Változtak a zöldajánlások
Az MNB közzétette a pénzügyi intézményeknek szóló zöldajánlásának felülvizsgálatát, amelyben a 2021. áprilisi tervezetét több helyen is pontosította. Az ajánlás részben új elvárásokat fogalmaz meg az éghajlatváltozással kapcsolatos és a környezeti kockázatok kezeléséről, emellett konkrét határidőket szab meg ezek teljesítésére. A teljesítést három különböző időponttól várja el az MNB, az egyszerűbbeket és/vagy legfontosabbakat 2022. szeptember 15-től, a kicsit nehezebben teljesíthetőket 2023. július 1-jétől, a többit 2025-től.
Általános, átfogó változások
Az ajánlás címzettjeit a jegybank kiegészítette, így a magyarországi székhellyel rendelkező hitelintézetek mellett már expliciten vonatkozik az EGT-országokon kívüli országban székhellyel rendelkező (harmadik országbeli) hitelintézetek magyarországi fióktelepeire is.
Az új ajánlás több ponton is kitér a tudástárként működő www.zoldpenzugyek.hu weboldalon megtalálható Pénzügyi szervezeteknek, Kutatóknak szóló és Zöld jogtár rovatok figyelemmel követesére. Ezek a webhelyek valóban tartalomgazdagok, az ott található dokumentumok jól segítik a listázott elvárások megvalósítását.
Az ágazati jogszabályok csoportja kiegészült az EU Taxonómia-rendelettel, emellett a kapcsolódó felügyeleti szabályozó eszközök előírása is bővült.
A jegybank pontosítja a környezeti kockázatok veszélyét, és rögzíti, hogy nem minden környezeti kockázat az éghajlatváltozással van összefüggésben, például bizonyos mezőgazdasági tevékenységek előidézhetik az élőlények pusztulását. Kiemeli, hogy a biodiverzitás csökkenése járhat fizikai vagy átállási kockázattal is, például megemelkedhetnek a beporzás költségei, vagy csökkenhet a természetes ellenálló képesség, amelyek mind gazdasági-pénzügyi veszteséget okoznak a vállalkozásoknak, és a fogyasztói preferenciák emiatt bekövetkező változása további kockázatokkal járhat.
Az MNB a több ponton módosította a már ajánlott intézkedéseket.
Az üzleti modellt, stratégiát érintő kiemelt változások
Az éghajlatváltozással és a környezeti kockázatokkal és lehetőségekkel kapcsolatos szempontokat az eddig elvártnál pontosabban kell meghatározni. Ezeket a szempontokat részletesen és dokumentáltan be kell építeni a stratégiába és az üzleti tervbe, valamint a pénzintézet kockázati étvágyának meghatározásába. Az új ajánlás elvárja, hogy az alkalmazott adatok, feltevések, módszerek jól kidolgozottak és dokumentáltak legyenek. Ehhez
a hitelintézeteknek azonosítaniuk kell a főbb éghajlatváltozással, környezeti kockázatokkal és lehetőségekkel kapcsolatos versenyelőnyöket, sebezhetőségi pontokat és a megvalósításhoz kapcsolódó főbb kockázatokat,
és ezeket részletesen le is kell írniuk, dokumentumokkal alá kell támasztaniuk.
A pénzintézeteknek azonosítaniuk kell az üzleti környezet részét képező, az éghajlatváltozásból és a környezetkárosodásból fakadó rövid, közép- és hosszú távú (legalább tíz évre szóló) kockázatokat és lehetőségeket, emellett meg kell határozniuk, mely éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatok lényegesek a fenti időtávban.
A vállalatirányítást érintő kiemelt változások
A vállalatirányítási szabályok kapcsán az új ajánlás inkább csak pontosításokat, részletesebb meghatározásokat tartalmaz, például a képzésekre, tudásra vonatkozóan nemcsak a vezetők, hanem a kapcsolódó szakterületek munkavállalói számára is, és magában foglalja a szemléletformálás elősegítését.
Mindezek mellett az új szabályok nagyobb fókuszt helyeznek a megfelelően dokumentált belső folyamatokra. Ilyen kapcsolódó elvárás, hogy a belső ellenőrzés során az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokra felkészüljenek, érdemben és rendszeresen vizsgálják a felállított célkitűzések teljesítését. Ennek érdekében előírták, hogy a vezető testület félévente jelentést kapjon a Zöld Ajánlás akcióterv végrehajtásáról.
A kockázatkezelést érintő kiemelt változások
A felügyelet az új ajánlásában azt is elvárja, hogy a hitelintézet határozza meg a környezeti szempontból fenntartható hitelezési tevékenységének céljait, sztenderdjeit. Ennek egy eleme, hogy a hitelakta tartalmazza az ügyfelek és a partnerek éghajlatváltozással kapcsolatos kockázat átvilágításának elemeit, és a hitelkockázat-vállalási döntés dokumentációja is tartalmazza az éghajlatváltozással kapcsolatos és a környezeti kockázati átvilágítás eredményét, valamint az e kockázat csökkentésére vonatkozó szerződési, folyósítási feltételeket.
Az új ajánlásból kikerült az a rendelkezés, hogy a klímakockázatokat be kellene építeni a csődvalószínűség- (Probability of Default) és a csődveszteség- (Los Given Default) mutatókba. Ezeket a számításokat a bankok maguk végzik, intenzíven keresve ehhez a legjobban felhasználható és szignifikáns adatokat, a jegybank pedig elfogadta, hogy ezek nem feltétlenül a klímakockázati mutatók közül kerülnek ki, hiszen azoknál az adatok tartalma is változatos minőségű.
Az MNB még egy ponton finomította korábbi ajánlását, és már nem elvárja, hanem csak ajánlja, hogy a múltbéli tényadatok és az előretekintő becslések kombinációja alapján a bankok kísérjék figyelemmel az éghajlatváltozással kapcsolatos és a környezeti kockázati kitettségek aktuális adatait, lehetőleg számszerű mérőszámok formájában.
A működési kockázat vizsgálatában új elvárás, hogy a hitelintézeteknek a működési kockázatkezelési keretrendszerben tekintettel kell lenniük az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokra, ideértve az átállási kockázatokat is.
Ennek keretében például a veszteségadat-gyűjtésnek ki kell terjednie legalább azokra az éghajlatváltozás miatt bekövetkező veszteséggel járó eseményekre is, amelyek hatása kimutatható a számviteli nyilvántartásokban, szcenárióelemzések keretében fel kell mérni a működési kockázatokra ható éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti események kockázatát, és ki kell dolgozni az e kockázatok mérséklésére vonatkozó eljárásokat.
A teljes körű SREP (jegybank által végzett részletes tőkeigény felmérés) alá tartozó hitelintézetektől (jellemzően a nagybankok) elvárja majd, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos és a környezeti kockázatokat érzékenység-, forgatókönyv-elemzés és stressztesztelés elvégzésén keresztül egyaránt értékeljék, és a jegybank kötelezővé tette azt is, hogy az összes felügyelete alá tartozó intézmény több forgatókönyv figyelembevételével mérlegeljen.
Az MNB célja az egyértelmű iránymutatás a zöldpénzügyek kapcsán, egyre több intézkedése, elvárása, ajánlása jelenik meg e tárgyban, így a pénzügyi szektoron keresztül nagy hatást tud gyakorolni a reálgazdasági szereplők működésére. A pénzintézetek ezen ajánlásokat követve időben fel tudnak készüli a fenntarthatósági kockázatok kezelésére, és mielőbb azonosítani tudják a fenntarthatósági transzformáció nyitotta üzleti lehetőségeket is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.