Dübörgő építőipari fogyasztóvédelmi ellenőrzések

Nemhogy uborkaszezonról nem beszélhetünk, de célzott kormányzati intézkedések keretében kifejezetten aktív fogyasztóvédelmi hatósági jelenlétre számíthatnak az építőipari termékek forgalmazói. A bő egy hónapja megindított fogyasztóvédelmi vizsgálatok keretében az árfeltüntetéssel, a kötelező jótállásos termékek jótállási jegyeivel kapcsolatos előírások, valamint az általános kereskedelmi feltételek betartásának és a termékbiztonsági, avagy piacfelügyeleti követelmények teljesülésének ellenőrzésére került és kerül sor az egész országban az általános fogyasztóvédelmi hatáskörrel rendelkező fővárosi és megyei kormányhivatalok által.

Az eddigi eredmények alapján tipikusnak mondhatók a jelölésekkel, teljesítménynyilatkozatokkal összefüggő hiányosságok, de öt webáruház esetében árfeltüntetési jogsértést is találtak.  Ami az első problémakört illeti, érdemes azzal számolniuk a forgalmazóknak, hogy a teljesítménynyilatkozatoknak nemcsak a meglétét, de a kötelező tartalmát is górcső alá veszik a kormányhivatalok szakemberei. Bár elsődlegesen a gyártókat, importőröket terhelik kötelezettségek, a forgalmazóknak jogszabályi kötelezettségük az építési termék forgalmazása előtt meggyőződni arról, hogy például a terméken feltüntették-e a CE jelölést, továbbá mellékelték-e hozzá az előírt dokumentációt, a teljesítménynyilatkozatot és a magyar nyelvű használati útmutatót, biztonsági tájékoztatót.

Sőt, velük szembeni elvárás az is, hogy a veszélyes termékekről jelentést tegyenek a hatóságnak, és a szükséges kiigazító intézkedéseket, így például a veszélyes termék fogyasztóktól történő visszahívását mihamarabb megtegyék, és ennek érdekében felvegyék a kapcsolatot az importőrrel és a gyártóval is.

Azok az építőiparitermék-forgalmazók, akik pedig webáruházon keresztül is forgalmaznak, jó ha tudják, hogy a súlyosan veszélyes termékek esetében idén július 16-tól már akár honlapblokkolással is szankcionálhatja a hatóság azt a helyzetet, amikor önkéntes alapon nem kerül sor a korrekciós intézkedésekre, például a visszahívásra, a forgalmazás leállítására. Ami pedig az ellenőrzések keretében a jótállás témakörét illeti, a kötelező jótállás hatálya alá eső építési termékek forgalmazói részéről továbbra sem fogadja el a hatóság azt az érvelést, hogy forgalmazóként azért nem biztosítják a jótállási jegyet, mert a gyártó maga nem készített olyat, de az sem szokott megfelelni, ha történetesen készített, viszont nem tartalmazza a magyar jogszabály szerinti kötelező tájékoztatásokat, tartalmi elemeket. Abban pedig évek óta nincs változás, hogy fejszámolásra kényszeríteni a fogyasztót szabályellenes, így az olyan árfeltüntetési gyakorlat, amikor nem szerepel az egységár, vagy a nettó ár plusz áfa megjelölést alkalmazzák a kiskereskedelmi egységek, az  öreg hibaként szankciót von maga után. 

A vonatkozó előírások meglehetősen szerteágazók, és az eddig több mint 300 kereskedelmi egységben lefolytatott ellenőrzések mintegy 200 jogsértést tártak fel mostanáig.

Az illetékes ITM sajtóközleménye szerint a leggyengébben teljesítők között szerepelnek például a barkácsáruházak, amelyek több mint 60 százalékánál akadt probléma. Összességében tehát igen sok a fogyasztóvédelmi mulasztás, így messze még a témavizsgálat vége, érdemes felkészülniük azoknak, akiknél még nem jártak a kormányhivatal munkatársai. Még akkor is, ha történetesen az  építőipari alapanyagok és termékek árának az elmúlt időszakban tapasztalható drasztikus emelkedéséből adódó konkrét fogyasztói problémákat, sérelmeket nem is oldja meg az országos fogyasztóvédelmi témavizsgálat, vagyis az árszínvonal jelentős megugrása nyomán a családoknak szánt otthonteremtési, lakásfelújítási támogatások jelentős része még mindig az alapanyagok forgalmazóinál, gyártóinál marad. A biztonságosabb és szabályszerűbb építőiparitermék-forgalmazáshoz azonban minden bizonnyal hozzájárulnak az ellenőrzések.