Februári fogyasztóvédelmi fókuszpontok

Az élelmiszer és a játékok kiskereskedelme februárban kiemelt fogyasztóvédelmi hatósági figyelemre számíthatnak. Előbbi a Kormány egyik családvédelmi intézkedése, utóbbi a tavalyi hatósági vizsgálatok rossz eredményei miatt kerül a hatósági ellenőrzések célkeresztjébe.

Februártól a kormányhivatalok, mint általános hatáskörrel rendelkező fogyasztóvédelmi hatóságok országosan ellenőrzik a játékok biztonságát és az alapvető élelmiszerek hatósági árának megállapítására vonatkozó előírások betartását. A veszélyes játékokat mintavétellel, mechanikai és kémiai vizsgálatokkal szűrik ki, az élelmiszerárstoppal érintett termékeket túlárazó boltokat pedig figyelmeztetés mellőzésével, lényegében rögtön bírsággal sújtják.

A nagy mennyiségben fogyó alapvető élelmiszereket illetően a cél 2022. február elsejétől a tavaly október 15-i szinten rögzíteni a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, a csirkefarhát és a 2,8 százalékos, ultramagas hőmérsékleten hőkezelt (UHT) tehéntej árát.

Az előírásszerű árképzés és készletezés megvalósítását elősegítendő, a Magyar Közlöny január 14-én megjelent, 5. számában kihirdetett 6/2022 (I. 14.) kormányrendelet értelmezéséhez az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) egy segédletet is összeállított. A segédlet nem csak a hatósági ár meghatározásához, a készletezéshez, de az érintett termékkörök értelmezéséhez is ad támpontot, így például tisztázza – és ezt fogyasztók is jó, ha tudják –, hogy nem érintett a kristálycukorból készült porcukor, a kockacukor, a kandiscukor és a süvegcukor, de az olyan darált hús sem, amely nemcsak házi sertéscombból készül, hanem például lapockát, egyéb apróhúst is tartalmaz.

Az ízesített tejkészítmények szintén kivétel kategória, de amúgy minden – tehát a laktózmentes – 2,8 százalékos zsírtartalmú UHT-tejre vonatkoznak a szabályok.

A vegyes alapanyagból előállított étolaj kivétel, de a finomított napraforgó-étolajon belül minden típusra vonatkoznak a kormányrendelet  előírásai, így pl. az ómega-3-mal vagy D-vitaminnal dúsítottakra is. Az említett termékek esetében a hatósági ár az adott üzletben vagy akár a webáruházban kapható kiszerelésre (pl. 1 liter, 5 liter, 1 kg, 2 kg) is vonatkozik. A fogyasztóvédelmi szakemberek a kisboltoktól a hipermarketekig mindenütt vizsgálódnak majd, míg a beszerzési vagy önköltségi árnál olcsóbb értékesítés tilalmába ütköző esetekben pedig szignalizálnak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (NÉBIH), tekintve, hogy e körben a NÉBIH-é a hatáskör.

Jól felkészülni mindenképp ajánlott, mert a kormányhivatalok közérdekű bejelentésként kezelik az élelmiszerárstop megszegéséről érkező panaszokat és haladéktalanul kivizsgálják. Az ITM miniszterhelyettese figyelmeztetett, hogy a kijelölt termékeket a tavaly október közepinél drágábban kínáló vagy az előírt mennyiséget készleten nem tartó vagy az előírt tájékoztatásokat illetően mulasztó kereskedők az első jogsértést sem ússzák meg figyelmeztetéssel, mert rögtön, kötelezően bírságolnak a hatóságok.

A ceruza meglehetősen vastagon fog majd jogsértés estén:

a hatóság 50 ezer forinttól akár 3 millió forintig terjedően, akár többször is kiszabhatóan bírságol, és az ismételten jogsértő kereskedő tevékenysége ideiglenesen, legalább egy napra, legfeljebb fél évre korlátozható.

A „matek”-hoz is ad segítséget a segédlet. A számítógépes nyilvántartással nem rendelkező kiskereskedelmi vállalkozások esetében a 2021. október 15-i beszerzési bizonylaton szereplő bruttó beszerzési árra épített, dokumentált haszonkulcs mértékkel felszorzott fogyasztói ár, kiskereskedelmi ár tekinthető hatósági árnak.

Ehhez a kereskedőnek 2022. január 31-ig a saját céges nyilatkozataiban rögzíteni és dokumentálni szükséges az árképzési gyakorlatát a beszerzési ár és haszonkulcs vonatkozásában. Amennyiben az érintett termék 2021. október 15-i ára akciós ár volt, akkor a kedvezményes értékesítés előtti utolsó árat kell alkalmazni, és az ITM-segédlet további részletszabályokat is rögzít.