Megállíthatatlan az elektromobilitás térnyerése

A koronavírus-járvánnyal összefüggő világméretű korlátozások ellenére az autóipar kínálati oldalán csak elvétve voltak fennakadások. Más a helyzet azonban az autópiaci kereslettel. Nyugat-Európa vezető autópiacai évtizedek óta nem látott visszaeséseket szenvedtek el. Németországban 19, Spanyolországban 32, Olaszországban 28, Franciaországban 25 százalékkal kevesebb gépjárművet helyeztek forgalomba tavaly, mint 2019-ben. Az Egyesült Királyságban az értékesítés 29 százalékkal csökkent, amihez hasonló zsugorodásra 1943 óta nem volt példa. Ha alaposabban megvizsgáljuk az értékesíti adatokat, szembeötlő ugyanakkor, hogy Németországban 2020 decemberében rekordmértékű, 27 százalékos piaci részesedést hasítottak ki a konnektorról tölthető autók (plug-in hibrid és tisztán elektromos), míg Franciaországban ez az adat 19 százalék volt. Éves alapon Németországban 14, Franciaországban 11 százalékos volt a szegmens autópiaci részaránya. A világ legnagyobb autópiacán, Kínában a támogatás várható változása miatti kivárás ellenére is növekedtek az e-gépjárművek eladásai: a kategória piaci részesedése a 2019-es 5,5 százalékról 2020-ra 6,3 százalékra emelkedett.

Az autóiparban 2020 szeptembere történelmi változást hozott:

ez volt az első olyan hónap, amikor több elektromosított hajtásrendszerrel működő gépjárművet értékesítettek Európában, mint dízelt.

Közben a Tesla amerikai elektromosautó-gyártó a világ legértékesebb autóipari vállalatává nőtt, piaci kapitalizációja csaknem annyi, mint az utána következő kilenc autógyártóé együtt. Az alapító, Elon Musk immár a világ leggazdagabb embere. De jönnek fel a kínai e-autó-gyártók, például a korábban ismeretlen NIO, amely már kétszer annyit ér, mint például a BMW.

A koronavírus-járvány egyértelmű negatív hatásai ellenére az autóipar e szegmensének lendülete tehát 2020-ban sem tört meg, ami több tényezővel magyarázható. Egyrészt az EU területén értékesítő autógyártók szén-dioxid-kvótarendszere 2020-ban élesedett. Eszerint flottaszinten átlagosan kilométerenként 95 grammban maximálták a szén-dioxid-kibocsátást, az e feletti emisszió szigorú pénzügyi büntetést von maga után. A nagy konvencionális autógyártók ezzel párhuzamosan folyamatosan mutatják be az elektromos jövőbe tekintő stratégiájukat. Számos új, különböző méretű és kategóriájú, illetve valóban a mindennapi életben is használható, elektromosított hajtásrendszerrel ellátott típus forgalmazását indították el tavaly. A világ legnagyobb autópiacain mindemellett a konnektorról tölthető autók direkt és indirekt támogatási formáit megtartották, illetve kibővítették. A keresletet meghatározó egyéb tényezők is élénkültek. A kedvezőbb fenntartási költségek, a megújuló energia terjedése, illetve használata, vagy az ökológiai lábnyom csökkentése iránti igény élénkülése mind az elektromos autók irányába tolták a keresletet.

Magyarországon mindeközben az újautó-értékesítések 19 százalékkal csökkentek ugyan, de az e-autók eladása 136 százalékkal nőtt. Az első fél évben az unióban abszolút rekorder volt hazánk a környezetkímélő autók bővülése terén. Jelenleg több mint 27 ezer zöld rendszámos autó fut a magyar utakon, amelyeknek megközelítőleg a fele tisztán elektromos. Az e-mobilitás fejlesztését szolgáló módosított Jedlik Ányos-tervhez képest elmaradásban vagyunk, de nemzetközi kitekintésben nincs ok panaszra, a visegrádi négyek országai közül a százezer lakosra jutó e-autók számában hazánk az első.

Vitathatatlan, hogy óriási siker volt a hazai e-autók és e-robogók állami támogatási programja:

a két évre kiírt pályázat 5 milliárd forintos keretösszege kevesebb mint két nap alatt elfogyott, majd ezt követően még további 882 millió forinttal bővítették.

A csaknem hatmilliárdos keret több mint 2 ezer környezetkímélő jármű támogatott beszerzését tette lehetővé, amelyből majdnem 280 a belvárosi, tisztább levegő elérését célzó új e-taxi. Az ígéretek szerint hamarosan újraindulhat a program, így számos potenciális e-autó-vásárló kivár.

Az elektromosított kerékpárok sem maradhatnak ki a támogatott körből. Elektromos rásegítésű kerékpárok beszerzésére az egymilliárd forintos keretösszegből több mint 7000 magánszemély kaphat támogatást.

Elindult Zöldbusz program is. A célkitűzés szerint tíz éven belül a városokban a helyi közlekedésében részt vevő buszok fele tisztán elektromos lesz, a beszerzések számos hazai városban már megkezdődtek, némelyikben a pilotprojekt zajlik.

