Elkezdődött az agrárágazat átfogó modernizációja

Ahogy a személyes életutamban, úgy az ország életében is meghatározó esztendő volt 2010. Engem akkor választottak Mosonmagyaróvár polgármesterévé, ami fontos szerepet játszott abban, hogy ma már nemcsak egy várost, egy térséget, hanem miniszterként egy országot szolgálhatok. Nyolc év szocialista kormányzás után ugyanebben az évben bízták meg politikai szövetségünket a választók azzal, hogy vezessük ki az országot abból a nehéz helyzetből, amit elődeink hibás döntései okoztak. Úgy gondolom, az agrárium esetében ez kétségkívül sikerült.

Azt a célt tűztük magunk elé 2010-ben, hogy fokozatosan növekedési pályára állítjuk mind a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelést, mind pedig az agrárfoglalkoztatást. Feltett szándékunk volt az is, hogy növekedjen az ágazat jövedelmezősége, és érdemben javuljon a kis- és közepes, illetve családi gazdaságok helyzete. Szerettük volna emellett ösztönözni a generációváltást is, tehát mindent egybevéve az volt a cél, hogy megerősödjenek a vidéki közösségek és a vidéki gazdaság, illetve, hogy az agrárgazdaság nagyobb arányban járuljon hozzá a nemzetgazdaság teljesítményéhez.

Ennek érdekében kiemelt figyelmet kaptak a magasabb hozzáadott értéket előállító és munkaigényes ágazatok, nevezetesen az állattenyésztés, a zöldség-, gyümölcstermesztés és az élelmiszeripar. Az első eredmények lehetővé tették, hogy egyre inkább előtérbe kerüljön a termelékenység és a versenyképesség, és ezzel kezdetét vegye az ágazat átfogó modernizációja.

Vegyük sorra, hogy mi az, amit sikerült megvalósítani az elmúlt évtizedben. Fontos eredmény, hogy az uniós és hazai agrártámogatások kifizetése időben, gördülékenyen megtörténik, ami jelentős pénzügyi biztonságot nyújt a gazdálkodóknak, és javítja a hitelhez jutásukat is. A támogatások mértéke is emelkedett, 2020-ban az előzetes adatok szerint 886,4 milliárd forintot tett ki, ami több mint másfélszerese a 2010. évinek. Az uniós forrásból finanszírozott közvetlen támogatásokból 2020-ban 500 milliárd forintot fizettünk ki. Ezt egészítették ki – egyes stratégiai jelentőségű ágazatok esetében – a nemzeti támogatások 118,3 milliárd forint értékben.

A belpiaci intézkedések részeként összesen 23,4 milliárd forint európai uniós és hazai forrásban részesültek a kedvezményezettek. A Vidékfejlesztési program keretében 243,1 milliárd forintot kaptak a gazdák.

A nemzeti támogatások terén kiemelt szerepet kap az állattenyésztés. A sertés- és a baromfiágazat állatjóléti támogatásai 2010-hez képest több mint a háromszorosára emelkedtek, de az állatbetegségek elleni védekezés támogatása is megtöbbszöröződött. Számos új támogatási jogcímet vezettünk be az élhető vidék és a sokszínű mezőgazdaság megőrzése érdekében. Ezek közül kiemelném a minőségi állattartást segítő kos-, jerke-, bika- és tenyésznyúl-beállítást, a kecske- és haszongalambtartást és a méhészetet segítő támogatásokat, de a fűszerpaprika, a különféle fűszer- és gyógynövények, takarmányok szárítását, a komlótermesztés újbóli elindítását is fontos megemlíteni.

Európa legfejlettebb, több pilléren nyugvó Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszerét alakítottuk ki 2012-ben, és azóta is folyamatosan fejlesztjük. Az agrárkár-enyhítési rendszer a növénytermesztés bizonyos időjárási kockázataira jelent megoldást, a biztosításidíj-támogatás pedig a piaci növénybiztosítások díjaihoz nyújt támogatást. A kockázatkezelési rendszer harmadik pillérét 2018-óta az Országos jégkármérséklő rendszer jelenti.

A jégeső okozta károk elleni védekezés Európában egyedüliként Magyarországon működik országos szinten, ennek finanszírozása az Agrárminisztérium segítségével a kárenyhítési alapból történik. Idén – Európában az elsők között – bevezetjük a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert is,

amely az önkéntesen csatlakozott termelők bármilyen okból bekövetkezett, 30 százalékot meghaladó mértékű jövedelemcsökkenését kompenzálja termelői és vidékfejlesztési támogatási forrásokból.

