Nyugdíj vagy jövedelemkiegészítés

A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló kormányhatározat szerint a nyugdíjas közalkalmazottak az illetményüket és a nyugdíjukat egyidejűleg nem vehetik fel. Ez a 2013-ban meghozott és máig hatályban lévő intézkedés a legnagyobb vihart az egészségügyi dolgozók körében aratta.

Nem véletlenül, hiszen az egészségügyben már 2013-ban és azt követően is kritikus volt a munkaerőhiány, miután az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók külföldre áramlása és az egészségügyi pálya vonzerejének csökkenése súlyos orvos- és nővérhiányt okozott.

A kormányzat nagyon gyorsan módosításokra kényszerült ezen a területen, létrehozták a jöve­delemkiegészítés rendszerét (JKR), amelyben a nyug­­díjas egészségügyi dolgozók részére a munkáltatójuk megigényelheti a szüneteltetett nyugdíjuknak megfelelő összegű jövedelemkiegészítést. Ezt a jövedelemkiegészítést nem a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság fizeti – hiszen a nyugdíj folyósítása szünetel –, hanem a munkáltató. Az érintett nyugdíjas dolgozók így megkapják a nyugdíjuknak pontosan megfelelő összeget, csak más jogcímen és más forrásból. A kényszer ilyen tekervényes (és hatalmas adminisztratív pluszterhelést okozó) módon írta felül a közszférában elrendelt nyugdíjkorlátozást, annak érdekében, hogy ne hagyják abba a munkát azok a nyugdíjas orvosok és ápolók, akik nélkül az egészségügyi ellátórendszer egyszerűen nem lett volna képes működni, és jelenleg is ez a helyzet.

A jövedelemkiegészítés a korbetöltött öregségi nyugdíjban és a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő egészségügyi dolgozókra vonatkozik. A kifizetett jövedelemkiegészítés havi nettó összege megegyezik a szünetelő nyugdíj aktuális havi összegével.

A jövedelemkiegészítés nettó összegét emiatt évente emelni kell a rendszeres nyugdíjemelés mértékével (2021. januárban például 3 százalékkal), és az esetleges novemberi kiegészítő emelési korrekcióval, továbbá a nyugdíj melletti munkavégzéssel 2020. június 30-ig szerzett bruttó kereset alapján járó „félszázalékos” nyugdíjnöveléssel, majd e változásokhoz kell igazítani a jövedelemkiegészítés bruttó összegét. (Ez évente többször visszatérő további adminisztratív pluszterhet ró a JKR minden közreműködőjére.) A nők kedvezményes nyugdíjában részesülők tekintetében ráadásul az éves keretösszeg kereseti korlátozása is érvényesült tavaly június 30-ig (ha az érintett egészségügyi dolgozó hölgy illetménye meghaladta a minimálbér 18-szorosát, az annak elérését követő hónaptól az adott év végéig a munkáltató már nem igényelhette meg és nem fizethette ki a közalkalmazott részére a jövedelemkiegészítést).

A nyugdíjas orvost, ápolót a közalkalmazotti jogviszonya miatt annak fennállása idejére szüneteltetett nyugdíja újrafolyósítása esetén a nyugdíja szüneteltetést megelőző összegének az időközi nyugdíjemelések mértékével megemelt összege illeti meg, és természetesen megilleti a nyugdíj melletti munkavégzés révén 2020. június 30-ig szerzett évenkénti illetménye 1/2400-ad részével megegyező mértékű nyugdíjnövelés is. (2020. július 1-jétől a nyugdíj melletti kereset minden jogviszonyban járulékmentessé vált, így nem jogosít nyugdíjemelésre.) A nyugdíj újraszámítását nem lehetséges kérni a szüneteltetett nyugdíj ismételt folyósítása esetén.

A jövedelemkiegészítés rendszere a közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozóknál egyfajta árnyéknyugdíjrendszert hozott létre, amely azonban az egészségügyi szolgálati jogviszony létrejöttével mindazon egészségügyi dolgozók tekintetében okafogyottá válik, akiknek legkésőbb 2021. március 31-én megszűnik a közalkalmazotti vagy hasonló, közszolgálati jellegű jogviszonyuk, és helyette 2021. április 1-jétől létrejön az egészségügyi szolgálati jogviszonyuk.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény alapján ugyanis legkésőbb 2021. április 1-jén a munka törvénykönyve által (az említett törvényben meghatározott eltérésekkel) szabályozott egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át az egészségügyi dolgozók közalkalmazotti jogviszonya, amelyre nem vonatkozik a nyugdíj szüneteltetési kényszere – így esetükben a jövedelemkiegészítés fölöslegessé válik, hiszen ismételten folyósítani kell részükre a nyugellátásukat.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény a nyugdíj szüneteltetésére okot adó közszolgálati jellegű jogviszonyok között nem említi az egészségügyi szolgálati jogviszonyt, ezért az ilyen jogviszonyban álló egészségügyi dolgozók részére a nyugdíjukat ismételten folyósítani kell.

Ezt bizonyítja az is, hogy a jövedelemkiegészítés rendszerét szabályozó törvény (az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény) vonatkozó fejezetének címe 2021. január 1-jétől a Jövedelemkiegészítés közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozók illetményének és pénzellátásának együttfolyósítási tilalmára tekintettel címre módosult. Az új fejezetcím – amelyet a január 1-jén létrejött adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony miatt kellett módosítani – nem tartalmazza az egészségügyi szolgálati jogviszony megnevezését, így az e fejezetben foglalt rendelkezések az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állókra nem vonatkoznak, azokat csak a közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozókra kell alkalmazni.

A jogszabályi változások alapján nyilvánvaló, hogy a jövedelemkiegészítés árnyéknyugdíjrendszerét az egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesítő egészségügyi dolgozók tekintetében meg kell szüntetni, és ezzel egyidejűleg a nyugdíjuk újrafolyósítását meg kell kezdeni.

A jövedelemkiegészítés rendszere kapcsán azonban egyelőre nem lépett hatályba semmilyen módosító rendelkezés. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapján nincs utalás a jövedelemkiegészítés szabályainak esetleges változásaira, a nyugdíjas egészségügyi dolgozók továbbfoglalkoztási eljárásával kapcsolatos feladatok ellátásáért 2021. január 1. óta felelős Országos Kórházi Főigazgatóságnak pedig még honlapja sincs, amelyen tájékoztatást adhatna a jövedelemkiegészítésben részesülő egészségügyi dolgozóknak. A tájékoztatás elsősorban annak a több ezer orvosnak, ápolónak, asszisztensnek fontos, akik jelenleg jövedelemkiegészítésben részesülnek, de az új egészségügyi szolgálati jogviszonyuk létrejöttével legkésőbb 2021. április 1-jével ismét jogosulttá válnak a nyugdíjuk folyósítására.