A vagyon eszköz és nem identitás

A koronavírus-világjárvány megrázta a világgazdaságot, és elsöprő változásokat idézett elő. Így vagy úgy mindenkinek érzékelhető hatással van az életére. Nincs ez másként a vagyonos embereknél sem, akik a járvány következtében új kihívásokkal szembesülnek.

Csaknem egy évvel a járvány európai megjelenése után világosan érzékelhetők azok az új trendek, amelyek a vagyonos embereket foglalkoztatják.

A változások négy területen egyértelműen kirajzolódtak, ezeket a tendenciákat azóta kutatások is igazolták. Ez a négy terület az adózás, az áttelepülések, az új nemzedék szemléletváltozása és a jövő tanácsadóival szembeni elvárások átalakulása.

Általános az a meggyőződés, hogy a helyreállítás folyamán jelentős változások következnek be az adózási politikában, és az az elfogadott várakozás, hogy aki tehetősebb, majd több adót fizet. Az egyelőre még tervezőasztalon levő adóváltozások arra mutatnak, hogy a munka és a jövedelem helyett vagy mellett elsősorban a vagyonokat kívánják megadóztatni.

A világ számos országában vita zajlik a vagyonadó bevezetéséről vagy növeléséről: Kanadában, Új-Zélandon már élesben zajlik az adórendszer ilyen szellemiségű reformja. Ez volt az amerikai választások egyik fontos témája is: elnökjelöltként Joe Biden tervei között is szerepelt.

A vagyonos emberek közül sokan már reagáltak is erre a helyzetre, és új befektetési lehetőségeket keresnek, vagy a portfóliójukat a kockázatcsökkentés jegyében diverzifikálják. Egyszerre van jelen a kockázatcsökkentés és az új lehetőségek keresése.

Az adóhatóságok egyre erősebb politikai nyomás alá kerültek, hogy növeljék a bevételeket. Láthatóan világszerte emelkedett az adóvizsgálatok száma, és jellemző a szabályok szigorítása, ami értelemszerűen növelte a vagyonos emberek befektetési és működési költségeit.

Az adórendszer már eddig is meglehetősen bonyolult volt, de a járvány után bizonyára még összetettebb lesz. A szakértők szerint közelítünk ahhoz a ponthoz, amelyen túl az átláthatósági szabályok túlzók és kontraproduktívak lesznek, csökkentve a teljesítményt.

Különös aggodalomra ad okot az Európai Unió DAC6 irányelve a határon átívelő megállapodások jelentési kötelezettségéről. A nagyobb átláthatóságért magas árat fizetünk a magánélet (privacy) korlátozásával és személyes adatokkal.

Fontos, hogy a személyes adatok kezelésében ne történjenek visszaélések, mert ezek az adatok védelem alatt állnak, és senki nem szeretné, ha róla és a családjáról szabadon keringenének érzékeny információk. Különösen aggasztó, ha ezek bűnözők kezébe kerülhetnek.

A válság egyik kézzelfogható következménye, hogy egyre több vagyonos ember foglalkozik az áttelepülés gondolatával.

A fizikai áttelepülés és a tőke áttelepítése nagymértékben függ személyes preferenciáktól, kulturális tényezőktől, kockázatvállalási készségtől és életforma-prioritásoktól. Soha nem volt ennyire fontos szorosan követni, hogy mi folyik a világban, mint most.

A stabilitás mellett, amely talán a legfontosabb tényező, a gyermekesek számára az áttelepülési döntésekben fontos szempont a jó oktatás és a stabil társadalmi és politikai környezet. Az üzleti befektetők a stabilitás mellett azt is figyelembe veszik, hogy az áttelepülés célpontjának milyen reputációja van pénzügyi, technológiai és befektetési központként, és rendelkezik-e minőségi munkaerőpiaccal.

A szakértők szerint az egzotikus destinációk veszítettek vonzerejükből, és az új fókusz középpontjában az infrastruktúra, az egészségügy, a társadalmi, politikai és jogrendszer kerül, azaz olyan célország, ahol az emberek kényelmesen és biztonságban érezhetik magukat.

A vagyonos tulajdonosok a kedvezőtlen változások miatt elköltözhetnek (push), vagy a kedvező ösztönzők hatására egy másik országba (pull) költözhetnek. Erre jó példa, hogy számos tehetős francia elköltözött hazájából a vagyonadó jelentős növelése miatt.