Az agrárvállalkozások forgóeszköz- és beruházásfinanszírozását kedvezményes hitelprogramokkal és a hitelgarancia támogatásával segítjük. Kamat- és költségmentes hiteleket biztosítunk olyan rendkívüli helyzetekben, mint például a fagykár, a járványok vagy akár a koronavírus okozta gazdasági nehézségek. A kis- és közepes gazdaságok finanszírozásában 2011-től kiemelkedő szerepet játszó Agrár Széchenyi Kártya (ASZK) Folyószámlahitel keretében az indulás óta 18 ezer ügyletben 209 milliárd forint összegű hitelszerződést kötöttek. A kamat és költségmentes ASZK Folyószámlahitel Plusz tavaly április óta működik a koronavírus- járvány negatív gazdasági hatásainak ellensúlyozására. Azóta több mint 5000 ügyletben 96 milliárd forintra szerződtek. A 2019 végén indított beruházási kamattámogatási program mostanáig csaknem 1000 agrárvállalkozás részére több mint 60 milliárd forint hitel felvételét segítette.

A mezőgazdasági munka jövedelmezősége is nagymértékben emelkedett, ami növelte az ágazat vonzerejét, ezzel is hozzájárulva a vidék népességmegtartó képességének javulásához. A munkaerőegységre jutó reáljövedelem 2010 és 2020 között hazánkban a kétszeresére emelkedett, ami az unió átlagát tekintve Bulgária után a második legnagyobb növekedés.

A hazai foglalkoztatás és hozzáadott érték, valamint a lakosság élelmiszer-ellátása szempontjából kiemelkedő eredmény, hogy az élelmiszeripari termelés 2010 és 2020 között (első tizenegy havi adatok szerint) folyó áron 89, változatlan áron 31,6 százalékkal bővült.

A fejlesztések eredményeként egyre válságállóbbá vált az ágazat, fontos nemzetgazdasági szerepét a koronavírus által okozott rendkívüli helyzet bizonyította igazán. A magyar agrárium folyamatosan biztosítja a hazai lakosság ellátását minőségi élelmiszerrel, miközben stabil termelésével, foglalkoztatásával és bővülő exportjával hozzájárul az egész nemzetgazdaság kiegyensúlyozott teljesítményéhez.

A koronavírus-járvány sok mindenre megtanított bennünket, többek között arra is, hogy a határok akár egyik pillanatról a másikra bezárulhatnak, és csak az biztos, ami a miénk. Ezen a ponton értékelődött fel igazán a hazai élelmiszerek szerepe. Mindent elkövetünk a helyi gazdaságok és piacok szerepének erősítéséért. Ezért indítottuk a Válaszd a hazait! kampányt is, amelynek segítségével mindenkit a magyar élelmiszer fogyasztására buzdítunk. Ha ugyanis hazai élelmiszert választunk, nemcsak egy terméket választunk a többi közül, hanem a magyar gazdaságot erősítjük, a magyar munkahelyeket védjük, és magyar családok megélhetését biztosítjuk.

A kormány és a gazdák közös munkájának eredményeként

a mezőgazdaság és az élelmiszeripar az elmúlt tíz évben nemzetközi összehasonlításban is látványosan fejlődött. Emelkedett az ágazat kibocsátása. Bővült az agrárexport és az egyenleg. Javult a termelékenység és emelkedett a foglalkoztatás is.

A családi gazdaságok szabályozására tavaly év végén egy 21. századi elvárásoknak megfelelő törvény született, amely az adminisztrációs terhek csökkentése mellett kedvező adózási és működési környezetet biztosít. A hazai élelmiszer-gazdaság gerincét adó 290 ezer őstermelő és a 83 ezer családi gazdaságban dolgozó januártól három működési forma közül választhat: maradhat őstermelő, vagy családtagokkal társulva alkothatnak őstermelők családi gazdaságát, illetve családi mezőgazdasági társaságot. Az új törvény mindhárom forma esetében komoly kedvezményeket biztosít.

Meghatározó eredmény, hogy tető alá tudtuk hozni az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt, amely tavaly januárban hatályba is lépett, és kimondja: az öntözés közérdek. Az öntözési beruházásoknál az jelentette korábban a legfőbb akadályt, hogy az öntözővizet el kell juttatni a beruházó termőföldjére. A jogszabállyal ezt tettük könnyebbé, az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény szerint

a vízjogi engedéllyel rendelkező termelők az öntözővíz átvezetése érdekében – megfelelő kártalanítás mellett – öntözési szolgalmat alapíthatnak, másrészt átlagosan ötmillió forinttal csökkenhet a 100 hektárnyi termőföld öntözéséhez szükséges fejlesztések előkészítési költsége.

Megteremtettük az öntözési közösség kialakításának lehetőségét is, amellyel együttműködésre szeretnénk ösztönözni a mezőgazdasági termelőket. A törvénnyel egyszerűbbé és gyorsabbá vált az öntözéshez szükséges vízjogi engedélyezési eljárás is.

