Életbe vágó az 5G-beszállítókba vetett bizalom

Az 5G-hálózatok biztonsága az elmúlt években az egyik legfontosabb témává vált a nemzetközi politikában. A kérdésről számos országban élénk közéleti vita folyik, a kormányok nemzetbiztonsági prioritásként kezelik, sőt adott esetben aktív diplomáciai eszközökkel próbálják meggyőzni álláspontjukról a többi országot.

A téma összeurópai szinten is lázba hozta a döntéshozókat, mert a kontinens kiberbiztonsága éppen olyan mértékű, amilyen a legsérülékenyebb tagjának biztonsága. Az Európai Unió ezért döntött úgy, hogy egyfajta schengeni határzónát kell kialakítaniuk az uniós országoknak a kiberhatárok védelmére is. Ennek eredményeképp

az Európai Bizottság (EB) egy komplett eszköztárat dolgozott ki 5G Toolbox néven, amely az 5G-hálózatok kikezdhetetlenségének biztosítására stratégiai és technikai intézkedéseket javasol a tagállamoknak.

Az Európai Unió mellett a NATO a katonai szövetség védelmére az Egyesült Államok vezetésével létrehozta a Transatlantic Clean Network kezdeményezését, amelynek tagjai vállalják, hogy hálózataikból kizárják a nem megbízhatónak ítélt szereplőket. Noha Magyarország egyelőre nem csatlakozott ehhez, a legtöbb európai NATO-tagállam már igen.

A szakértők és a politikusok zöme egyetért abban, hogy

a biztonságot szavatoló sztenderdeket nemcsak az 5G-frekvenciákat elnyerő és a hálózatokat kiépítő szolgáltatókra kell alkalmazni, hanem azokra a beszállítókra is, amelyeknek az eszközeit és technológiáját az 5G-hálózatot üzemeltető telekommunikációs nagyvállalatok, operátorok használják.

Az EB döntésének értelmében a tagállamoknak többek között értékelniük kell a hálózati eszközök beszállítóinak kockázati profilját, vagyis azt, hogy egy vállalat háttere, tulajdonosi köre vagy geopolitikai elhelyezkedése jelenthet-e bármilyen veszélyt az unióra, a tagállamokra.

Mindez azt is jelenti, hogy a hálózati eszközök egyik vezető szállítójaként és az 5G-technológia egyik úttörőjeként cégünk az első sorból követi a jövőről és a biztonságról zajló diskurzust. Tény, hogy európai – azon belül Magyarországon is 30 éve működő – vállalatként eddig minden országban elnyertük a megbízható beszállítói minősítést. Érdemes azonban egyet hátralépni, és feltenni a kérdést: miért is ennyire életbe vágó az 5G-hálózatokba vetett bizalom? Miért irányul most jóval több figyelem a hálózatbiztonságra, mint a mobiltechnológiák korábbi generációinál?

Először is szeretném leszögezni, hogy a válasznak semmi köze nincs a járványhoz, a pillanatnyi helyzetnél jóval távolabbra vezető kérdések miatt éleződött most ki a szakmai vita az 5G-ről.

Az 5G sokkal többet jelent annál, mint hogy gyorsabb lesz a letöltés, vagy nagyobb felbontásban tudunk videókat streamelni: a „hétköznapi” mobilhasználók számára új lehetőségek sorát teremti meg olyan új alkalmazásokkal, amelyek az 5G gyorsaságát és rövid késleltetési idejét kihasználva mindannyiunk életébe elhozzák a virtuális (VR), a kiterjesztett (AR) és a szinkronizált valóság világát.

Ám az 5G valódi jelentősége lényegesen túlmutat ezen.

A 3G lehetővé tette a mobilinternet elterjedését. A 4G valóra váltotta a széles sávú mobilinternetet. Az 5G olyan infrastruktúrát hoz létre, amely a társadalom és a gazdaság minden rétegét érintő új termékek és szolgáltatások előtt nyitja meg az utat.

Melyek ezek? Az Analysys Mason nevű patinás kutatócég négy fő felhasználási területcsoportot azonosított a megbízásunkból készült tanulmányában. A négy terület közül Magyarországon az „okosvidék” a legjelentősebb, amely a következő években 585,4 milliárd forintos haszonnal kecsegtet a magyar gazdaság számára. Ennek jelentős része a hálózatba kapcsolt drónok és szenzorok nyomán megvalósuló precíziós mezőgazdaságból folyhat be, illetve a kötött vezeték nélküli internet-hozzáférés (FWA) terjedéséből, hiszen az 5G révén a félreesőbb vidéki területeken is költség- és energiahatékony módon építhető ki a hozzáférés a széles sávú internethez.

Szintén jelentős haszon várható az „okosipar” területén, ahol a felhőrobotikának és a távoli hozzáférésnek köszönhetően átalakulnak a gyárak, az intelligens hálózathasználat hatására takarékosabbá válik az energetikai rendszer, és felgyorsul az automatizáció a logisztikában is.

Megszületnek az „okosvárosok” hálózatba kapcsolt járművekkel és saját 5G-hálózattal felszerelt stadionokkal, és kiépül az „okos-közszolgáltatás” is, benne a távgyógyítás, az intelligens diagnosztika és a távműtéteket támogató robotika révén új szintre lépő egészségüggyel. Mindezt összeadva Magyarországon mintegy 826 milliárd forintra rúg majd az 5G felhasználásából származó hozzáadott érték.

Ez a haszon azonban csak akkor ér valamit, ha mindeközben nem okozunk ennél sokkal nagyobb kárt. Ezért nem szabad megfeledkezni a kockázatokról.

Az 5G az üzleti, a közigazgatási és a hétköznapi élet minden területét érinteni fogja: gyermekeink az 5G-n keresztül játszanak majd, szüleink az 5G-n keresztül vesznek igénybe egészségügyi szolgáltatásokat, munkaadónk az 5G-n keresztül termel, az állam pedig az 5G-n keresztül biztosítja a kritikus infrastruktúrák működését. Mindennek során rengeteg adat keletkezik és áramlik át a hálózaton. A minősítés azért fontos, mert csak akkor lehetünk nyugodtak, ha megbízhatunk abban, hogy ezek az adatok végig transzparens módon biztonságot nyújtó körülmények között maradnak, és senki nem tud majd visszaélni velük. Ennek hiánya nemcsak az érintett országnak és gazdasági szereplőinek, hanem az egész kontinensnek jelentős versenyhátrányt jelentene.

Ezért beszélünk most annyit a hálózatbiztonságról, és ezért kell minden szükséges lépést megtennünk, hogy bizalommal léphessünk be ebbe az új világba.