek a meghatározók, amelyek beépülhetnek a tervezők és a velük szorosan együttműködő szakemberek által kreatív formában meghatározott trendek mellé.

Ez komplex folyamat, amely számos kérdést vet fel a kutatók és a szakma képviselői körében. Eddig a tehetség és a minőség határozta meg egy márka sikerét, a jövőben viszont az IT-tudás és az adatok elemzése is közrejátszik majd a tervezők versenyképességében. Ez a jelenség új szakmákat emel be, új munkalehetőséget is teremthet a kreatíviparnak.

Valószínűleg vissza fogunk térni a korábbi életvitelünkhöz, de a digitális eszközök és platformok egy része biztosan az életünk részévé vált.

Az azonnali válságkezelésen túl a divat- és dizájniparnak ki kell használnia a változás lehetőségeit. A széles termékválaszték, a helyi közösségekkel való jó kapcsolat és együttműködés, személyes tanácsadás, a felhasználói élményen alapuló vásárlás és exkluzív programok a digitális térben és a valós életben egyaránt – ez jelenthetné a kereskedelem visszatérését a jövőbe.