2021. október 20.

Október 20. napja mindenkinek mást jelent, nekünk, statisztikusoknak a statisztika európai napját. Az ENSZ közgyűlése minden nullával és öttel végződő év október 20-át a statisztika világnapjává nyilvánította. Számos régióban azonban, így az Európai Unióban is, ezen a napon minden évben felhívják a figyelmet a hivatalos statisztika szerepére, értékeire és fontosságára. 

A mai sokszereplős adatökoszisztémában továbbra is fontos szerepük van a nemzeti statisztikai hivataloknak, ugyanakkor ez a nap a statisztikusok számára nemcsak az elért eredmények bemutatásának, hanem a jövőbe tekintésnek is az ideje.

A világban zajló digitális transzformáció egyik következménye, hogy az adatok világába való belépés, az adatok használata és értelmezése kevesek privilégiumából sokak eszközévé vált. A közéleti vitákban, politikai érvelésekben, de még a hétköznapi beszélgetésekben vagy a közösségi médiában is egyre gyakrabban hivatkoznak tényekre, adatokra, érvelnek adatokra épülő következtetésekkel.

Az adatvezérelt döntéshozatal ma már nemcsak hangzatos szlogen, hanem napi gyakorlat mind a piaci szféra, mind a közszféra szereplői számára. A sokszereplős adatökoszisztéma szereplőit – nemzeti statisztikai hivatalok és más adat-előállítók, a tudomány, a szakpolitikai felhasználók, adatokkal foglalkozó újságírók, piaci szervezetek szakembereit – hívta össze az ENSZ immár harmadik Adat Világfóruma október 3. és 6. között Bernbe, hogy megosszák egymással eredményeiket, módszertani megoldásaikat, igényeiket, és együttműködési, partnerségi kapcsolatokat építsenek.

A hivatalos statisztika sok szempontból kulcsszereplője az ilyen együttműködéseknek, hiszen egyik fontos értéke, hogy nemzetközi működési alapelvek, szabványok és standard módszertanok alkalmazásával, jogszabályi felhatalmazással, egyben jogszabályokban rögzített kötöttségek mellett látja el közfeladatát, állít elő közjószágnak minősülő adatokat, amelyek időben és térben összehasonlíthatók, az adatok szakszerű értelmezését pedig mindezek mellett a transzparencia, a metaadatok és a módszertanok nyilvánossága is szolgálja.

Az immár több mint másfél éve tartó járvány időszaka a korábbiaknál is nagyobb igényt támasztott az adatok iránt. Ennek a kihívásnak a nemzeti statisztikai hivatalok spontán módon kialakított tudás- és tapasztalatmegosztással reagáltak, Európa és a világ szinte mindegyik statisztikai hivatala tájékoztatta egymást a felmerülő igényekről és a kielégítésük érdekében alkalmazott megoldásokról. Ez a példátlan, de legalábbis ritkaságszámba menő globális szakmai összefogás nemcsak a fejlődő, hanem a fejlett statisztikai rendszerekkel bíró országok számára is hasznos. A gyorsan megszületett megoldások ugyanakkor felgyorsították a hivatalos statisztika modernizációját is.

A statisztika előtt álló kihívások azonban szinte folyamatosak, napról napra az új igények sokasága merül fel, akár a gazdaság működésével, akár a demográfiai és társadalmi folyamatokkal kapcsolatban. Emellett a gyorsaság is kulcsfontosságúvá vált, nemcsak járványhelyzetben, hanem „békeidőben” is fontos a döntéshozatal minden szintjén, hogy szinte naprakész adatok álljanak rendelkezése. Ezt nagyban elősegíti a Központi Statisztikai Hivatalnak a többi európai nemzeti statisztikai hivatalhoz hasonló, európai és hazai jogszabályokban előírt hozzáférése az országban fellelhető hivatalos adatbázisokhoz, nyilvántartásokhoz, amelyek az adatgyűjtések mellett a hivatalos statisztika kiemelt forrásaivá váltak.

Mivel napjainkban nem egyszerűen adatszükségletről, hanem információszükségletről beszélhetünk, a nemzeti statisztikai hivatalok feladata is bővül, tevékenységük fontos elemévé vált a különböző adatforrások, adatbázisok integrálása, ezekből adatok előállítása, az adatokból információ, az információból tudás építése.

Boldog október 20-át kívánok a statisztikusoknak és az adatok minden felhasználójának!