Újabb kihívás a bankoknak

A digitális jegybanki pénzekkel (CBDC) szinte minden nagy és néhány kisebb gazdaság jegybankja foglalkozik kísérleti szinten. Bár 2014 óta volt néhány pilotprogram, igazán tavaly lett népszerű téma – a legismertebb digitális pénz, a bitcoin népszerűségének növekedésével egyetemben –, élen a franciákkal, a svédekkel és a kínaiakkal.

A digitális pénz előnyei megkérdőjelezhetetlenek, a gazdaság ösztönzését célzó stimulus csekkek hatékonyabb szétosztása mellett a hitelezési és pénzügyi tranzakciók sebességét, valamint költséghatékonyságát is növelné.

A leggyakrabban említett okok között van továbbá a hatékonyabb monetáris transzmisszió (az a hatásmechanizmus, amelynek során a jegybankok monetáris politikai lépései a piaci szereplők döntéseinek befolyásolásán keresztül hatnak), illetve a mobillal igen, de bankszámlával, bankkártyával nem rendelkező fogyasztók elérése is. (Ez utóbbi elsősorban a fejlődő gazdaságokban, például Afrikában jellemző.)

Egyelőre nem egyértelmű viszont a kereskedelmi bankok szerepe a folyamatokban – a CBDC akár egészen drasztikus változásokat is előidézhet a szektorban. Mielőtt azonban ezekre kitérnénk, érdemes a különböző típusú CBDC-ket szétválasztani.

Wholesale- vagy retail-alapú digitális pénz

A wholesale CBDC elsősorban pénzügyi intézmények közötti fizetésre alkalmas, legnagyobb előnye a határon túli és bankközi tranzakciók egyszerűsödése, gyorsasága. A retail modell ezzel szemben a magánszemélyek és vállalkozások általi fizetést teszi lehetővé, amelyek kisebb összegűek, viszont a tranzakciók darabszáma magas.

Token- vagy számlaalapú modell

A tokenalapú digitális pénz hasonlóan működik, mint a klasszikus készpénz, tranzakció esetén vizsgálják a token érvényességét, nincs viszont külön ügyfélazonosítás, szemben a számlaalapú (account-based) alternatívával.

Egyszintes vagy kétszintes CBDC

E kitétel leginkább a jegybanki szerepet határozza meg. Az egyszintes rendszerben a jegybank közvetlenül tudna utalni a fogyasztóknak, betétet gyűjtene és akár hitelezhetne is. A kétszintes CBDC-nél bizonyos mértékben megmaradna a bankrendszer közvetítő szerepe.

Nagyjából mindegyik opcióban van kihívás a bankok szemszögéből. Talán a wholesale modell lenne számukra a legelőnyösebb, elvégre a határon átnyúló és egymás között történő fizetések egyszerűsége, hibalehetőségének csökkentése még segítség is lenne számukra. Ez a változat nagy valószínűséggel elterjed majd.

A mai kriptovilágban viszont előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz a retail digitális jegybankpénz bevezetése. A kérdés az, hogyan.

A jegybank számára a monetáris politika szempontjából a leghatékonyabb az egyszintes rendszer lenne, ahol a központi bankok gyűjtenék a betéteket, a betéti kamatokon keresztül tudnák érvényesíteni a monetáris politikai célokat, és a helikopterpénz, avagy pénzosztás is gyorsabban el tudna jutni akár olyan emberekhez is, akiknek ma még bankszámlájuk nincsen, de mobiltelefonjuk van.

Ebben az esetben viszont a központi bankok lényegében a jelenlegi kereskedelmi bankok versenytársai lennének, betétet szívnának el, ami egy esetleges turbulencia bekövetkezésekor bankrunba, azaz pánikszerű betétkivonásba is fulladhatna, még nehezebb helyzetbe hozva a pénzügyi szektort.

Ez elég rémisztőnek hangzik, de nem kell azonnal a vészharangokat kongatni. Bár a monetáris politikai előnyei nagyok, ennek a lehetőségnek a bevezetése jegybanki oldalról meglehetősen költséges lenne. Gondoljunk bele, hogy jelenleg a kereskedelmi bankok milyen kockázatelemzési és ügyféladatbázison ülnek, milyen hatalmas apparátus kell a hitelezési és betétgyűjtési funkciókhoz.

El tudjuk-e képzelni, hogy a Magyar Nemzeti Bank a rossz hiteleknél, mint követeléskezelő, tartósan közbelép bedőlések esetén? Nem mellesleg a jegybankoknak ugyan nem kellene a kereskedelmi bankok jövője alapján döntést hozniuk, de a pénzügyi rendszer stabilitása elsődleges mindegyikük számára, márpedig az említett példa pont ezt veszélyeztetné. Így első körben a wholesale modell mellett a legesélyesebb az, hogy a bankok közvetítő szerepe, tehát a kétszintes rendszer megmarad. Ez nem zárja ki, hogy közép- és hosszútávon változzon a helyzet, de az út nem lesz zökkenőmentes, rengeteg megfontolást követel, ami ilyen léptékű változtatásnál szükséges is. Egy biztos, a bankszektor még egy kihívást írhat fel az amúgy sem rövid listájára.