Így lesz zöldebb a logisztika

A globális szállítmányozási óriásnál a UPS-nél egyetértünk abban, hogy a földi flotta villamosításának egyik legnagyobb kihívása a raktárak korszerűsítése.

A világjárvány életünk számos aspektusát megváltoztatta, többek között a vásárlás módját is, ami az e-kereskedelem fellendüléséhez vezetett. Minden eddiginél többet szállíttatunk házhoz termékeket, ami kétségtelenül aggodalomra ad okot az e tevékenységből származó intenzív kibocsátásokkal kapcsolatban. Egyes becslések szerint egy város szén-dioxid-kibocsátásának 20-30 százaléka származik a raktárakból való házhoz szállítás utolsó kilométereiből. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a logisztika környezetbarátabbá tétele nélkül az e-kereskedelem növekedése 2030-ra a szén-dioxid-kibocsátások 25 százalékos növekedéséhez vezethet a nagyvárosokban.

E forgatókönyv elkerülésének kézenfekvő módja a kézbesítő járműpark villamosítása, de a csomagszállítás teljes folyamatában még sok más lehetőség is van a kibocsátáscsökkentésre.

A járműflotta működési szempontból két részre oszlik, és ennek fontos kihatása van a használni tervezett technológiára is. A legnagyobb részük a csomagok helyi begyűjtésére és kiszállításra szolgál. Ezek azok a járművek, amelyek a világ minden táján nap mint nap fuvarokat teljesítenek. Egy kisebb részük nagy tehergépjármű, amelyek éjszakánként közlekednek, és összekötik a városokat. Emellett egy UPS méretű globális cég közvetlen kibocsátásának körülbelül 60 százaléka a légi szállításból jön. A fennmaradó részből a legtöbbet a földi járműflotta, míg 10 százalékot a depóépületek tesznek ki.

Kezdjük a földi flottával. A kézbesítési oldal az, amely a leginkább alkalmas a villamosításra. Fontos, hogy növeljük az elektromos járműflottánk méretét, ugyanakkor messze nem csak a járművekről van szó; az áramellátási helyzetet is kezelni kell. A helyi szállítási műveletek nem állhatnak meg napközben az akkumulátortöltés miatt; ezt éjszakánként kell megtenni, ami nagy éjszakai áramigényt ró a raktárlétesítményekre, amelyek nem erre lettek tervezve. Ez potenciálisan nagyon költséges. Ezért olyan töltési technológiák kifejlesztésén is kell dolgozni, amelyek csökkentik a helyi elektromos hálózat korszerűsítésének és a járművek napi szintű áramellátásának költségeit. Nagyon hamar eljutunk arra a pontra, amikor az elektromos járműveknek alacsonyabbak lesznek a teljes – bekerülési és üzemelési – költségei, mint egy hasonló dízelüzeműnek.

Ebben sokat segíthetnek az okosmegoldások, olyan intelligens hálózati technológia, amely egy számítógépet helyez az áramellátás és a járművek közé. A számítógép irányítja a hálózatból történő áramfelvételt, optimalizálja annak felhasználását. A UPS hálózatában működő hasonló megoldás tapasztalatai azt mutatják, hogy minimális beruházással meg lehet háromszorozni az éjszakai töltésre alkalmas járművek számát. Ráadásul egy ilyen számítógép arra is alkalmas lehet, hogy pontosan megtervezzük, mikor vásárolunk áramot a hálózatból, nyilvánvalóan akkor, amikor az a legolcsóbb. Ez kettős nyereség. A villamosítás már nemcsak a fenntarthatóságról szól, hanem egyszerű, józan kereskedelmi mércévé válik.

Hasonlóan jól hasznosítható megoldás az úgynevezett megújuló földgáz. Ez egy lenyűgöző koncepció. A földgázzal működő tehergépjárművek már egy ideje használatban vannak. A megújuló földgáz szépségét az adja, hogy szerves hulladékból származik, amely metánt bocsát ki, ez pedig kémiailag megegyezik a fosszilis gázzal. Előnye, hogy körülbelül 80 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázkibocsátást a „kitermeléstől” a felhasználásig terjedő ciklusban. Jelenleg ezt a technológiát elsősorban az Egyesült Államokban használják, de rövid időn belül Európában is elterjed. Úgy gondolom, hogy a következő tíz-húsz évre ez nagy ígéretet tartogat.

A hidrogénmeghajtásban is nagy lehetőségek rejlenek, amikor a globális eszközbázisok olyan részeire gondolunk, amelyeket észszerűen nem lehet villamosítani, mint például a légi szállítás. Kétségtelen, hogy az elektromos repülőgépek felé is elindultunk. Használunk drónokat, és a könnyebb repülők terén is megjelent az elektromos technológia, de nem valószínű, hogy a repülőgépek villamosítása egyhamar elérné a nagyszabású, hosszú távú útvonalakat. Itt léphet be a képbe a hidrogén. 

A légi közlekedésben a bioüzemanyag, az SAF (fenntartható repülőgép üzemanyag) is rendkívül fontos lesz. Ha a légi közlekedés jövőjét nézzük, akkor az elektromos meghajtás a könnyebb repülőgépeknél, a hidrogén pedig a közepes hatótávolságú repülőgépeknél jelenik meg, de az SAF-re reálisan a nagy hatótávolságú repülőgépeknél még nagyon sokáig szükség lesz. Ezért rendkívül fontos, hogy eljussunk arra a pontra, ahol az SAF könnyen hozzáférhető lesz. Most még nem tartunk ott.