Energiahatékonyság-javítás: kis lépések és hatalmas ugrások
A 2021-ben már elindult, a háború miatt pedig felgyorsult energiaár-emelkedés következtében azok a hazai vállalatok, amelyek ezt megtehették, az energiahatékonysági projektekre helyezték figyelmüket. Ezek egy része nem igényel nagy befektetést, de a megtérülés szinte minden esetben garantálható. Bár a megtérülés ideje változhat, az energiahatékonyság javítását célzó projektek – amint azt a Siemens hazai cégeknél szerzett tapasztalatai is alátámasztják – lényegében ugyanazt a sémát követik.
Az első lépés az energiamonitoring, amely nem áll meg a mérőeszközöknél és a gyártósoroknál, hanem kiterjed az üzem működésének egészére, így a víz- és a gőzfelhasználásra. Az összegyűjtött adatokról egy megfelelő adatvizualizációt biztosító szoftver segítségével távolról is valós időben nyomon követhető „képet” kaphatunk, és az így rendelkezésre álló információk alapján határozhatjuk meg a következő teendőket. Gyakran kiderül, hogy egy gép hosszabb-rövidebb időre kikapcsolható – vagy akkor, amikor az aktuális terv eléréséhez nincs is rá szükség, vagy azokban az időszakokban – például a cigarettaszünetekben –, amikor a dolgozók „üresben járatják”. Ez komoly megtakarítást jelenthet, hiszen a motorok, amelyek mindenütt jelen vannak, ahol valami mozog, a legnagyobb energiafogyasztók közé tartoznak. Érdemes a cserét is megfontolni, hiszen egy új modellel az energiaigény a felére is csökkenhet. A villamos hajtások fékezésekor felszabaduló energiát vissza lehet táplálni a rendszerbe (ahogy ez a hibrid meghajtású járművek egy részénél meg is valósul), de a szerszámgépek vezérlésének korszerűsítése is jelentős energiamegtakarítást eredményezhet.
A korszerűsítés nem jelenti feltétlenül azt, hogy a meglévő gépparkot újra kell cserélni. A szükséges szenzorokkal a több évtizede megbízhatóan működő berendezéseink is felszerelhetők és szabályozhatóvá tehetők, amivel biztosíthatjuk, hogy mindig csak azok az egységek – például egy kemencében azok a fűtőbetétek – „dolgozzanak”, amelyekre valóban szükség van.
A folyamatok és/vagy a technológia korszerűsítésével a termelő gépeknél akár 25 százalékos energiamegtakarítás is elérhető.
A gyártási folyamatok energiahatékonyságának javítása után a következő lépés az épületautomatizálás. Egy épület energiafelhasználásának nagyjából 70 százalékáért a HVAC-rendszerek felelősek, a fűtés, a szellőztetés és a légkondicionálás automatizálása révén pedig 5–30 százalékos megtakarítást érhetünk el. Hasonló a helyzet a világítás esetén: ha például egy épületrész világítását LED-esre cseréljük és mozgásérzékelőkkel automatizáljuk, hozzávetőlegesen 10 százalék elektromos energiát takaríthatunk meg.
Az energiahatékonysági befektetéseknek legalább háromszoros „hasznuk” van.
A legprózaibb a retorziók elkerülése: a cégvezetők nyilván ismerik a takarékos(abb) működés irányába terelő jogszabályokat (például azt, amely szerint a nagyobb teljesítményű önálló villamos berendezésekhez külön almérő szükséges), ezeknek pedig meg kell felelni, a mostani energiakrízistől függetlenül is. A második a költségek csökkentése, aminek a jelentősége a következő hónapokban/években várhatóan még nagyobb lesz. Végül, de nem utolsósorban: a felelős energiafelhasználással – és itt nem csupán az elektromos áramról, hanem a vízről, a gőzről vagy a hulladék hasznosításáról is beszélünk – a karbonlábnyomunk mérete csökken, a szemlélet megváltozásával a vállalat „jövőképesebbé” válik. Ha az energiahatékonyság javítása érdekében tett lépések összeadódnak, az – Neil Armstronggal szólva – hatalmas ugrást jelent az emberiségnek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.