2015-ben Magyarország az elsők között vezette be a környezetkímélő gépjárművek megkülönböztetésére szolgáló zöld rendszámot. Számtalanszor bejárta a sajtót, hogy a kormányzat korlátozni fogja a zöld rendszámra jogosult gépjárművek körét, végül erre a mai napig nem került sor. A zöld rendszám közel nyolc éve tartó pályafutása alatt a vonatkozó szabályozás semmit sem változott. A potenciális funkcióvesztés nem kormányzati, hanem önkormányzati szinten keresendő.
Zöld rendszámos gépjárművel közlekedni egyfajta presztízsértéket képviselt, hiszen a külvilágnak a következőt sugallta: a tulajdonos hajlandó és képes volt jelentős felárat fizetni egy környezetkímélőbb technológiával rendelkező gépjárműért, amivel hozzájárul egy egészségesebb jövő megteremtéséért, így elvárható a megkülönböztetés. Ahogyan pénzügyi értelemben is egyre elérhetőbbé váltak a – használt, elsősorban a külföldi, néhány éves flottákból behozott – plug-in hibrid, illetve tisztán elektromos modellek, úgy veszített folyamatosan presztízsértékéből a zöld rendszám. A megkülönböztetés kiválóan alkalmas környezettudatossági attribútumok megjelenítésére, a közúti forgalomban indikátorként funkcionál a környezetkímélő gépjárművek terjedésének kézzelfogható visszaigazolására.
A zöld rendszám szabályozásának kialakításakor az illetékes szervek még a buszsávok használatát is felvetették, viszont ez később nem került be a jogszabályokba. Emiatt sokáig tévhitként jelent meg a környezetkímélő gépjárművek tulajdonosai körében, hogy a zöld rendszám feljogosítja őket a buszsáv használatra. Szerencsére ezt a tévhitet sikerült teljesen lebontani az évek során.
Kétségkívül az egyik legelőnyösebb funkciója a parkoláskor történő azonosítás elősegítése.
Mint ismeretes, a környezetkímélő, zöld rendszámmal rendelkező gépjárművek éveken keresztül mentesültek a parkolásidíj-fizetési kötelezettség alól, így egyfajta indirekt ösztönzőként támogatva a környezetkímélő gépjárművek vásárlását, illetve terjedését.
A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint 2021-ben globális szinten 6,6 millió tisztán elektromos, illetve plug-in hibrid járművet értékesítettek. A statisztikai adatok szerint 2022 első negyedévében már 2 millió környezetkímélő gépjárművet adtak el, ami a 2021-es adatokhoz viszonyítva 75 százalékos növekedésnek felel meg.
Itthon is gyorsan bővül a környezetkímélő gépjárművek állománya. A zöld rendszámmal rendelkező gépjárműállomány már átlépre az 56 ezres darabszámot, amely alig másfél évvel ezelőtt mindösszesen 28 ezer volt. Jelenleg több mint 32 ezer tisztán elektromos meghajtású, a fennmaradó hatótáv növelt, konnektorról tölthető hibrid, illetve néhány darabos hidrogénmeghajtású autó alkotja a zöld rendszámos autók tortáját.
Gombamód szaporodnak azon önkormányzatok, amelyek elérkezettnek látták az időt, hogy az országos szintű „gyakorlat” ellen fellépjenek, s megváltoztassák a zöld rendszámos autók parkolási szabályozását. A lavina már elindult, és megállíthatatlannak látszik. Van olyan település, ahol már egyáltalán nem ingyenes a parkolás (például: Hódmezővásárhely, Siófok, Szentendre, Nagykanizsa). Kecskeméten is a megszüntetés mellett tehetik le a voksukat az önkormányzati képviselők, bár itt a tervek szerint kedvezményt kaphatnak majd az e-autó-tulajdonosok az éves bérlet árából. Veszprémben „hibrid megoldás” született, ott parkolási zónánként eltérő a zöld rendszámos autók ingyenes parkolásra való jogosultsága. Van, ahol csak és kizárólagosan a tisztán elektromos meghajtású autóval parkolhatunk ingyenesen, de ehhez előzetes regisztráció szükséges (például: Pécs, Miskolc). De számos településen továbbra is korlátozások nélkül, ingyen parkolhatnak a zöld rendszámos autók (például: Budapest, Debrecen).
