Tiziano Terzani nem rajongott Szingapúrért. Amikor ott járt a firenzei író, újságíró, azt mondta, hogy az egyedüli, amit a városállam nyújtani tud, az a repülőtere.
Ott koncentrálódik minden, amit a város be tud mutatni: a hatékonyság, a tisztaság és a rend.
Terzani összegzésében van valamennyi igazság, ám távolról sem fedi le a teljes képet. Szingapúr minden részletre kiterjedő aprólékossága nemcsak a repülőtér zavartalan működését szolgálja, hanem azt is lehetővé teszi, hogy az ötletekből elképesztő gyorsasággal konkrét megoldások szülessenek. Ennek eredményeképpen Szingapúr a városi innovációk eleven laboratóriumává vált.
Közelről láttam ezt a folyamatot. 2013-ban, a szingapúri függetlenség 50. évfordulójához közeledve a városállam közszolgáltatásokért felelős vezetője kikérte a véleményemet azzal kapcsolatban, hogy milyen történelmi mérföldköveket vagy eseményeket kellene az ünnepségek középpontjába helyezni. Azt javasoltam, hogy talán Szingapúrnak nem a múltra, hanem a jövőre kellene koncentrálnia, például az innovációk előmozdításával egy olyan szektorban, amelyben mindig is kitűnt: a mobilitásban.
Néhány nappal később felhívtak, és arról tájékoztattak, hogy a kormányzat egy munkacsoportot állított fel a vezető nélküli autókra való átállás tanulmányozására. Egyben felkértek, hogy vegyek részt a bizottság munkájában. Azóta a testület évente több alkalommal is egyeztetett a kérdésben érintett magán- és állami szereplőkkel annak érdekében, hogy e területen lefektesse az alapokat.
Az önvezető járművek már hihetetlen fejlettek, ám az alkalmazásukkal kapcsolatos kihívások nem csak technológiai jellegűek. A városi mobilitás átalakítása azoknak a tereknek az újragondolását is megköveteli, ahol az új autonóm autók közlekednek, és ahol parkoltatják őket.
Ha az autó- és kerékpármegosztó szolgáltatások elhomályosították a közösségi és magánközlekedési eszközök közötti hagyományos határokat, a vezető nélküli autó ezt a megkülönböztetést gyakorlatilag felszámolja. Miután beért a munkahelyére, a legtöbb embernek nincs szüksége arra, hogy autója a munkahelye vagy a lakása előtt parkoljon egész nap. Ha ez az autó önvezető, akkor ebben az üres időszakban a családtagokat, szomszédokat, ismerősöket vagy bárki mást szállíthat.
Ez alapján az autómegosztás lehet az új norma. Ahogy a forgalomban lévő gépjárművek száma csökken, úgy csökken majd a városok parkolóhelyek iránti igénye. Az MIT keretében működő laborunk, a Senseable City számításai szerint a vezető nélküli járműveket használó autómegosztásra való átállással Szingapúr 1,3 millió parkolóhelyének mintegy 80 százalékát fel lehetne számolni.
A szabaddá váló területek a lakóhelyek újragondolását válthatják ki, a járdák nem autókkal és parkolóórákkal, hanem éttermek teraszaival, játszóterekkel és kiskertekkel lehetnek tele. A legtöbb városban az ilyen terveket látványos, számos kutatással alátámasztott dokumentumokban dolgoznák ki – amelyekből aztán semmi sem valósul meg. De nem Szingapúrban. A város kormányzati apparátusa és a főbb ipari szerepelők egyszerre léptek. Csupán néhány év elteltével az elért eredmények igen látványosak.
Ezt a folyamatot segíti, hogy a szingapúri gazdasági fejlesztési tanács és az állami vagyonalap koordinált, átfogó befektetéseket valósít meg a mobilitási szektor új startupjaiban, például a nuTonomyban. Ez az MIT-nél létrehozott cég 2016-ban kezdte tesztelni a világ első teljesen önvezető taxiszolgáltatását. Egy év múlva a céget 450 millió dollárért adták el, ami jelentős pénzügyi hasznot hozott a kormányzatnak.
További innovációk is folyamatban vannak. Dizájncégünk részt vett a 280 méter magas felhőkarcoló, a Capita Spring felépítésében – a tervek szerint az év végén adják át –, amelynél figyelembe vették a jövő mobilitási rendszereire való közelgő áttérés szempontjait is. Az épület garázsát például valamivel magasabbra építették, mint az megszokott, illetve a felszíne nem lejtős, így ha a parkolóhelyek iránti igény csökken, akkor ezt a területet a Marina-öbölre néző irodákká lehet átalakítani.
Nem véletlen, hogy a természeti erőforrásokban nem gazdag Szingapúr 50 év alatt elérte, hogy az egy főre jutó GDP-je az egyik legmagasabb a világon. Természetesen azonban Szingapúr távolról sem tökéletes hely. A fejlődés terhe gyakran a nagy számban jelen lévő bevándorlókra hárul, akik veszélyes, alulfizetett munkát végeznek, korlátozott jogaik vannak kevés előrelépési lehetőséggel. Továbbá az a rendezettség, amely olyannyira untatta Terzanit, elfojtja a kreativitást. A startupgazdaság, amely sok európai fővárost alakít át manapság, továbbra is küzd azért, hogy gyökeret verjen Szingapúrban.
Ezen korlátozó tényezők ellenére Szingapúr talán a legfejlettebb városi laboratóriumnak számít Ázsiában, különösen a mobilitási szektor terén. Rászolgált arra, hogy tanulmányozzák, és sok tekintetben csodálják példáját.
Copyright: Project Syndicate, 2021
Carlo Ratti, az MIT Senseable City Lab igazgatója
Kiemelés: A vezető nélküli járműveket használó autómegosztásra való átállással Szingapúr 1,3 millió parkolóhelyének mintegy 80 százalékát fel lehetne számolni
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.