A kozmetikai márka Facebookról való távozásával jelezte: „le kell jönni a szerről”

Néhány napja robbant a fürdőbomba. Az angol kozmetikai márka, a Lush otthagyja a közösségi médiát, hogy protestáljon annak jelenlegi társadalmi kockázatai és károkozása ellen. Többek szerint ez trendet teremthet. Mások úgy látják, ez csak marketingfogás a Lush részéről. Mindeközben, különösen a Facebook-akták napvilágra kerülése nyomán, felerősödött a digitális innováció teljes folyamatát megreformálni akarók hangja.

Bush elnök tanácsadójának, Karl Rove-nak tulajdonítják azt a mondást, amellyel az alternatív valóság intézményesítve lépett be az életünkbe: „Immár birodalom vagyunk, amikor cselekszünk, létrehozzuk a saját valóságunkat. És mialatt ti tanulmányozzátok ezt a valóságot – megfontoltan, ahogy ezt szokás –, mi újra cselekszünk, új valóságokat hozva ezzel létre, amiket aztán megint csak tanulmányozhattok, és a dolgok így fognak majd működni.” Rove talán már sejtette, hogy milliárdokat összekapcsoló technológiai platformok jönnek majd létre, amelyek éppen ezt az alternatívvalóság-spirált katalizálják majd. Talán már sejtette azt is, hogy közben a híradók hírolvasóit felváltják a híreket számunkra valamilyen hit és/vagy nézetvilág alapján interpretáló szakértők és elemzők. Látta, hogy a vélemények lesznek a tények, függően attól, kitől értesülünk róluk. Tudta, hogy a világ felosztását követő újabb nagy front a világ megosztása lesz. Az „oszd meg és uralkodj!” elve a rómaiak óta működött. De tökélyre fejleszteni, táborokra szedve ezzel a társadalmakat, a tévhiteket és álhíreket a fénynél is gyorsabban terjesztő közösségi média algoritmusai segítségével lehet.

A Lush szerint ez a közeg mára „sötét és veszélyes sikátor” lett, ami egyben addiktív, mert ilyennek tervezték. Le kell tehát jönni a szerről.

Lépésük nem légüres térben történt. Az utóbbi években sokasodnak a  Facebook körüli botrányok, szaporodnak a kongresszusi és hatósági vizsgálatok, büntetések és a ma már önálló hatalmi ágat képviselő „Big Tech” megrendszabályozására irányuló törvényjavaslatok és jogszabályok. A figyelemgazdaságban a legnagyobb értéket az adataink képviselik, amelyek úgy szerezhetők meg, ha egyre több figyelmet fordítunk arra, mikor pingel minket a kedvenc applikációnk, és egyre több időt töltünk görgetve ezeken a felületeken. A harc ezekért az adatokért folyik, és egyelőre a nagy platformok állnak nyerőre. Téma volt ez a 2020-as amerikai elnökválasztási kampányban is, ahol Andrew Yang, az akkor még demokrata elnökjelölt és Szilícium-völgy-bennfentes többek között az adathoz fűződő tulajdonosi jogok újraszabályozásával, valamint önálló algoritmusminisztérium gondolatával kampányolt. Közben a tőzsdén szárnyalnak az úgynevezett FAANG részvényei, a kosárban a Facebook (már META), Amazon, Apple, Netflix és Alphabet (Google) papírjaival, és súlyos érdekek fűződnek ahhoz, hogy az adatalapú üzleti modellt megkérdőjelező reform ne történhessen meg.

Egyre inkább érződik azonban, hogy mindez mégsem fenntartható.

Válaszúthoz érkeztünk, amikor el kell döntenünk, hogy humanizáljuk a technológiát, vagy az robotizál tovább minket.

Sőt, ha életünk fő színtere a Facebook (META) tervei szerint áthelyeződik a majdani metaverzumba, minden pillanatunk megfigyelhetővé és adattá válik. A technológia előremenekül. Kérdés, hogy a felhasználók milliárdjai mennek-e majd vele, vagy eljön egy valóságreneszánsz, és újra fontos lesz, hogy a hír tény legyen, a kapcsolat valódi, a hamburger pedig igazi.

Vannak már lázadó gócok. Volt Google-alkalmazott vezetésével jött létre a Center for Humane Technology, amelynek kimondott célja, hogy a jövő technológiáit úgy fejlesszék, hogy azok az emberek érdekeit szolgálják és ne fordítva, az ember legyen a termék. Szerintük a közösségi média meghekkeli az agyunkat, és algoritmusaival az emberi psziché gyengéit fordítja ellenünk. Fegyvert csinál – önmagunk ellen – a félelmeinkből és szorongásainkból a negatív információk priorizálásával. A másik reformfront, az All Tech is Human is a közérdeket igyekszik bevinni a digitális technológiák dizájnjába és fejlesztésébe, azért, hogy a nem kívánt mellékhatások elkerülhetők legyenek. Felelős technológiai ökoszisztémát építenek és Responsible Tech Guide (Felelős Technológia Útmutató) néven publikálták ezen új terület legalapvetőbb irányelveit.

Mindig lesznek az innovációnak vadhajtásai, de a technológiák társadalmi fenntarthatósága érdekében provencióra (nem elírás) lenne szükség. Proaktívan, rendszerszinten kellene azonosítani és már a fejlesztés folyamatában kezelni az előre látható konfliktusokat. Mindez azért is sürgető, mert a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási ESG-keretrendszerek egyik sarkalatos pontja az adatkezelés és -biztonság. E terület hiányosságai miatt dobták ki immár kétszer a Facebookot az S&P 500 ESG indexéből. Ennek pedig már tétje van. Nemcsak reputációban, de részvényárfolyamban és dollárban mérve is.