Idén tovább folytatódik számos európai uniós töltőtelepítési projekt, amelyeknek elsődleges célja az EU átjárhatóságának biztosítása. Magyarországon már évek óta jogszabály írja elő, hogy például bevásárlóközpontoknál, hipermarketeknél meghatározott számú parkolóhelyenként e-töltőállomást kell létesíteni, ez a folyamat gyorsult fel tavaly, a második fél évben. Régóta várta a piac azokat a jogszabály-módosításokat, amelyek lehetővé tették a fizetős töltési szolgáltatás beindítását. A bevezetésre szükség volt, hiszen így már üzleti alapon folytatódhat a töltő-infrastruktúra bővülése, hozzájárulva a lefedettségi mutatók szignifikáns javulásához.

A zöld rendszám, illetve a jogosultsági kör várható változásai tartják lázban a plug-in hibridek tulajdonosait és a potenciális vásárlókat. A kormányzati szinten készülő jogszabály-módosítás szerint a magas károsanyag-kibocsátással járó, nehéz konnektorról tölthető hibrid gépjárművekről kerülne le a zöld rendszám. Erre erősített rá önkormányzati szinten Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, aki szerint itt az ideje megszüntetni a plug-in hibridek ingyenes parkolását, saját hatáskörben. Ez nem életszerű, hiszen a készülő kormányzati szintű jogszabályváltozás felülírhatja ezt, így okafogyottá válik a budapesti módosítás. A változásra szükség van, de el kell kerülni a differenciálás nélküli, illetve a visszamenőleges hatályú módosításokat. A téma forró, hiszen olyan gazdasági előnyök forognak kockán, mint a cégautóadó, a gépjárműadó, az átírásiilleték-mentesség, a regisztrációsadó-mentesség, illetve a korlátok nélküli ingyenes parkolás.

A jövőt illetően látható, hogy szinte minden „hagyományos” autógyártó az újratervezés keretében az e-mobilitás irányába módosította a rövid távú stratégiai céljait. Így a kínálati oldal konstansan erősödik, több a modell, nő az egy töltéssel megtehető távolság – az e-modellek tehát már valódi alternatívái lehetnek a hagyományos, belső égésű motorral szerelt gépjárműveknek. Az előrejelzések szerint 2025-re világszinten minden tizedik eladott új autó elektromos lehet. Norvégiában már 2020-ban csaknem 55 százalék volt ez az adat.

A lítiumion-akkumulátor gyártási költsége tizedére esett az elmúlt években, jelenleg kilowattóránként száz dollár körül jár, és ez az előrejelzések szerint tovább csökken majd. Támogatással egyes modelleknél már közel az árparitás a hagyományos, belső égésű autókhoz képest. Az sem állja már meg a helyét, hogy az autó­gyártók veszteségesen értékesítik ezeket az e-modelleket. Az e-töltő-infrastruktúra egyenletesen bővül a világ legnagyobb autópiacain, világszinten több mint egymillió töltőpont található. Csak az EU területén 2025-ig ugyanennyi kialakítása várható.

Tovább pörgeti a fejlesztéseket a károsanyag-kibocsátási normák szigorítása, illetve az a cél, hogy 2050-ig az Európai Unió elérje a teljes karbonsemlegességet.

Az országok energiapolitikai stratégiáinak változása – a megújuló energiaforrások részarányának drasztikus növelése – pedig kihúzza azoknak az ellenérveknek a méregfogát is, amelyek szerint az elektromos áramot szennyező szénerőművekben állítják elő. Az Európai Unió a koronavírus-járvány miatti válságból való kilábalás egyik eszközének a fenntartható fejlődés irányába mutató technológiák, megoldások alkalmazását tartja, aminek szerves része az elektromobilitás térnyerésének felgyorsítása is.

A helyi, városi szintű korlátozások, tiltások is az elektromos autók irányába terelik a gépjárművásárlókat. Már számos nagyvárosban, például Barcelonában és Londonban, a belvárosi területeken kibocsátásmentes zónák működnek, ahova kizárólag zéró kibocsátású autók hajthatnak be. De változik a fogyasztói magatartás is. Egyre inkább előtérbe kerül a környezettudatosság, a fenntartható fejlődés iránti elköteleződés és az igény az ökológiai lábnyom csökkentésére.

Fontos kiemelni, hogy jogszabályi előírások és klímavédelmi célok nélkül nem lenne változás, vagy az rendkívül lassú lenne. Az autógyártók – ilyen elvárások híján – évtizedekig nem helyeztek hangsúlyt az alternatív meghajtástechnológiák fejlesztésére.

Ha nincs kínálat, kereslet sem lesz. Ez a status quo változott meg az elmúlt években. Nem lehet egyik napról a másikra ilyen volumenű változásokat végrehajtani. Nem lehet bepótolni az elmúlt évek, évtized elmaradt fejlesztéseit. Nem lehet figyelmen kívül hagyni több millió autóipari munkahelyet, több ezer beszállító vállalkozást. De persze nem lehet ignorálni a keresletet meghatározó tényezőket sem. Szükség van hatástanulmányokra, átgondolt stratégiára, amelyek nélkül fájdalmasabb lesz az autóipari átalakulás. Azt is látni kell ugyanakkor, hogy az átmenetet képező hibridekkel (mild, párhuzamos, soros, plug-in) még évtizedekig számolni kell, akkor is, ha a jövő a tisztán elektromos járműveké.