Több rövid cikk, elemzés készült a közelmúltban annak számszerűsítésére, hogy a jegybanki kamatemelések és a vele együtt emelkedő referenciakamatok (BUBOR) milyen hatást gyakorolnak a lakossági hitelek törlesztőrészleteire. Ha a referenciakamatok x százalékkal emelkednek, miképpen növekednek a lakosság törlesztőrészletei? Ennek kapcsán az a kérdés merül fel, hogy hogyan lenne csökkenthető a piaci kockázatok között számon tartott kamatkockázat a háztartások számára.
Ha a kamatkörnyezetet vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a referenciakamatnak tekinthető 3 hónapos BUBOR 2021. december 13-i mértéke 3,68 százalék volt, míg 2014. december 31-én 2,1 százalékot tett ki. Kijelenthető, hogy a kamatok már most magasabban vannak a forintosítás időszakában használt referencia-kamatszintnél. A lakosság döntő része számára jó esetben ismert, hogy ezek a hitelek kamatkockázatnak vannak kitéve, hiszen a húsz évre felvett hitelek kamata nem állandó, csak akkor, ha a hiteladós fixáltatja azt a bankja által nyújtott hitele számára.
A gazdaságpolitikai döntéshozók (Magyar Nemzeti Bank, Magyarország Kormánya), továbbá bankok, elemzőházak is többször felhívták a lakosság figyelmét, hogy újonnan kötött hiteleik kamatait lehetőség szerint hosszabb futamidőre rögzítsék.
A jegybank adósságfékszabályain keresztül ezt ösztönzi is. A lakosság számára a korábban felvett hiteleik esetében nem, vagy csak magas költségek mellett nyílik ugyanakkor lehetőség hiteleik kamatperiódusának hosszabbítására. Ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy a bankok a változó kamatozású hiteleik fedezésére változó kamatozású refinanszírozást vállaltak.
Elméletben és talán a gyakorlatban is kifejleszthető lenne egy lakossági termék, amelynél a lakosság azon része, akinek rövid (éven belüli) vagy 1-2 éves kamatperiódusú hitele van, a bank által a változó kamatozású pénzáramlását egy ún. kamatswap-ügylet (kamatcsereügylet) révén fix kamatozásúra cserélhetné. Ennek kifejlesztése mind a bankok, mind pedig a jegybank érdeke lehet, hiszen jelentős nagyságú hitelállományról van szó, amelyeknél például a 3 hónapos referenciakamat túlzott emelkedése jelentős többletterhet jelent. Így a fixálásnak rendszerkockázatot csökkentő jelentősége is van.
A jegybank 2021 decemberének Pénzügyi stabilitási jelentése alapján megállapítható ugyan, hogy
az éven belüli kamatperiódus elterjedtsége a teljes lakossági hitelállományon belül a 2016-os 68 százalékról 2021 második negyedévének végére 36 százalékra csökkent.
Azonban a 2021. októberi adatok alapján a háztartásoknak nyújtott teljes hitelállomány 9211 milliárd forint volt. Ennek a 36 százaléka 3316 milliárd forintos állomány, tehát jelentős kamatkockázatot fut. A jegybank közlése szerint volt már egy 2019. évi kísérlet a kamatkockázat csökkentésére, eliminálására, ugyanakkor az akkori hitelállományt figyelembe véve mindössze 6,5 százalék vette azt igénybe, és rögzítette hosszabb időre vagy a futamidő egészére hitelének kamatát.
Fontos lenne a bankok részéről is annak felismerése, hogy egy jelentősen magasabb kamatkörnyezet nagyobb kamateredménnyel kecsegtet, ugyanakkor annak kockázata magasabb, így az aktívabb részvétel a háztartások kamatkockázatának csökkentésének propagálásában egyértelműen prioritás.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.