Kooperáció és versenyképesség a felsőoktatásban

Az ipar-egyetem kooperáció fontos eleme a hazai gazdaság és a felsőoktatás versenyképességének. Az egyetemeken folyó munka, az infrastruktúra, a kapcsolatrendszer, az atmoszféra összességében rendkívül értékes szellemi árucikk, amelynek értékesítésében az egyetemeknek a jelenleginél jóval bátrabbaknak, proaktívabbaknak kell lenniük ahhoz, hogy ezáltal a versenyképességünk is növekedjen. A fejlődéshez folyamatos párbeszédre van szükség az ipari partnerekkel, amelynek tapasztalataink szerint a legjobb formája a közös projektek megvalósítása és az ipari igényeket is szolgáló egyetemi laboratóriumok létrehozása.

A valódi igényekre kialakított mérési kapacitásokra, valamint kutatás-fejlesztési és innovációs (kfi) képességekre mint szolgáltatásokra folyamatosan nagy a kereslet.

Ezekből születnek az új technológiák, termékek, közös szabadalmak.

A Műegyetemen a mérnöki tevékenységből adódóan évszázados múltjuk van a vállalati igényeket is kielégítő méréseket végző és kfi tevékenységeknek helyet adó laboratóriumoknak. Több nagyvállalati partnerrel – Knorr-Bremse, Egis, Evosoft, IBM, Ericsson – folyik évtizedekre visszamenőleg tartalmas kfi munka, de ha csak az utóbbi néhány évre tekintünk vissza, akkor is olyan nagy neveket említhetünk partnereink között, mint a Siemens, a Nokia, a Richter Gedeon, az MVM, valamint a Rolls-Royce. Az idén pedig egy nagy projekt keretében még szorosabban bekapcsolódik a műegyetemi innovációs ökoszisztémába a Mol, a Bosch, a Thyssenkrupp és a ZÁÉV.

A nagyvállalatok felismerték azt a magas hozzáadott értéket, amit az egyetem képvisel, és a közös munka mentén több világszínvonalú labor is kiépült nemcsak a BME-n, hanem világszerte.

A létrejött laboratóriumok egyben nyújtják az infrastruktúrát és az oktató-kutató kollégák szakmai kompetenciáját is. Ezen együttműködések révén a vállalatok saját fejlesztéseik tesztelését gyorsabbá, rugalmasabbá és olcsóbbá tudják tenni. A méretgazdaságosság mellett meghatározó szempont az elérhetőség is. Esetünkben a laborok Budapesten vannak, a vállalatok munkatársai bármikor el tudnak jönni mérni, tesztelni, amivel jelentős időt és pénzt takarítanak meg. Az ipari partnerek számára fontos a talpraesett, jól felkészített utánpótlás biztosítása. Azért választanak egyetemi partnereket, mert a jól megalapozott elmélet mellett a komolyan gyakorlatorientált és az új technológiák felé nyitott munkaerőt keresik. Ahogy egyre erősödik a BME-n a startupinkubáció, azt is látjuk, hogy a startupcsapatok és persze a fejlesztett termékek és szolgáltatások iránt is mind nagyobb az ipari érdeklődés.

Az ipar ezeknek a fejlődési folyamatoknak a részese kíván lenni. Vannak cégek, amelyek szeretnének belelátni a startupok által hozott témákba, akár úgy, hogy saját igényeiket megfogalmazzák az egyetem számára, mi pedig megépítjük a hidat a vállalat és azon egyetemi szereplők között, akik az adott probléma megoldásában kompetensek lehetnek. Erős ösztönző a cégek számára, hogy minél közelebb legyenek az egyetemi élet ezen részéhez, ennek kézenfekvő módja a közös projektek futtatása.

Az ipar–egyetem projektekben célzottan történik az ipari igények és az egyetemi potenciál összekapcsolása, az infrastruktúra-megosztás és a gazdálkodás optimalizálása. Fontos, hogy a projektek révén az egyetem egysége, a karok közötti kooperatív munkavégzés kultúrája is erősödik. A tudástranszfer oda-vissza működik, az iparvállalatok szakértői is meghatározó szerepet játszanak abban, ahogy a közös gondolkodás formálódik, közvetlen tanácsokkal, több évtizedes ipari tapasztalataikkal hatnak az egyetemi gondolkodásmódra, miközben ők maguk is szakmai fejlődési lehetőségekhez jutnak.

Az egyetem jelentős infrastruktúrát tud kiépíteni vagy továbbfejleszteni a közös projekteknek köszönhetően, és ami nagyon fontos, a tudományos tevékenysége mellett olyan eredményeket mutathat fel, amelyek a gyakorlatban akár azonnal hasznosíthatók.

A projektmunkák pezsdítően hatnak a kutatási tevékenységekre és az oktatói munkára is, az így megszerzett tapasztalat és tudás azonnal visszacsatornázódik az oktatásba.

A hallgatók a projektek mellett a választható tárgyak, a laboratóriumi gyakorlatok és a specializációk keretében is megtapasztalhatják ezt a fajta tudástranszfert. Az infrastruktúra fejlettsége pedig a legjobb oktatókat és hallgatókat vonzza az egyetemre, és a végzett diákokat is segíti az egyetem vonzáskörében tartani.

Innovatív termékek és technológiák úgy tudnak létrejönni, ha a fejlesztési folyamat elején hangsúlyosabb az egyetemi, kutatóintézeti részvétel, majd ahogy közeledünk a gyártás és a piacra vitel felé, úgy helyeződik át a fókusz az ipari szerepre. A hallgatóknak nemcsak tudományos értelemben, de kooperációban is modellt mutatunk: ezekben a projektekben megtapasztalhatják, hogyan működik egy szakmai partneri kapcsolat, és azt is, hogy együtt dolgozva egyre jobb és jobb dolgokat tudunk létrehozni. Mi is, és az ipar is.

A partnervállalati együttműködés nem új keletű a BME-n, hiszen az elmúlt évtizedekben már sokukkal volt közös munkánk, projektjeink. Ami különösen megerősítő tapasztalat volt, az az, hogy

a közös laborfejlesztéseknek is köszönhetően az ipar–egyetem kooperáció kiemelkedő teljesítményeket hozott felszínre, és jelentős eredményeket ért el a kutatás-fejlesztés-innováció területén.

Hazánkban hat-nyolc egyetemnek vannak erős potenciállal rendelkező ipari kapcsolatai. Ennél azonban sokkal több lehetőség rejlik az intézmények falai között, ezeket a kompetenciákat kell hatékonyabb kommunikációval megmutatni. Az egyetemeknek tudatosabban kell gazdálkodniuk az értékeikkel, aktivizálódniuk kell, a reaktív üzemmódból át kell kapcsolniuk egy proaktív, tudatos működésmódba, mert ez az innováció kulcsa.