Számos önkormányzati szabályozással ellentétben, a kormányzat továbbra is támogatja az ingyenes parkolás intézményét. Ezt bizonyítja Steiner Attilának, a Technológiai és Ipari Minisztérium energetikáért felelős államtitkárának minapi kijelentése is: szerinte sincs még itt az ideje a zöld rendszámos autók ingyenes parkolásának megszüntetésének.
Nehéz elképzelni, hogy a hazai gépjárműállomány kevesebb mint 1,5 százalékát kitevő zöld rendszámos autók miképpen befolyásolják, illetve érintik az egyes városok parkolási rendjét. Kiváltképpen, ha figyelembe vesszük, hogy 23 ezer darab (a teljes zöld rendszámállomány közel 42 százaléka) Budapesten koncentrálódik.
A legnagyobb probléma, hogy nem áll rendelkezésre (nyilvános formában biztosan nem) hatástanulmány, különböző érzékenységi vizsgálatokkal kiegészítve, ezért nem tudjuk pontosan, hogy a zöld rendszámos autók parkolása mekkora bevételkiesést okoz az egyes önkormányzatoknak. Vélelmezhetően „érzelmi” alapú döntés veszi át a helyét a racionális döntéshozatalnak. Mit is jelent mindez? Számtalan esetben lehet hallani, hogy néhány nagy méretű, zöld rendszámmal rendelkező városi terepjáró (SUV) foglalja a belvárosban található parkolóhelyeket. Ebből azt a téves konzekvenciát vonhatják le, hogy azért nincs szabad parkolóhely a belvárosban, mert a zöld rendszámos autók foglalják el őket, illetve amúgy is mindenki csak az ingyenes parkolás miatt vásárolt zöld rendszámmal rendelkező gépjárművet.
Másrészről a zöld rendszámmal rendelkező gépjármű tulajdonosoknak kell utánajárniuk, hogy az adott településen milyen parkolási szabályzat van érvényben. Számos esetben még a parkolóórákon sem tüntetik fel, hogy kell-e parkolójegyet váltani zöld rendszámos autóra, ami pótdíj kiszabásához is vezethet.
Triviális, hogy a környezetkímélő gépjárművek tulajdonosai a vásárláskor kalkuláltak ezzel a pénzügyi ösztönzővel, amelyet azonban szinte egyik napról a másikra megszüntettek az egyes önkormányzatok. Csaknem nyolc éven keresztül biztosított ingyenes parkolási lehetőséget a zöld rendszám, évente több százezer forint megtakarítással. Budapest A zónájában – ahol 600 forintos óradíjjal, napi 8 órával, illetve évi 250 munkanappal számolva – már több mint 1 millió forint megtakarítására is lehetőség nyílik egy év leforgása alatt.
Az ingyenes parkolást fokozatosan javasolt kivezetni, illetve megfelelő mértékű felkészülési időt kell biztosítani a jelenlegi, illetve jövőbeli tulajdonosoknak, ami a gyakorlatban a következőt jelenti: első körben a plug-in hibrid gépjárművekre vonatkozóan szűnhetne meg az ingyenes parkolás a döntéshozataltól számított egy év múlva. Mindezt megfelelő szintű kommunikáció mellett, akár egy online elérhető, országos szintű adatbázis működtetésén keresztül kellene megoldani. Azzal egyet lehet, illetve kell is érteni, hogy a jövőben az ingyenes parkolást ki kell vezetni. Viszont a környezetkímélő gépjárműállomány penetrációja igen csekély, ezért nem releváns az ingyenes parkolás megszüntetése, még a plug-in hibrid gépjárművek esetében sem. A fenti intézkedéssorozat növeli a bizonytalanságot, mely a hazai elektromobilitás térnyerését jelentős lassíthatja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.