Szintén hatalmas előrelépés, hogy megalkottuk az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának jogi feltételrendszerét. Ez egy újabb jelentős lépés az átlátható tulajdonosi rendszer és az optimális birtokszerkezet kialakítása felé. Az osztatlan közös földtulajdon vitathatatlanul a magyar agrárium fejlődésének egyik legnagyobb gátja volt. Magyarországon a 2019. végi adatok szerint mintegy 2 millió 400 ezer hektáron 1 millió 60 ezer földrészlet állt osztatlan közös tulajdonban. Ezeken a területeken a valódi tulajdonosi szemlélet csak nagyon bonyolult módon valósulhatott meg. A tulajdonosok nehezen tudtak fejleszteni, ami mellett csökkentett értékkel vehették számításba a területet banki hitel fedezeteként. A nyáron elfogadott törvény jelentősen egyszerűsíti a korábbi hosszadalmas és nehézkes, valamint az állam számára költséges megosztási eljárásokat, helyettük gyors, egyszerű, a tulajdonosi szándékra épülő rendszert vezetett be. A megosztás a tulajdonostársak egyezségén alapul, amelyhez a tulajdoni hányad alapján számított többségi döntésre van szükség.

A jogszabály a kisebbségbe kerülő tulajdonostársak védelme érdekében olyan garanciákat tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy egyik tulajdonosnak se jusson a megosztás során a tulajdoni hányada alapján neki járó résznél kisebb ingatlan, kivéve, ha abba kifejezetten beleegyezik.

Ehhez kapcsolódik a Földet a gazdáknak program, amelyet kifejezett sikeresnek tekinthetünk, hiszen a regisztrált magyar földművesek 30 százaléka, csaknem harmincezer személy szerzett földtulajdont annak keretében. Az árveréseken átlagosan két ingatlant vásároltak, a résztvevők fele húsz hektár alatti, 60 százaléka pedig ötven hektár alatti területet vett. A program a kormány által következetesen képviselt földbirtok-politikai célokat szolgálta: hozzásegítette a helyi gazdákat a föld használatához és a tulajdonszerzéshez, elérte a bel- és külföldi spekulánsok kiszűrését, valamint azt, hogy a föld nemzeti hatáskörben maradjon.

Nem elég azonban a gazdatársadalom számára nélkülözhetetlen forrásokat biztosítani, az ágazat jövőjét is szem előtt kell tartani. Ezért megalkottuk Magyarország Digitális Agrárstratégiáját, és az intézkedési terv elfogadásával elkezdtük annak végrehajtását. Ez a termelékenység növelése mellett a kisebb műtrágya- és növényvédőszer-felhasználáson keresztül a környezeti erőforrások megőrzéséhez is hozzájárul. A stratégia 2020 végén elfogadott intézkedési terve összesen 1 milliárd forintot biztosít a többi között a Digitális Agrárakadémia létrehozására, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság digitális fejlesztésére, a Digitális Termelői Piac kidolgozására, valamint támogatja a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer fejlesztésének, az Okos Tesztüzemi Rendszer és a Nemzeti Élelmiszerlánc Adatszolgáltatási Központ létrehozásának, továbbá a GNSS referenciaállomás-hálózat korszerűsítésének előkészítését.

Folytatnunk kell a munkát közösen, összekapaszkodva a gazdákkal! Erőt adhat ebben a küzdelemben, hogy a tavalyi embert próbáló év után idén óriási lehetőségek előtt áll a magyar agrárium!

Az uniós Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pillérén keresztül több mint 4 ezermilliárd forint fordítható a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére.

Nyugodtan mondhatjuk, hogy ez az összeg történelmi. Ahogyan az a döntés is, hogy

a kormány az eddigi 17,5 százalék helyett 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít az uniós vidékfejlesztési forrásokhoz.

Ez háromszor annyi támogatást jelent, mint amennyi a 2014 és 2020 közötti Vidékfejlesztési Programban rendelkezésre állt. Szintén jó hír, hogy a jövedelempótló támogatások felhasználásával további 3272 milliárd forintnyi, tisztán uniós forrásból segíthetők a termelők. Soha nem látott mértékű támogatásról van tehát szó, amelyből modernizálható az élelmiszeripar, környezetbarát módon korszerűsíthető a mezőgazdasági termelés, és amelyből hatékonyan át lehet állni a precíziós gazdálkodásra.

A kormányban és az Agrárminisztériumban is azért dolgozunk, hogy a legkisebb falvak lakóitól a nagyvárosokban élőkig, a kistermelőktől a nagyobb gazdaságokig, mindenki a következő évtizedek nyertesévé váljon Magyarországon.