A társadalom bizalmát csak emberközpontú mesterséges intelligenciával nyerhetjük el

Közhelyes, de igaz, hogy a mesterséges intelligencia (MI) alapvetően változtatja meg a vállalatok működését: virtuális asszisztensek segítségével kommunikálnak az ügyfeleikkel, kulcsfontosságú munkafolyamatokat automatizálnak, és van, ahol már a hálózatbiztonság menedzselését is MI-re bízzák.

Ezt látjuk, érezzük, de az utóbbi időben gyakran felmerül a kérdés üzleti körökben: milyen gyors ez valójában, milyen gyorsan terjed az MI, és persze az is, hogy mennyire bízhatunk meg benne. Nézzük meg, mit mondanak az adatok!

Egy friss kutatás szerint az MI adaptációja a tavalyi év során megtorpant, mostanában azonban kezd újra felgyorsulni, méghozzá épp a világjárvány miatt megváltozó üzleti igények hatására. Az MI terjedését leginkább befolyásoló beruházások legnagyobb részben továbbra is három fő területre fókuszálnak:

• az információtechnológiai (IT) funkciók és -folyamatok automatizálására,
• az MI által javasolt megoldások iránti bizalom növelésére,
• valamint arra a célra, hogy az MI megértse, „beszélje” az adott vállalat nyelvét, értse és tudja kezelni az adott iparágra jellemző sajátosságokat.

Globálisan az informatikai szakemberek mintegy harmada számolt be arról, hogy már használ mesterséges intelligenciát, és 43 százalék mondta, hogy a Covid–19-járvány hatására cége felgyorsította az MI bevezetését.

Európában valamivel alacsonyabb, 27 százalék azoknak az IT-szakembereknek az aránya, akiknek a cége már aktívan használja a mesterséges intelligenciát, míg 44 százalékuk számolt be arról, hogy bár a vállalat vizsgálja a lehetőséget, még nem jutott el a tettek mezejére. Az MI kiemelten van jelen az informatikai vezetők gondolkodásában Közép- és Kelet-Európában is: régiónkban az informatikai vezetők a felhő, a dolgok internete (IoT), az automatizáció és az 5G mellett a mesterséges intelligenciába fektetnék a legtöbbet a következő három évben.

Nézzünk meg néhány konkrét példát is az MI európai térnyerésére, méghozzá a pénzügyi szektorból. A vezető holland pénzügyi szolgáltató, az ING bevezette a mesterséges intelligenciára épülő „data fabric” megoldást, hogy munkatársai a releváns adatokhoz való gyors hozzáféréssel jobb döntéseket tudjanak hozni ügyfeleik portfóliójáról. Az egyik vezető francia bank, a Crédit Mutuel pedig az IBM Watson nevű mesterséges intelligenciájával fejleszti tovább ügyfélszolgálatát. Az MI sok ezer e-mail és chatbotbeszélgetés elemzésével tanulta meg a bank- és biztosítási szektor nyelvhasználatát, és ötvenezer sorból álló mondatadatbázist épített fel, melynek segítségével a pénzintézet tanácsadói 60 százalékkal gyorsabban tudják megválaszolni a beérkező kérdéseket.

Az adatokból világosan kirajzolódik, hogy az MI átformálja a vállalatok működését, és a pontos előrejelzés képességével vértezi fel az embereket, nagymértékben javítva döntéseik megalapozottságát. Fontos azonban, hogy az emberek – és a vállalatok – megbízzanak az MI előrejelzéseiben és javaslataiban, csak így lehet maximálisan kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket. A már idézett kutatásból kiderül, hogy az európai IT-szakemberek 72 százaléka szerint kritikus fontosságú a bizalom abban, hogy az MI javaslatai igazságosak, biztonságosak és megbízhatók legyenek.

Egy ilyen messzeható technológia esetén a szélesebb értelemben vett társadalom is jogosan vet fel fontos kérdéseket. Mint sok más esetben, a társadalmi aggályok a kormányokat is cselekvésre ösztönzik. Az Európai Unió 108 oldalas tervet tett közzé a mesterséges intelligencia szabályozására, hogy minimalizálja a technológia potenciális veszélyeit, és szigorú büntetéseket helyezett kilátásba a szabályokat megszegők számára. Bár még várhatóan évekbe telik, amíg a szabályozási terv átmegy az EU jogalkotási folyamatán, már maga a javaslat is fontos mérföldkő az MI társadalmi szerepéről zajló diskurzusban. És amint azt a GDPR esetében láttuk, az európai szabályozásnak gyakran globálisan tovagyűrűző hatása van. Az Európai Unió ráadásul nincs egyedül: számos más kormány alkotott vagy alkot MI-stratégiákat és -szakpolitikákat. A siker érdekében persze az is fontos, hogy a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégek folyamatos párbeszédet folytassanak az MI fejlődésével kapcsolatban kritikus kérdéseket felvető kormányzati szereplőkkel.

Az egyik legelőremutatóbb és legígéretesebb stratégia ebben a helyzetben az MI emberközpontú megközelítése lehet. Az emberközpontú megközelítés az etikai elveket helyezi az adattechnológia és a mesterséges intelligencia fejlesztésének fókuszába. Nyitott, sokszínű ökoszisztéma megvalósítására törekszik annak érdekében, hogy az MI-ből ne csak kevesen húzzanak hasznot, hanem az egész társadalom.

Az MI-rendszereket fejlesztő vállalatoknak és szervezeteknek nem szabad ölbe tett kézzel várniuk, hogy hatályba lépjenek a mesterséges intelligenciát szabályozó törvények. A tét túl nagy ehhez.

Ehelyett kötelességük proaktívan dolgozni azért, hogy a társadalmak megnyugtató válaszokat kapjanak az MI-vel kapcsolatban felmerülő etikai kérdésekre. Ilyen proaktív lépés lehet kutatási együttműködések kialakítása, a legjobb gyakorlatok terjesztése és szakpolitikai javaslatok közzététele. Jó példa erre a nemrég létrehozott Notre Dame-IBM Tech Ethics Lab megalapítása az Egyesült Államokban. És a fejlesztőknek érdemes csatlakozniuk az MI alapelveit körvonalazó globális kezdeményezésekhez is, mint amilyen a 2020 elején a Vatikán által közzétett Rome Calls for AI Ethics felhívás.

Akár látjuk, akár nem, az MI már most is formálja, alakítja világunkat.

Adatok alapján segít a gazdáknak abban, hogy az adott terményhez legalkalmasabb termőföldbe vessenek. Segít az orvosoknak jobban megérteni bonyolult neurológiai betegségeket. Segít a kereskedőknek abban, hogy a létfontosságú termékek mindig készleten legyenek a megfelelő helyen és időben. De ez még csak a kezdet: az MI-ben rejlő potenciál sokkal nagyobb horderejű változásokat tartogat.

A rendelkezésre álló adatmennyiség gyarapodásának és a következő generációs számítógépek óriási számítási kapacitásának köszönhetően a mesterséges intelligencia ereje rohamos növekedés előtt áll. De csak akkor tudjuk ezt előnnyé kovácsolni, ha a társadalom megbízik ebben az erőben. Az MI-fejlesztőknek a bizalmat kell az innováció fókuszába helyezniük, és olyan partnerként szegődni a vállalatok társául, akiben vakon megbízhatnak.

Az emberi fejlődés hosszú folyamatában olyan pillanathoz érkeztünk, amikor ez nemcsak a fejlesztőnek és a felhasználóknak létfontosságú, hanem az egész társadalomnak.