Hogyan hat hosszú távon a Taxonómia rendelet a gazdaságra?

Az ESG-szemlélet és a mögötte lévő tartalom napjainkban egyre nagyobb figyelmet kap a gazdaság és a pénzügyi szektorban. A szempontrendszer célja, hogy a pénz- és tőkepiaci szereplők a fenntarthatóság szempontjából objektíven ítélhessék meg a gazdálkodó szervezetek (cégek, vállalatok, országok) tevékenységét. Ennek végeredményeként pedig a rövid távú, profitmaximalizáló gondolkodásmódot felváltaná az újfajta, hosszabb távú és etikus profitmaximalizálás. 

Megalapozott keretrendszer 

Az Európai Unió által bevezetett Green Deal célja, hogy 2030-ig a vállalatok 55 százalékkal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását az EU-ban, míg 2050-re már elérnék a klímasemlegességet, később pedig a negatív kibocsátást. Emellett legalább annyira fontos kezdeményezés az EU Fenntartható Finanszírozási Akcióterve is, amely a klímasemleges célok elérését támogatja. Ezen megállapodásokhoz számtalan teljesítendő kritériumot határoztak meg, amelyek a fenntartható gazdaság alapjait kívánják lefektetni. Ilyen például az éghajlatváltozás mérséklése, az ahhoz való alkalmazkodás, a szennyezés csökkentése és megelőzése vagy akár a körforgásos gazdaságra való átállás.

Ennek keretében lépett hatályba 2022 januárjában az EU Taxonómia rendelete.

Az előzőekben említett alapok lefektetéséhez és a fenntartható befektetésekhez elengedhetetlen volt egy olyan keretrendszer, amelyet a Taxonómia rendelet adott meg a gazdaság szereplői számára. Erre azért van szükség, hogy minden, a témában érintett résztvevő, kiváltképpen a pénzügyi intézmények, megfelelően azonosítsák a fenntarthatósági szempontoknak megfelelő tevékenységeket. Fontos megemlíteni, hogy a rendelet nem oldja meg az összes felmerülő problémát, csupán egy keretrendszert ad, amely iránymutatásként értelmezhető. Az elkövetkezendő években a piaci szereplőknek, és az egyes tagállamoknak közösen kell majd kidolgoznia a részleteket, valamint azokat beemelnie a saját működésükbe.

Mitől lesz egy cég zöld és fenntartható?

Az EU Taxonómia és az ehhez kapcsolódó bizottsági rendeletek egyre pontosabban határozzák meg a gazdasági szereplők számára a zölddé és fenntarthatóvá válásukra irányuló jelentéstételi kötelezettségét. Ezek a törekvések leginkább az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos célkitűzéseket jelentik. Mindez már első olvasatra se tűnik egyszerűnek, mivel a különböző vállalatok mindegyike rendelkezik valamilyen sajátossággal, sőt a jövőben eltérő időpontban megjelenő, eltérő formátumú és tartalmú jelentési kötelezettségek még nehezebbé teszik ennek a jelentési rendszernek az értelmezését.

2022-től sok érintett vállalkozás számára már elérhető közelségbe került az úgynevezett nem pénzügyi jelentési közzétételi kötelezettség (NFRD),

de várhatóan 2024-től a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) fenntarthatósági riporting keretrendszert is alkalmazni kell, amikor is egy szintet lejjebb ugrik az érintett vállalatok köre (az, hogy kinek kell jelentenie, függ a foglalkoztatotti létszámtól, a mérlegfőösszegtől és az árbevételtől is). Ezen közzétételi irányelvek alapján kell majd bemutatniuk az érintett vállalatoknak a működésük klímaváltozásra gyakorolt hatását, illetve azt is, hogy a működésből eredő klímakockázatokat miként kezelik.

Mindez azért fontos számunkra, mert attól, hogy valaki zölden gondolkodik, zölden finanszíroz, még nem lesz kevésbé vagy egyáltalán nem kockázatos döntés a befektetők, finanszírozók számára. Sok esetben akár pont ellenkező hatást érhet el, hiszen jelentős kockázatokat is eredményezhet, mivel a zölddé válás számtalan új technológiai fejlesztést, újítást igényel. Ezek a kockázati tőke oldaláról közelítve magas hozamú és kockázatú üzleti lehetőséget jelenthetnek, de banki finanszírozói oldalról komoly feladat mindezt beépíteni a hitelbírálatokba, kockázatkezelési rendszerekbe. 

Fontos kérdés lehet még az adatszolgáltatás

Jelenleg a hazai vállalatok beszámolója nyilvános, van egy kialakult dokumentációs kör, amely bekérésén egyetlen ügyfél sem lepődik meg. Ahhoz, hogy képesek legyünk megállapítani egy finanszírozott tevékenységről, vállalatról, hogy a különböző rendeletek alapján zöld, továbbá a finanszírozó szempontjából felvállalható kockázatot hordoz magában a tevékenysége, rendkívül széles körű adatmennyiségre lesz szükségünk. Ez részben olyan adatbázisokhoz való hozzáférést igényel, amelyeket jelenleg GDPR okok miatt nem érhetünk el.

Részben pedig fenntarthatósági témákkal, kérdésekkel is meg kell szólítania a pénzintézeteknek a lakossági ügyfeleket.

Tehát kijelenthetjük, hogy már az megoldandó problémák elé állítja a finanszírozókat, hogy megbízható és teljes körű adatokkal még nem rendelkeznek. Viszont az idő előrehaladtával kénytelenek lesznek mindannyian hiteles és minőségi, a fenntarthatóságra vonatkozó, úgymond ESG-adatokat tartalmazó nem pénzügyi jelentéseket készíteni, mivel ezek a szempontok válhatnak a mindennapi hitelhez jutás egyik alapfeltételévé. 

Hogy ez nehéz? Igen, nem lesz könnyű, viszont a jó hír, hogy ezzel mindenki csak nyerni fog, még akkor is, ha ez rövid távon nem tűnik valóságosnak.