Az adónövelési hírek hallatán Portugália és kisebb mértékben Olaszország népszerűsége növekedett az áttelepülők körében. Ez a két ország a globális recesszió idején is népszerű volt az adóváltozások miatt, amelyek új vonzerőnek bizonyultak a hagyományosan kellemes klímával, a konyhaművészettel és a szabadidős lehetőségekkel.

A tulajdonosok új nemzedékénél alapvető szemléletváltozás figyelhető meg.

Ez a generáció társadalmilag tudatosabb és értékvezéreltebb, mint a korábbi nemzedékek. Manapság a környezetvédelmi, a társadalmi és a helyes gyakorlatra vonatkozó megfontolások a vagyonos magánszemélyek beruházási stratégiájában egyre nagyobb szerepet játszanak. Az új generáció másként látja és másként reagál a vagyonra, mint elődei. A vagyon valamilyen módon most a „kényelmetlenséggel határos dolog” lett.

Az értékeket az üzleti tevékenységbe is beágyazzák, az autentikus megközelítést követik a forprofit ügyekben is. Ebben a generációs elmozdulásban döntő szerepe van a globalizációnak, a technológiának és a közösségi médiának. Ők azt a vállalkozói felfogást képviselik, amely szerint a vagyon eszköz és nem identitás.

A filantrópia elsődlegessé vált, divat lett „jó dolgok mellett kiálló” tehetős magánszemélyekként viselkedni, akik egyre inkább úgy akarják a vagyont létrehozni, hogy tekintettel vannak a társadalmi hatásokra is. A klímaváltozás és a környezetvédelem mellett egyre erősebb az érdeklődés az ügyek jó és helyes kezelésének szempontjai, így például a gyártáshoz kapcsolódó etikai sztenderdek iránt. Növekszik a zöldpénzügyek népszerűsége.

A filantrópia a humanizmust kapcsolja a vagyonhoz. Az új értékek irányítanak: ennek következtében egyre gyakoribb az örökölt üzlet vagy vagyon diverzifikációja.

Ez hatással van a családi vállalkozások hagyományos szerkezetére is. A millenáris nemzedék gyűlöli a hierarchiát, és gyakran megkérdőjelezi a tekintélyt is. A siker jellemzői is alapvetően megváltoztak. A társadalmi hatás a profittal azonos, helyenként azt megelőző helyet foglal el az értékrendben.

A megváltozott körülmények új elvárásokat támasztanak a jövő sikeres tanácsadóival szemben is. A hagyományos szakosodás mellett – mint vagyonkezelés, befektetési, adó- vagy jogi tanácsadás – mára új elvárások jelentek meg a tanácsadókkal szemben. A tulajdonosok azokat a tanácsadókat becsülik, akik képesek a holisztikus látásmódra, és látják a nagy képet (big picture). Az integráció és az együttműködés kiemelt értékek, emellett a bizalom, a szakértelem és a megoldásközpontú gondolkodás kombinációja jellemzi az ideális jövő tanácsadóját.

A tanácsadók egyik szeme a technológiai óriásokon van, amelyek közel állnak ahhoz, hogy belépjenek a vagyonkezelési és tanácsadói iparágba a mesterséges intelligencia segítségével. Néhányan már kínálnak pénzügyi termékeket is, és ezek képesek nagy mennyiségben kezelni és feldolgozni adatokat, amivel bizony élesítik a versenyt.

A technológiai adaptáció tehát már nem egy bónusz tényező, hanem lassan kikerülhetetlen elvárás az iparágban.

Az ideális tanácsadó jó ítélőképességgel választja ki a megfelelő technológiát, és megtanulja jól kezelni. A privát ügyfél-tanácsadó viszony a jövőben a bizalmon, a társadalmi készségeken alapul, de ennek párosulnia kell a modern technológia magas szintű ismeretével.

A körülmények radikális megváltozására az első megfelelő reakció a gondos alkalmazkodás, és nem az öntudatlan, átgondolatlan, reflexszerű válasz.

A diverzifikáció és az új lehetőségek fürkészése a külvilág impulzusaira adott válaszként mindig is része volt a tudatos vagyonkezelésnek, most azonban ez a vagyonos tulajdonosok egész életére átfogóan alkalmazható. Ezeket a fontos tanulságokat érdemes beépíteni a hosszú távú cselekvési tervekbe. Aki nem alkalmazkodik a változásokhoz idejében, az bizonyosan vesztese lesz ezeknek a nehéz időknek.