Mérhetővé válik az irodai wellness?

Az infrastrukturális fejlesztések területén a digitalizációnak irányt adó új hatások az utóbbi néhány évben két irányból érkeztek. Az egyik természetesen a koronavírus-járvány, amely mindenki számára nyilvánvalóvá tette, milyen fontos az automatizáció, a távolból való ellenőrzés, a személyes jelenlétet sok esetben kiváltó digitális együttműködés vagy éppen az adatelemzésen alapuló előrejelzés. A másik nagy hajtóerőt a fenntarthatóság és az energiarendszerek átalakítása által támasztott kihívások sora jelenti: új, a korábbiaknál komplexebb, decentralizált és diverzifikált megoldások jelennek meg, amelyek kifejlesztésében és működtetésében a digitális technológiák kulcsszerepet játszanak. Ezt nyugodtan tekinthetjük szakmai konszenzusnak: a Siemens által nemrégiben közzétett A New Space Race című tanulmányhoz tíz országból több mint ötszáz iparági szereplő, szakember és tudós véleményét kérték ki, és pontosan kétharmaduk volt azon az állásponton, miszerint

a nettó nulla energiafelhasználás digitalizáció nélkül üres vágyálom marad.

Magyarországon a szabályozási környezet szigorodása is ebbe az irányba hat, 2022. január 1-jétől ugyanis minden ötven kW feletti áramfogyasztású berendezés energiamérése kötelező lesz.

A digitális alkalmazások az elmúlt években rendkívül gyorsan fejlődtek, és mind újabb területeken számíthatunk arra, hogy beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. Az infrastruktúra azonban mintha késésben lenne. A Siemens által megkérdezett ágazati szereplők többsége (63 százalék) úgy véli, hogy itt a digitalizáció más iparágakhoz képest lemaradásban van, és csupán 31 százalékuk számolt be arról, hogy képes maradéktalanul felhasználni a rendelkezésre álló adatokat. Nem téved tehát nagyot az előrejelzés, miszerint az infrastrukturális eszközök körében valószínűleg a mesterséges intelligencián alapuló előrejelzés és az automatizáció gyakorolja majd a legerősebb hatást.

Az energiaárak emelkedésének tükrében nem okozott meglepetést, hogy a válaszadók 81 százaléka úgy vélte: az energiahatékonyságnak sokkal nagyobb figyelmet kell kapnia, és ezt a szempontot a beruházások során is előtérbe kell helyezni. Ezek a döntések nem hónapokra vagy évekre, hanem inkább évtizedekre szólnak, most dőlhet el többek között, hogy milyenek lesznek a munkahelyeink – és a városok, amelyekben élünk – akkor, amikorra a jelenlegi állapotokra már történelemként tekintünk vissza.

Ahhoz, hogy a súlyos döntések megalapozottak és kifizetődőek legyenek, figyelembe kell venni azt is, hogy koronavírus-járvány miatt az egészség – és a tágabb értelemben vett a jóllét vagy „wellness” – a fő prioritások közé került.

A Siemens által megkérdezett irodatulajdonosok, illetve -bérlők jelentős többsége (81 százaléka) szerint az épületek tervezése és üzemeltetése során a legfontosabb szempontok közé emelkedett, hogy olyan munkahelyi környezetet alakítsanak ki, amely a kiemelkedő szakmai tehetségeket is képes elcsábítani és megtartani úgy, hogy közben valamennyi dolgozó számára biztosítja az elvárt jóllétet.

A magasra került elvárásoknak nehéz megfelelni, hiszen a jóllét számos (fizikai, mentális, szellemi, szociális, környezeti) tényezőtől függ, így nemcsak nehezen definiálható, de egyelőre mérni is szinte lehetetlen. Ez persze a digitalizációnak köszönhetően változhat, nem kizárt, hogy a jövőben maga a jóllét is számszerűsíthetővé válik. Annyi már most bizonyos, hogy a legfontosabb „wellness-részindex” az alkalmazkodóképesség mutatója lesz, ami egy iroda esetében például azt is „méri”, hogy az új bérlők igényeinek és céljainak megfelelően a terek mennyire rugalmasan alakíthatók át.

Olyan verseny zajlik körülöttünk, amelyben egyértelmű célvonal ugyan nem látható, de győztesek ettől még lesznek. Azok fognak győzni, akik képesek a kihívásokhoz alkalmazkodva növekedni, és akik képesek ellenállóvá és rugalmassá tenni a tereket, ahol élünk és dolgozunk.