Készülj a nehézségekre! Megéri!

A lezárások kezdete óta 1700 vállalkozást kérdeztünk meg több körben arról, hogy vannak. A válaszok erősen elgondolkodtatók. A kvantitatív módszerekkel elemezhető kérdésekből az derült ki, hogy azok a cégtulajdonosok, akik áprilisban úgy érzékelték, hogy a járvány komoly problémákat fog okozni, a novemberi lezárások után sokkal kisebb arányban mondták, hogy jelentős veszteségeik vannak, mint azok, akik áprilisban inkább bizakodók voltak (szinten maradó vagy növekvő árbevételt vártak).

Meglepő módon ez az összefüggés sokkal szorosabb, mint – az éttermeket és a hoteleket leszámítva – bármilyen ágazati összefüggés. Az eredmény azt su­gallta, hogy

a nagyobb problémák gyorsabb reak­ciók­­ra késztették a vállalkozókat, a kivárás, a „majd lesz valahogy” stratégiája viszont vesztesnek bizonyult.

Hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba ennek a hipotézisnek az igazolására, szövegelemzésbe kezdtünk a kifejtős válaszok között (mi az a kihívás a vállalkozásában, amire most választ keres?). Ebben a módszertanban szavakat, kifejezéseket keresünk a szövegekben, és azt vizsgáljuk, hogy ezek előfordulási gyakorisága mutat-e bármilyen szignifikáns különbséget a különböző csoportok között.

Az eredmény meglepő. Azok a cégtulajdonosok, akik a novemberi lezárások után szinten maradó vagy növekvő árbevételről számolnak be, az áprilisi kérdezéskor sokkal nagyobb számban használtak olyan kifejezéseket, amelyek ok-okozati összefüggések kifejtésére szolgálnak (azért, mert, emiatt, és még sorolhatnánk). Ebből az a következtetés adódott, hogy

azok a vállalkozók, akik áprilisban átgondolták a miér­teket, és a lezárások várható hatásait alaposabban körbejárták, őszre megtalálták a megoldást a problémáikra, és jó válaszokat adtak az új helyzetre.

Tovább vizsgálódva ezt a következtetést is sikerült megerősíteni. Az áprilisban a „mi most a legfontosabb teendője?” kérdésre adott válaszban a „tudás” szót bármilyen módon használó vállalkozók közül novem­berben alig akadt olyan, aki jelentős bevétel-visszaesésről számolt be. Vagyis azok, akik bármilyen tudás, információ megszerzését kiemelten fontosnak tartották abban, hogy reagáljanak az új helyzetre, végül sokkal jobban jöttek ki a válságból, mint azok, akik más utakat kerestek.

Ezek a szövegelemzésből nyert összefüggések is sokkal erősebbek az ágazati összefüggéseknél, ami azt mutatja, hogy szinte bármilyen helyzetből jól lehet kijönni, és ezt azért fontosnak találtuk. Ezért aztán egy interjúsorozattal is igyekeztünk megvizsgálni a kérdést olyan vállalkozóknál, akikről a szektoruk szerint azt gondolhattuk, hogy nehéz helyzetbe kellett volna kerülniük.

Örömteli hír, hogy a szó legjobb értelmében vett vállalkozókat találtunk a vonal végén.

és persze rengeteg vadonatúj webshopot. De az ágazati összefüggések hiányának van egy másik oka is, olyanok is pórul tudtak járni, akikről viszont nem gondoltuk volna. Egy honlapfejlesztő vállalkozás áprilisban még az optimista cégek között szerepelt, ami nem volt meglepő, novemberre viszont nagyon nehéz helyzetről számolt be. Róluk az derült ki, hogy kifejezetten éttermi honlapok fejlesztésére szakosodtak, és olyannyira egy lábon álltak ezzel a koncepcióval, hogy nem tudták megújítani az ügyfélkörüket egy olyan időszakban, amikor minden cég a web felé fordult.

A jó hír tehát az, hogy a gyorsan reagáló, bátor döntéseket hozó cégek – természetesen a lezárások által közvetlenül kiütött szektorokat leszámítva – kihozták a legjobbat a válságból, és köszönik szépen, jól vannak. A rossz az, hogy mindent egybevetve nem ők vannak többségben, hanem azok, akik komolyabb árbevétel-visszaesésről számolnak be.

A kutatást folytatjuk. Most arra vagyunk kíváncsik, hogy a vállalkozások hogyan készülnek a lezárások feloldására és a kilábalásra, miben reménykednek, mire számítanak biztosabban, és mire készülnek az év hátralévő részében.

Az erre választ kereső kérdőívünk letölthető innen, minden kitöltés előrébb viszi a kutatást.