A haza biztonságának finanszírozásáról
A kormány a jelen nemzetközi politikai és gazdasági helyzet súlyos kihívásait mérlegelve 2022-ben két fő célt tűzött a magyar társadalom és maga elé: a rezsicsökkentés minél nagyobb mérvű megvédését és az ország biztonságának hatékony megerősítését. Ezt szolgálja – többek között – a speciális állami pénzalapok életre hívása is. A rezsicsökkentés/rezsiharc témája már évek óta a hazai közbeszéd része, az országvédelem rendkívüli eszközökkel való finanszírozása azonban mindenképpen új jelenség. Akkor is, ha a kormány a Zrínyi 2026, hivatalosan Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program végrehajtásával 2016 óta tudatosan és jelentős erőforrásokkal erősíti hazánk védelmi képességét. Eredetileg 2026-ig tervezték ennek lezárását, ami időközben későbbre tolódott. Jelen állás szerint 2030-ra lezárulhat a magyar védelmi erő korszerűsítése és átfegyverzése, ami döntően a régi szovjet fegyverrendszerek lecserélését jelenti a legfejlettebb nyugati technológiára. S mindezt erősíti a védelmi ipar hazai felépítése.
A felkészülést ösztönzi a 2021-ben életbe lépett Nemzeti Katonai Stratégia is,
amelynek értelmében 2024-re el szeretnénk érni a NATO által követelményként rögzített, a GDP legalább 2 százalékát elérő védelmi kiadást. Ezt az itthoni légkör is viszonylag hamar magáévá tette, hiszen azonnal megjelent a médiában a „térség meghatározó hadereje” mint üzenet. Vitathatatlan, hogy a fejlesztések beindultak, hiszen amíg 2016-ban 1,289 milliárd dollár értékű volt az itthoni katonai és védelmi fejlesztés, addigra 2020-ban közel duplájára, egészen 2,41 milliárd dollárra rúgott a ráfordítás mértéke. A jelenlegi elkötelezettség mellett már jövőre elérheti a NATO által javasolt GDP-arányos védelmi költségvetést Magyarország, aminek tetemesebb része haderőfejlesztésre mehet el.
A közvetlen szomszédunkban dúló háború és a közelmúltban nem tapasztalt biztonsági kihívások ösztönzőleg hatottak a döntéshozókra. A váratlan helyzet rávilágította a figyelmet az ország kitettségére és sebezhetőségére. A teljesen új gondolati struktúra alapján felépített haderőfejlesztés kiutat jelenthet ebből, megerősítve ezzel Magyarország védelmi képességét, átvitt értelemben pedig annak biztonságát.
Túlzás nélkül állítható, hogy a biztonságos hazai lét iránti igény mind a lakosság, mind a vállalkozások körében érzékelhetően felértékelődött, különösen a 2022. februári háborús helyzet óta. A biztonság (és annak erősítése) priorizált követelmény, már-már létkérdés lett, hasonlóképpen mint – a békés viszonyok közepette is értékelt – a szociális célkitűzések (például az öngondoskodás, az oktatás fejlesztése) vagy a fenntarthatóság. Ezek a célok ugyanis hosszú távon előremutatóak. Ha a pénzügyi eszközöket nézzük, akkor ez utóbbiak tárháza folyamatosan gyarapszik, átszőve a gazdasági és a mindennapi élet egész területét (példának hozhatjuk fel a zöld pénzügyi eszközöket, az otthonteremtési hiteleket, az öngondoskodást, a képzést támogató konstrukciókat).
Ma felvethető, hogy a biztonságot előmozdító pénzügyi eszközrendszer is továbbfejleszthető,
mégpedig lakossági és céges megtakarítások bevonásával is, természetesen megfelelő kondíciókkal és hosszú távra. Itt érdekazonosság teremthető nyugdíjas, aktív munkavállaló, illetve kisvállalkozó között. A részvételi szándék megerősíthető; érdek, illetve érzelmi alapon. Persze lehet a konstrukciókat is finomítani, például transzferek kifizetésébe történő bevonással.
Ne felejtsük el, hogy a magyar nemzet tagjai hazaszeretetük és Magyarország biztonságának megerősítésére mindig készek voltak anyagi áldozatot vállalni, például 1848–49-ben vagy az első világháború időszakában. Érdemes lehet a még nem alkalmazott módokat górcső alá venni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.