Beruházzunk, ne ruházzunk?
Magyarország 2022 első felében – az elemzők nagy meglepetésére – olyan gazdasági növekedést produkált, amely jelentős mértékben tudta ellensúlyozni a háború, az energiaválság és az infláció hatásait. Ugyanez az időszak azonban számos nyugati gazdaságnak, például a Magyarország kiemelt gazdasági partnerének számító Németországnak sem tett jót, mivel nagymértékű csökkent a GDP-jük. Abból kiindulva, hogy a magyar gazdaság szervesen beépült az európai és egyéb gazdaságokkal kialakított együttműködési rendszerbe, várható, hogy az ott végbemenő folyamatok – egy olyan nyitott gazdaságban, mint a hazai – késleltetve ugyan, de megjelennek nálunk is.
Csökken a növekedés
A gazdaság lassulásának mérséklése, a recesszió elkerülése kulcskérdésnek tekinthető a magyar gazdaság szempontjából. Itt három, főként a vállalatok számára érdekes tényező merülhet fel, amelyekre érdemes kifejezett fókuszt helyezni: a beruházások, az export és az energiafogyasztás.
A beruházások tekintetében csökkenő ütemű növekedés várható, hiszen többen a kivárás, a halasztás mellett döntöttek. A beruházások ösztönzését a megfelelő időben szükséges újraindítani, hogy a jövőbeni a GDP fellendülésének motorja lehessenek. Nem könnyű azonban az időzítést eltalálni, hiszen figyelembe kell venni a célpiacok növekedési helyzetét is. Az átmeneti időszakban érdemes az energetikai megújulást és az innovációra irányuló ágazati beruházásokat ösztönözni.
Ha az infláció összetevőit vizsgáljuk, leginkább külső tényezőre vezethetjük vissza az okokat: például a Covid–19 utáni kereslet globális felpattanására, a háborús helyzet kialakulására, az időjárásból fakadó aszálykárra és az energiaárak növekedésére.
Az inflációval kapcsolatos hazai várakozásokat éppen ezért a világpiaci áralakulások mozgatják a leginkább.
A fejlett gazdaságokban tapasztalható átmeneti recesszió következtében például fennállhat az az eshetőség, hogy beszűkülnek az exportpiacaink; ugyanakkor a fent említett inflációs hatások miatt a termelési költségek is lényegesen magasabbak lehetnek a korábbiaknál. Ez szintén átmeneti jelleggel ugyan, de jelentős hatást gyakorolhat a magyar vállalatok fizetőképességére is – ennek hatékony menedzselése a bankok és az ügyfelek közös érdekének tekinthető.
A harmadik, a magyar gazdaság visszaesésének elkerülése szempontjából rendkívül fontos elem az energiafogyasztás, amely mindenkit érint. A hazai energiafogyasztás struktúrájának és mértékének hatékonyabbá tétele kulcskérdésnek tekinthető a lakosság és a vállalatok jövőbeni gazdálkodása tekintetében. Ennek támogatására minden hazai banknak és egyéb pénzügyi szolgáltatónak fel kell készülnie, továbbá a hitelintézeteknek az ilyen célból esetlegesen induló kormányzati programokkal is meg kell találniuk az együttműködési lehetőségeket. A fogyasztás racionalizálása is megfontolandó, mivel ennek eredményeképpen növelhető a megtakarítások mértéke: ez egy olyan fontos tényező, amelynek köszönhetően később, a megfelelő időszakban szintén megugorhat a hazai beruházások száma.
Egyre csak várni a megfelelő pillanatot
A lakossági hitelezés ugyan lassuló, de növekvő tendenciát mutatott az elmúlt időszakban. Itt ugyanis még a korábban elindított programok, például a Zöld Otthon Program hatásai érződtek; a hitelkeresletben azonban már látni lehet a megtorpanás első jeleit. A lakossági megtakarításokat azért is kell ösztönözni, mert ha a pénzpiacok képesek a likviditás fenntartására, akkor jelentős momentummal fognak rendelkezni a beruházások ösztönzésére abban a pillanatban, amikor újra csökkenő inflációs környezetbe kerülünk. Vagyis ez egy olyan hozamkörnyezet kialakulásához is vezethet 2023-ban, amely még inkább meghozza a kedvet a beruházásokhoz.
A vállalatok hitelezésében határozottabb növekedés látható, és itt is a már elindított, beruházást ösztönző programok átnyúló hatása tapasztalható.
A jelenlegi kamatkörnyezetben azonban szintén várható, hogy ők is elhalasztják a beruházásokat. Természetesen ez is egyfajta alkalmazkodási stratégia a vállalatok részéről, amely a szükséges tartalékok felhalmozásához vezethet. Egy felfelé ívelő gazdasági ciklus kezdetén azok a vállalatok kerülnek kedvező pozícióba, amelyek megfelelő tartalékokkal rendelkeznek ahhoz, hogy új beruházásokba tudjanak kezdeni. Ehhez a hazai bankok is asszisztálhatnak azzal, hogy mind megtakarítási, mind beruházási oldalról a megfelelő konstrukciók megtalálásával segítik ügyfeleiket az optimális pénzügyi és gazdálkodási alkalmazkodásban.
Jól érzékelhetővé vált tehát, hogy a kivárás időszakát éljük, amely a beruházások visszaszorulásával és a megtakarítások növekedésével jár. Az előre látható gazdasági lassulás ellenére mégis van okunk az optimizmusra, hiszen a szakértők az év végére jelzik előre a világpiaci infláció tetőzését. Ha jó az időzítés, a beruházásösztönző kormányzati intézkedések és a vállalati beruházások révén a magyar gazdaság és cégek a következő fellendülési időszak nyertesei lehetnek. Nem csoda hát, hogy már most mindenki epekedve várja az „új tavaszt”.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.