A neten dől el a magyar kkv-k sikere

A Digiméter legfrissebb, 2020-as kutatása szerint a magyarországi kkv-szektor a koronavírus-járvány hatására épphogy csak elindult a digitalizáció útján. A felmérés rámutatott arra, hogy a nagyobb vállalkozások jóval előrébb járnak a kisebb cégeknél. Ennek oka a kevesebb rendelkezésre álló anyagi forrás mellett a megfelelő szaktudás hiánya is, leginkább az értékesítés és a marketing területén vannak lemaradások.

A kevésbé digitalizált vállalatok az elmúlt közel másfél évben jókora akadályokkal kényszerültek szembenézni, az online jelenlét soha nem látott módon felértékelődött.

Manapság egy vállalkozás sikerességének elsődleges fontosságú tényezője a megfelelő digitális tartalom.

Egy közösségi médiafelület aktív működtetése vagy éppen a keresőoptimalizálás megfelelő használata látványosan megnövelheti a vállalkozásunk ismertségét a releváns célcsoport körében. A krízishelyzet változásra ösztönözte azokat a vállalkozókat, akik eddig kevesebb figyelmet szenteltek a virtuális jelenlétre. Ugyanakkor megfigyelhették, hogy – széles körű tájékozódás és megfelelően kiépített eszközpark esetén – olyan dolgok is működhetnek online, amelyekről eddig elképzelhetetlen lett volna, mint például bizonyos szektorokban a rendszeres otthoni munkavégzés, egy online színházi előadás vagy éppen egy kiállítás megtekintése.

Emellett érdemes azt is figyelembe venni, hogy egyre több olyan vásárló van hazánkban, aki szívesen vásárol és tájékozódik az online térben, sőt a pandémia alatt azok is megbarátkoztak az interneten történő vásárlással, akik korábban kevésbé voltak nyitottak erre. A lehetőségek felmérése pedig új utakat nyit meg a vállalkozások számára, ami nem feltétlenül rossz, hiszen az időnkénti megújulás egyébként is létfontosságú egy vállalkozás hosszú távú életben maradásához.

A járvány kiváló kiindulópont lehet arra, hogy a magyarországi e-kereskedelem növekedése felgyorsuljon, amiből a kisvállalkozások is profitálhatnak.

Az online jelenlét hiánya mindenképp előnyhöz juttatja a konkurens cégeket, ami könnyen kiküszöbölhető a háttérismeretek fejlesztésével. Egy weboldal létrehozása lehet az első lépés a digitális jelenlét kiépítése során, ahol a potenciális ügyfelek könnyedén megtalálhatják a céghez kapcsolódó információkat, tájékozódhatnak a termékekről és az aktuális hírekről. A kapcsolattartási adatok, a nyitvatartással kapcsolatos információk, az esetleges akciókról szóló tájékoztatók megkönnyíthetik a vevőkkel történő kapcsolatteremtést.

Az online chat lehetősége szintén növeli a kapcsolat minőségét, a vevők ezáltal nagyobb bizalmat érezhetnek az adott szolgáltatás iránt.

A következő lépésként érdemes a közösségi média felületeit is bevonni a vállalkozás kommunikációs csatornái közé, ugyanis ezekkel az eszközökkel jóval nagyobb közönség szólítható meg, ami tovább növeli annak az esélyét, hogy értékesíteni lehessen a termékeket és a szolgáltatásokat. Releváns információk és esztétikus tartalmak megosztásával a követőtábor fokozatosan növelhető, ami a márkaismertséget is támogathatja.

Ajánlott élni a közösségi felületek adta hirdetési lehetőségekkel is, minimális befektetéssel újabb célcsoportokat érhetünk el.

Az eddigi tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy az informatikai alapismeretek hiánya erős gátat szabhat az új, jóval digitálisabb gazdasági modellbe való integrálódás során. Az utóbbi időszak bebizonyította, hogy az online jelenlét ma már a mindennapok kényszerítő körülménye, napjainkban már a mikrovállalkozások is kénytelenek a digitális térben is jelen lenni, ugyanis már nemcsak a növekedés kulcstényezője az informatika használata, hanem több ezer mikro- és kisvállalkozás számára is a „neten dől el” üzleti létük és működésük jogossága, mint például a műkörmösnél, a kiszállítónál, a péknél vagy a háztartásigép-szerelőnél. Aki eddig halogatta az áttérést a digitális létre, annak a koronavírus-járvány megtanította, hogy nem érdemes az időt vesztegetni, mert nem tudhatjuk, milyen vészhelyzetekkel kell a jövőben szembenézni.

A fejlődéshez szükség van az iparosodásra

Az igazi töréspont ma nem ott van, mint gondolják, nem ipar vagy szolgáltatás, hanem az immate­riális és a materiális javakba való befektetés között.