Dekarbonizációs ütemterv

Az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívás energetikai problémát is okoz. A klímaváltozás kihívásának megoldása azonban olyan intézkedéseket tesz szükségessé, amelyek jóval túlmutatnak az energiatermelésen. A nap- és a szélenergia forradalmasította az energiarendszerünket. Energiaszükségletünknek azonban csak a 20 százalékát biztosítja a villamosenergia-szektor, így azzal, hogy egyszerűen csak több zöld villamos energiát állítunk elő, nem érjük el a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátást az évszázad közepére.

Az energetikai kihívás energiakeresleti problémával is jár.

Egymást licitálják felül a klímacsúcson

Az új vállalásokkal elérhető a cél, hogy az átlaghőmérséklet ne legyen 1,5 Celsius fokkal magasabb az ipari forradalom előttinél.

Közös klímavédelmi céljaink eléréséhez gyors és mély átalakulás szükséges minden olyan szektorban, amely hozzájárul a globális energiakereslethez, beleértve nemcsak az energiatermelést, hanem a közlekedési szektort, a feldolgozóipart, valamint az acél- és vegyipart. Ahhoz, hogy e területeken a szükséges ütemben történjen az átalakulás, az energia-infrastruktúránk teljes átalakítására van szükség. Ennek érdekében három különösen fontos feladatunk van.

Először is fel kell gyorsítanunk az innováció ütemét.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) nemrégiben megjelent elemzése szerint a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátás 2050-re történő eléréséhez szükséges emissziócsökkentés 50 százalékának várhatóan olyan technológiákból kell majd származnia, amelyek még meg sem jelentek a piacon. A tisztaenergia-technológiák – mint a napelemek, a szélturbinák, az elektromos autók és a lítiumion-akkumulátorok – lehetővé tették, hogy a következő évtizedekben egy nettó zéró szén-dioxid-kibocsátású világot képzelhessünk magunk elé. Ennek eléréshez azonban hatalmas innovációs áttöréseknek kell bekövetkezniük más tiszta technológiák terén, amelyek közül néhány még csak fejlesztés alatt áll. Ez különösen sürgető olyan szektorokban, mint az acél- és a cementipar, a vegyipar, a hajózási és a légi közlekedési szektor, ahol a legnehezebb csökkenteni az emissziót.

A második fontos lépés az, hogy szorosabb együttműködést kell kialakítani a kormányzatok és az ipar között. A magánszektorban összpontosul a feltalálók, a vállalkozók és a befektetők döntő hányada, akiknek a hozzájárulása kulcsfontosságú, ha a világ a szükséges ütemben szeretné kifejleszteni és alkalmazni a zöldtechnológiákat. Ugyanakkor állami intézkedésekre is szükség van az üzleti szektor teljes erejének felszabadításához. Sok szektorban erős kormányzati politika kell ahhoz, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák fellendülhessenek.

Végezetül egy nagymértékben megerősített nemzetközi együttműködésnek is ki kell alakulnia.

A nemzeti intézkedések köré összpontosított globális rendszer, az összehangolt, határokon átnyúló fellépés elengedhetetlen az új technológiák gyors elterjesztéséhez. A multilaterális intézmények fontos szerepet játszanak ebben a tekintetben.

Az IEA is elősegíti az energetikai átalakulásban döntő szerepet játszó technológiák terén az együttműködést,

még az idén megjelenteti a globális energiaszektor számára az első átfogó ütemtervet, amely felöleli a villamosenergia-szektort, a közlekedési ágazatot, az ipart és az épületekkel kapcsolatos megoldásokat is. Ezek mindegyikében szükséges az átalakulás a nettó zéró kibocsátás eléréséhez 2050-re. Ha pontosan meghatározzuk, mikorra és mire van szükség az egyes szektorokban, az ütemterv képessé teheti az államokat és a cégeket arra, hogy folyamatosan mérhessék az átalakulás folyamatát, és felismerhessék, hova kell helyezniük a főbb súlypontokat.

A következő lépés a tervek átalakítása konkrét intézkedésekké.

Ennek érdekében az IEA nemrégiben stratégiai partnerséget hozott létre a több mint 400 céget felölelő, Mission Possible nevű globális kezdeményezéssel, amely a nehézipar és a közlekedési szektor átfogó dekarbonizációjának felgyorsítására törekszik. A kezdeményezés támogatása az IEA új fókuszát is tükrözi, amely a világ főbb gazdaságaiban a magán- és az állami szektor együttműködésének elősegítését célozza. Az innovációra, az együttműködésre és a merész intézkedésekre való fókuszálással az ilyen kezdeményezések elősegíthetik, hogy a világ kezelni tudja a klímaváltozás kihívásait.