Természeti törvények

„Az életed minősége az univerzum alapvető törvényeinek betartásától függ. Vagy felhasználod őket, és azt tapasztalod, hogy érted dolgoznak, vagy figyelmen kívül hagyod őket, és azon veszed észre magad, hogy ellened munkálnak.” – Charlie Jones

Egész életünket átjárják, néha segítik, néha akadályozzák a törvényszerűségek. Sokszor harcolunk ellenük, sok esetben pedig alibiként használjuk őket. Megnyugtatjuk magunkat, hogy kár velük szembemenni, hiszen úgyis mindig érvényesülnek. Sokszor ez valóban így van. A gravitáció ellen például teljesen felesleges fellépnünk, mert egészen biztosan mi fogunk vesztésre állni vele szemben. Kivéve, ha űrhajóba pattanunk. Mert lehet, hogy némi körülményváltoztatással szerencsénk lesz, és ki tudjuk vonni magunkat alóla. Legalábbis egy időre. De a való világba visszatérve ki kell szállnunk a védettséget biztosító űrhajóból, és ismét két lábbal kell állnunk a Földön.

Ezeket a törvényszerűségeket nem fogjuk megtalálni a Magyar Közlönyben. Hiába keresünk rájuk a Google-on. Ezek csak úgy vannak. Nincsenek kihirdetve, nincs velük tele az internet, mégis mindannyian tisztában vagyunk velük.

Bár a törvényszerűségek nem kőbe vésett törvények, az esetek legnagyobb százalékában hatnak ránk és vezetnek minket. Az üzleti életben ugyanúgy, mint a magánéletünkben. Az életünk a világegyetem része. Nem vonhatjuk ki magunkat belőle. Márpedig a világegyetemen belül egyetemes törvényszerűségek érvényesülnek, különben képtelen lenne a működésre.

Ha szembemegyünk velük, egy idő után rá fogunk jönni, hogy feleslegesen tettük, hiszen az élet vissza fog minket terelni a normális kerékvágásba. Ha valami rossz történik velünk, akkor gyakran hivatkozunk is erre. A nagy hal megeszi a kis halat, a pénz oda megy, ahol már amúgy is van… Sorolhatnánk még. Sok esetben véletlenről, szerencséről, „sorsról” beszélünk. Különösen, ha valaki más sikeresebb, mint mi. Pedig véletlenek nincsenek, és a szerencse is csak annak tud segíteni, aki észreveszi azt.

Ha őszinték akarunk lenni, akkor látjuk, hogy

a természetben/üzletben az marad életben, aki rátermettebb, aki nem a megúszást választja, hanem tesz azért, hogy haladni tudjon. De az erőnek ésszel és szívvel is párosulnia kell ahhoz, hogy boldogulni tudjon.

Ezért néha egy egészen pici hal is képes menedéket találni egy óriási hal árnyékában, sőt, erősebbé válhat általa. Mert tudta, ismerte a törvényeket, és minden erejét és tudását latba vetve megpróbálta a saját oldalára állítani azokat.

Nem nagynak tetteti magát. Tisztában van az adottságaival. De ismeri a törvényeket, és tudást, fáradságot, energiát nem sajnálva próbálja kihozni magából a legtöbbet. Mert csak akkor tudjuk igazán átlépni a saját árnyékunkat, ha ismerjük a határainkat. Aki önzetlenül ad, az fog kapni. Aki mögött tudás áll, az tud csak igazán értékeset alkotni. És nem szabad, hogy elvegye a tisztességes emberi és üzleti magatartásba vetett hitünket, hogy sokan gátlástalan módon mennek szembe a természet törvényeivel. Mert lehet, hogy rövid távon úgy tűnik, jól tették. De egy sikeres életet nem lehet hazugságokkal teletűzdelve élni. Látszólag lehet valaki így is sikeres, de boldog, gondtalan és önazonos soha.