Moratórium: óvatosan kell kitolatni

Kevés olyan dolog lehet ma Magyarországon, amely annyira foglalkoztatná a közvéleményt, mint a már jó egy éve élő és a jelenlegi szabályozás szerint a jövő hónap végén lejáró hiteltörlesztési moratórium. Az intenzív és a határidő közeledtével egyre erősödő érdeklődés jogos: a döntéshozói oldal, a pénzügyi szolgáltatók és az ügyfelek szempontjából sem mindegy ugyanis, hogy mikor és hogyan vezetik ki a moratóriumot Magyarországon, hiszen nincs olyan megoldás, amelynek kapcsán ne kellene számolni valamilyen nem elhanyagolható mértékű kockázattal. Itt állunk tehát másfél hónappal az egyszer már meghosszabbított lejárati határidő előtt, és nem nagyon látszik minden szempontból megnyugtató megoldás.

Szükségszerű lépés volt

Azt nem lehet vitatni, hogy a törlesztési moratórium 2020. márciusi bevezetése szükségszerű és helyes lépés volt a kormányzat részéről: a koronavírus-járvány kitörése, illetve az azt követő korlátozó intézkedések bevezetése után – az erős gazdasági visszaesésen túl – számos háztartás és vállalkozás szenvedett el a hirtelen bevételkiesésből eredő pénzügyi sokkot, amelyet e fizetési haladék gyors bevezetése sok esetben hatékonyan enyhíthetett. A magyar szabályozás pedig messzemenően figyelembe vette az ügyfelek érdekeit: már az eredetileg 2020 végéig tartó türelmi idő sem volt rövid, és a moratórium lehetősége minden céges és lakossági ügyfélre vonatkozott.

A lakossági ügyfelek szempontjából különösen kedvező volt emellett, hogy a haladék automatikusan járt.

Amikor aztán nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus-válság, illetve a járvány jobban elhúzódhat az eleinte vártnál, a kormány megkezdte a moratórium részleges folytatásának előkészítését. A 2020 őszén nyilvánosságra hozott koncepció szerint négy veszélyeztetettnek tekinthető társadalmi csoportnál (a gyermekeseknél, a nyugdíjasoknál, a munkanélkülieknél és a közfoglalkoztatottaknál) tervezték meghosszabbítani a haladék lehetőségét, a vállalkozásoknál pedig – a kiszivárgott elképzelések szerint – a járvány után elszenvedett bevételkiesés mértéke lett volna a szűrő. Decemberben aztán megváltozott a szabályozási terv, és a moratóriumot meghosszabbították ez év június végéig, miközben a kilépés mellett fennmaradt az újonnan belépés lehetősége is. (Ritkábban esik szó róla, de június végéig él a hitelszerződésekre vonatkozó felmondási tilalom hatálya is.)

Három lehetőség

A moratóriummal élő lakossági és céges ügyfelek számáról és az érintett hitelállomány nagyságáról ritkán jelennek meg statisztikák. A mostanában közölt adatok szerint bő másfél millió lakossági és 50-60 ezer olyan céges ügyfél lehet, akit, illetve amelyet érint a június végi határidő, tehát még mindig nagyon széles az érintettek köre.

A folytatást illetően három lehetőség áll a döntéshozók előtt.

Az első, hogy minden az eddigiek szerint megy tovább, a második a moratórium teljes kivezetése, a harmadik pedig a részleges fenntartása. Az első lehetőségnek már kicsi a valószínűsége, hiszen egy újabb, változtatás nélküli hosszabbítás már súlyos kockázatokkal járna. A teljes kivezetés mellett viszont már nyomós érvek szólnak: egyrészt a második fél évre várt gazdasági fellendülés egyáltalán nem indokolja a moratórium fenntartását, amely már így is meglehetősen hosszú, 15 hónapnyi türelmi időt adott az adósoknak. Másrészt a külföldi tapasztalatok szerint a moratórium kivezetése nem jár sokkszerű következményekkel, a tartós fizetési késedelembe eső adósok aránya mindenhol alacsony szinten maradt.

Szűk a mozgástér

A harmadik – és egyben a legvalószínűbb – lehetőség a moratórium részleges meghosszabbítása. A napokban megjelent hírek szerint erről már tartanak is az egyeztetések a kormányzat, a jegybank és a Magyar Bankszövetség között. A részleges hosszabbítás nyilvánvaló előnye, hogy általa megteremtődik az esélye annak, hogy a valóban rászoruló rétegek kapjanak további célzott könnyítést a hitelük törlesztésében, így egy érintett félnek sem kell sokkszerű következményektől tartania.

A gond ezzel a forgatókönyvvel az, hogy nagyon nehéz meghatározni azt az ügyfélréteget, amelynek valóban szüksége van a törlesztési haladék további fenntartására, tehát minden oldalról nagyon alapos előkészítő munkára van szükség. A kedvezményezett lakossági és céges ügyfelek állományainak folyamatos ellenőrzése a pénzügyi szolgáltatókra hárul majd. Bármilyen megoldást választanak is tehát a döntéshozók, a moratórium utcájából nem lesz könnyű kitolatni, de lehet bízni abban, hogy súlyosabb veszteségek nélkül sikerülhet.