Felhő: Ború vagy derű?

A digitalizáció, a felhőalapú szolgáltatások fejlődése és az alkalmazásuk az elmúlt években gyorsuló ütemet mutat. Nem véletlenül, hiszen ezek a szolgáltatások nagyban hozzájárulhatnak a szervezetek eredményességéhez és fejlődéséhez. A digitalizáció és a felhőhöz kötődő előnyök kihasználásához fontos felismernünk, hogy mindez nem csak technológiai kérdés. Olyan alapvető változásokról van szó, amelyek érintik magát a társadalmat is a harmadik ipari forradalomként leírt folyamatokkal és a szakmák átalakulásával. A felhőhöz kötődő technológiák egy sor újítást hoznak magukkal, és ez kihatással lesz a céges kultúrára, előtérbe kerülnek az automatizálás lehetőségei.

E változások előnyeinek értő kihasználásával drasztikusan felgyorsíthatjuk piaci innovációnkat, folyamataink optimalizálását, és fokozhatjuk ügyfeleink elégedettségét. Fontos a stratégia kialakítása, a kapcsolódó technológiák és folyamatok ismerete, illetve optimális kihasználása, továbbá az e transzformációval járó kockázatok és megfelelési kihívások proaktív kezelése.

Bár sokan nincsenek is tisztában vele, már most is akár több felhőszolgáltatást használnak. Gondoljunk csak például egy Google Drive-ra vagy a YouTube-ra, amelyek a mindennapi életünk részévé váltak, és ezt a technológiát alkalmazzák.

A felhőszolgáltatások lényege leegyszerűsítve, hogy az adatainkat nem a saját gépünkön tároljuk, hanem egy szolgáltató szerverein valahol a világban, és az internet segítségével tudunk hozzájuk csatlakozni. Amikkel a hétköznapi életben találkozunk és amiket használunk, azok általában az úgynevezett publikus felhőszolgáltatások, amikor a szolgáltató működteti a teljes infrastruktúrát, és alapvetően más cégekkel „lakunk” közös infrastruktúrán.

A felhőszolgáltatások egyik nagy előnye, hogy felhasználói oldalon nincsenek kötöttségek.

Arról nem is beszélve, hogy a korlátok abban az értelemben is eltűnnek, hogy ha nagyobb tárolókapacitásra van szükségünk, akkor egyszerűen, néhány kattintással tudunk több kapacitást vásárolni mindenféle költséges szerverbővítés nélkül. Éppen ezért nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a megoldás sokkal költséghatékonyabb, mint amikor saját szervereket kell üzemeltetni és fenntartani. A felhő esetén egy kész infrastruktúrát bérlünk, ahol az azzal kapcsolatos beruházásokra nincs vagy más, korlátozottabb formában van szükség, és az üzemeltetési költségek minket csak minimálisan terhelnek.

Persze a technológiának a lelkes támogatói mellett vannak ellenzői is, akik összességében több veszélyt látnak benne, mint előnyt. Időről időre felmerül a kérdés, hogy vajon nem túl kockázatos-e ez a fajta adattárolási és feldolgozási mód. Hiszen az adatok, információk kikerülnek a hatókörünkből, és amire nincs fizikai ráhatásunk, azt talán kellően nem is tudjuk megvédeni. Mint magánszemély sokkal könnyebben használjuk a felhőszolgáltatásokat, a legtöbbért még nem is fizetünk (illetve pénz helyett sokszor a személyes adatainkkal tesszük ezt), de a vállalatok már kicsit jobban tartanak az esetleges veszélyektől.

Könnyű belátnunk, hogy ha a családi fotóalbum egy ideig nem elérhető, az nem olyan nagy tragédia, mint amikor egy vállalat működése áll le órákra, súlyos veszteségeket termelve.

Alapelv: tökéletes, százszázalékos biztonság nincs, akár a felhőről, akár saját szerver üzemeltetéséről beszélünk. Bár a felhőszolgáltatás igénybevételekor a feladatok nagy részét az adott szolgáltatóra hárítjuk, tény, hogy egyúttal kiszolgáltatottá is válunk neki. Ezért is fontos, ki mellett tesszük le a voksunkat. De még egy megbízható partner kiválasztása sem jelenti azt, hogy nyugodtan hátradőlhetünk.

Ilyenkor tekintsük át a teljes szervezet üzleti és stratégiai szempontjait, a szükséges szervezési, biztonsági és technikai részleteket is!

A következő kérdésekre mindenképpen választ kell adnunk: milyen adatokat akarunk a felhőben tárolni és feldolgozni? Mely rendszereinknél mi a legjobb megoldás a felhő szemszögéből? A szolgáltató milyen garanciákat, megfeleléseket tud felmutatni? Hogyan lehet biztosítani az adatok hordozhatóságát? Ha személyes adatokról is szó van, hogyan tudjuk biztosítani a vonatkozó jogszabályoknak (például: GDPR) történő megfelelést? Hogyan felelünk meg ágazati jogszabályoknak, ajánlásoknak (például a Magyar Nemzeti Bank ajánlásainak)? Mi történik egy incidens vagy szolgáltatáskiesés esetén? A szolgáltatói szerződésnek miket kell tartalmaznia ahhoz, hogy a megfelelő jogi védelem és garanciák is rendelkezésre álljanak?

És talán a legfontosabb: saját belső kontrollkörnyezetünket a felhő koncepciójához kell igazítanunk, tudva, hogy bár a végrehajtás a szolgáltatónál lehet, a felelősség nálunk marad, és ennek megfelelően azokat az intézkedéseket, amelyek a mi hatáskörünkben maradnak, robusztus módon kell felépíteni, beleértve a felhőszolgáltató biztonságával kapcsolatos megfelelő bizonyosságszerzés módjait és folyamatait is.

A vita, hogy a felhő jó-e vagy rossz, biztonságos-e vagy sem, a nemzetközi tapasztalatok alapján eldőlni látszik, és térhódítása a következő években nemcsak külföldön, hanem itthon is folyamatosan növekedni fog. Ismerjük meg, alakítsuk ki a megfelelő folyamati, szabályozási és kontrollkörnyezetet, és használjuk okosan!