Egyre közelebb a pénzügyi szektor a zöldfordulathoz

A Magyar Nemzeti Bank céljaként kommunikálta, hogy 2021 a zöldfordulat éve legyen Magyarországon. A jegybank elvárása, hogy a pénzügyi szektor szereplői tegyék zöldebbé termékeiket, szolgáltatásaikat és működésüket. Mára a zöldszabályozás hullámai a pénzügyi szektort is elérték, így a közeljövőben várhatóan még inkább fókuszba kerülnek a fenntarthatósági célú finanszírozások.

Nyilvánvaló össztársadalmi cél a befektetők ösztönzése és a befektetések intenzitásának növelése a fenntartható gazdaság irányába. A különböző uniós, egyéb nemzetközi, illetve tagállami célok megfogalmazása és a támogatási rendszerek létrehozatala mellett jelentős kihívásokkal néz szembe a privát finanszírozói szektor is.

A klímaváltozást a felügyeleti intézmények ma már egyértelműen pénzügyi kockázatnak tekintik.

Számos európai uniós lépés történt az elmúlt időszakban, amely az ESG üzleti és társadalmi modell kihívásaira hivatott válaszokat adni, illetve a felmerült kérdések kezelésében halad előre. Gondoljunk csak a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről (SFDR), illetve a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról (Taxonomy Regulation) szóló EU-rendeletekre, vagy a bizottság által júliusban meghirdetett, a fenntartható gazdaság átmenetének finanszírozására vonatkozó stratégiájára (Strategy for Financing the Transition to a Sustainable Economy). 

A nyilvánosságon keresztül elérhető transzparencia, a közös nyelv és szabványok, az egységes minősítések és technikai vizsgálati kritériumok megteremtése, a még környezetterhelő iparágak átalakulásának biztosítása, az ESG-re épülő gazdaság és a piaci szereplők hitelességét veszélyeztető zöldre festés (greenwashing) visszaszorítása mind tetten érhető ezen intézkedésekben. A fenntarthatóság immáron megjelenik a bankok működési modelljeiben, a kockázatértékelési rendszerekben, de magukban a hiteltermékekben is. A jegybank egyebek között zöldajánlását és a zöldtőkekövetelmény-kedvezmény keretrendszerét közzétéve ad az intézményeknek iránymutatást.

A társadalmi felelősségvállalás és a saját befektetői elvárások mellett a zöldszabályozás új finanszírozási termékeket és fókuszokat eredményez, amelyekkel a vállalkozásoknak is tisztában kell lenniük.

A bankok zöldeszközértékének (green asset ratio) közeli publikálási követelménye és a tőke-megfelelési inszentívák ehhez szintén hozzájárulnak.

Az úgynevezett zöldfinanszírozás ma már mind a hitel-, mind a kötvénypiacon megjelent és alkalmazott. Bár „szabványosított” feltételrendszerről még nem beszélhetünk, a bizottság már előállt egy európai önkéntes zöldkötvény-standardizációt célzó javaslattal. A zöldhitel és -kötvény fő jellemzője, hogy a forrást egy kifejezetten környezeti célra (zöldprojektre) kell felhasználni, és erre vonatkozóan adatot szolgáltatni. Ennek már szektorspecifikus jellemzőiről is lehet beszélni, ilyenek például a zöldépületek finanszírozási keretei.

Egy másik, némileg új finanszírozási termék a fenntarthatósági célú finanszírozás (sustainability linked financing), amely hitelek és kötvények formájában is elérhető.

Ez különösen olyan szektorok és vállalkozások esetén lehet releváns, amelyek zöldfinanszírozást nem tudnak igénybe venni (például ilyen projekt hiányában), illetve egyéb fenntarthatósági vállalásaik mentén kívánják kiegészíteni azt. A zöldfinanszírozáshoz képest különbség, hogy maga a hitelcél nem ESG jellegű, inkább tekinthető például általános vállalatfinanszírozásnak. Ugyanakkor az adós konkrétan meghatározott, a finanszírozókkal együtt kidolgozott és általuk értékelt ESG (tehát nemcsak környezetvédelmi, hanem társadalmi és társaságirányítási) célt vagy célokat tűz ki. A célok teljesítését a finanszírozó például a kamatfelár csökkentésével honorálhatja egy rögzített szerződéses mechanizmuson keresztül, de elmaradásukat a kamatfeláron kívül, tipikusan nem szankcionálja. Fontos kritérium még a meghatározott cél teljesítéséről szóló rendszeres adósi beszámoló és a külső szakértő általi monitoring.

Harmadik formaként jelenik meg az úgynevezett társadalmi célú hitelezés (social loans), amely az ESG második pillérét hivatott támogatni. A termék LMA (Loan Market Association) által ajánlott elvei között különösen fontos a forrás felhasználásának a követhetősége.

A zöldfinanszírozás-fejlesztések várhatóan még inkább felgyorsulnak a közeljövőben, hiszen racionális társadalmi érdek és szabályozói elvárás is, hogy Magyarországon biztosítani kell a környezetvédelmi szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek és beruházások finanszírozását. A jegybank és a nemzetközi szervezetek (LMA, ICMA, LSTA) számos, a fenti finanszírozások elveit lefektető anyagot publikáltak az elmúlt időszakban, amelyek kifejezetten hasznos iránymutatást és harmonizációs lehetőséget nyújtanak a piaci szereplők számára.