Mennyire intelligens város Budapest?

A svájci IMD Versenyképesség-kutató Intézet a szingapúri műszaki egyetemmel partnerségben három éve vizsgálja egyes városok digitális technológiai előrehaladottságát, valamint azt, hogy a lakosság életét mennyire könnyítik meg a digitális megoldások. A 2021. évi „Smart City index” (Intelligensváros-index) című tanulmány október 28-án jelent meg 133 oldalon. A kutatás részben statisztikai adatokra, részben kérdőíves felmérésre, illetve interjúkra támaszkodik. A vizsgálatok két fő területre terjednek ki:

egyrészt a digitális infrastruktúra kiépítettségére és lakosság általi elérhetőségére, másrészt arra, hogy milyennek érzékelik az emberek az adott városban az  életminőséget.

A felmérés 2021 júliusában zajlott. Minden vizsgált városban 120 embert kérdeztek ki. Mindenhol ugyanazt a 39 kérdést tették fel. Az életminőséggel kapcsolatos kérdések az egészségügyi ellátásra, a közlekedésre, a levegőminőségre, a kulturális lehetőségekre és a zöld területek nagyságára vonatkoztak.

Véleményt kérnek továbbá a város irányításának egyes vonatkozásairól is. Elsősorban arról, hogy mennyire van a lakosságnak lehetősége online módon arra, hogy beleszólhasson a város ügyeivel kapcsolatos döntésekbe, mennyire átláthatók a pénzügyek, és ezzel mennyire csökkenthető a korrupció esélye. Vizsgálták továbbá a lakhatási helyzetet is.

A kutatók mindkét területtel kapcsolatos mutatók értékét külön-külön is elemezték, valamint elkészítették az általános helyezést is.

A 2020-ban és 2021-ben az első tíz helyen lévő városokat az első táblázatban látjuk. Meg kell azonban jegyezni, hogy 2021-ben 118, 2020-ban 109 várost vizsgáltak a kutatók. 2021-ben az első tíz helyen három európai uniós város található: Helsinki (6. hely), Koppenhága (7. hely) és Bilbao (10. hely). További európai városok az első tíz között Zürich (2. hely), Oslo (3. hely) és Genf (8. hely). 2020-ban szerepelt még az első tíz között Amsterdam, de 2021-re a 17. helyre esett vissza.  További négy város is rontotta pozícióját 2020-ról 2021-re, például Helsinki négy hellyel került hátrébb, Bilbao viszont 14 hellyel előbbre.

Érdemes megemlíteni, hogy a 2019-ben készült első elemzésben is Szingapúr, Zürich, Oslo, Genf és Koppenhága volt az élen, vagyis az „élbolyban”  alig van változás. Fel kell figyelni arra is, hogy az első tíz helyen egyik évben sincs német város. Továbbá az EU központja, Brüsszel helyezése nagyon rossz: 2019-ben a 64., 2020-ban a 60. és 2021-ben az 52. helyen van.

Nézzük most a V4-ek és Ausztria helyezését! A V4-országokból és Ausztriából összesen hat város szerepel a tanulmányban. Meglepő, hogy egyedül Bécs lépett előre, mégpedig 14 hellyel.

A többi hat város helyezése – Budapestet is beleértve – nagymértékben romlott. A legrosszabb eredményt Prága érte el, a 2020. évi 44. helyről 2021-re a 78. helyre csúszott vissza. Arra is fel kell figyelnünk, hogy a hat város között a legrosszabb helyezése Budapestnek van: csupán 97. a vizsgált 118 ország között.

Mi okozta ezt a jelentős visszaesést?

Az egyik ok nyilvánvalóan az, hogy 2021-ben kilenccel több város került be a mintába. Közülük hat olyan, amelyek adatai sokkal jobbak, mint Budapesté, így eleve Budapest elé kerültek. Ez azonban csak hathelynyi lecsúszást magyaráz meg a 20-ból. Mi okozta a további 14 helynyi pozícióromlást? A magyarázathoz azt kell megvizsgálnunk, hogy hogyan változott a lakosok véleménye néhány fontos kérdésben. Ezt látjuk a 3. táblázatban.

A táblázatban szereplő 14 mutatóból 12 esetén romlott a lakosság véleménye. A legnagyobb romlás a közlekedési helyzettel kapcsolatban következett be. De számottevően romlottak a város kormányzásával kapcsolatos vélemények is.

Fel kell figyelni arra is, hogy a budapestiek szerint romlott a levegő minősége, és a kulturálódási lehetőségeket is 4,8 százalékkal kevesebben ítélik elegendőnek 2021-ben, mint 2020-ban.

Beszédesek a nagyon alacsony százalékos értékek a lakhatásnál, a közlekedésnél és a város pénzügyeinek átláthatóságánál. A vélemények romlása járulhatott hozzá leginkább Budapest 20 hellyel való visszacsúszásához. Érdemes megnézni azt is, hogy egy előre rögzített 15 mutatót tartalmazó listáról melyik ötre mondták azt a budapestiek, hogy számukra ezek értéke okozza legnagyobb problémát.

Megjegyzendő, hogy 2020-ban is ezeket a területeket jelölték meg legproblematikusabbnak a budapestiek. Érdekes jelenség még a bizalomhiány is. A Magyarországgal gazdasági mutatók tekintetében egy csoportban lévő országok városaihoz képest Budapesten sokkal kevesebben vállalnák, hogy személyes adataikat elérhetővé tegyék a közlekedési dugók csökkentése érdekében, kevesebben egyeznének bele olyan arcfelismerő technológiák alkalmazásába, amelyek a bűnesetek felderítését segítenék, és – ami különösen figyelemre érdemes – kevesebben érzik úgy, hogy az információk online elérhetőségének javulása növelte volna a hatóságokba vetett bizalmukat.

Ez utóbbi vélemény azért is érdekes, mert az IMD versenyképességi elemzéseiben a társadalmi bizalom szintje tekintetében Magyarország a vizsgált 64 ország között például 2021-ben csak a 48. helyen van.

Természetesen, mint minden kérdőíves és interjús felmérés esetén, felvethető, hogy elegendő nagy-e és jól megválasztott-e a minta. Ez a kérdés azonban minden ország, illetve város esetén felvethető, ezért az összehasonlítás eredményei mindenképpen hasznosak. 

Összességében a felmérésből arra lehet következtetni, hogy Budapest erősen rontotta a pozícióját, aminek az az oka, hogy több területen is romlott a teljesítménye.

Érdemes lenne ezért további nemzetközi összehasonlító elemzésekre is támaszkodva a listán való előrelépést segítő stratégiát készítenie a városvezetésnek.