Szükségből erényt – a hazai kreatív ipar távlatai

A nemzetközi és a hazai energiahelyzet 2021 második felétől tartó gyökeres átalakulása a magyar gazdaság fejlesztését tekintve is új utak keresésére ösztönöz. Egyértelműen háttérbe kell kerülniük a túlzottan energiaigényes ágazatoknak, míg ezzel párhuzamosan új tér nyílik a kevés anyagi erőforrást felhasználó területek számára. Ezt elemezve mellbevágó szembesülni azzal a ténnyel, hogy a magyar kreatív ipar GDP-ben mérhető teljesítménye könnyen összevethető az autóipari ágazatéval.

De mit is értünk kreatív ipar alatt? Egy olyan, folyamatosan növekvő méretű és jelentőségű szektorról van szó, amely tradicionálisan az alkotóművészetet – például a zenét, a médiát, az előadóművészetet vagy éppen a szobrászatot – ölelte fel; azonban ma már ennél szélesebb kört is ide sorolunk, mint például a reklámipart, a számítógépipart és a szoftverfejlesztést. Ennek a körnek a tevékenysége tehát a divat- és formatervezéstől kezdve a kézműves iparágakon át egészen az egyedi gyártásig terjed, az ehhez hasonló területek pedig táptalajai az innovációnak. Az Egyesült Államok, Kína és Olaszország ebben a tekintetben a világ legnagyobb exportőrének számít, a fejlett gazdaságokban ugyanis a kreatív ipar adja a megtermelt GDP 10 – vagy még annál is nagyobb – százalékát. Az Európai Unión belüli növekedése pedig jellemzően és rendszeresen felülmúlja az egész gazdaság növekedési ütemét.

A kreatív ipar aktualitását napjainkban az alábbiak adják:

• döntően alkotómunkáról, szellemi tulajdonról van szó (vagy ahhoz kapcsolódik), így innovációs értéke igen magas;
• nagyon sok területen nem energiaigényes, sőt, példát mutat a fenntartható gazdaság megteremtéséhez;
• a magyar IT-infrastruktúra relatív fejlettsége jó fizikai feltételrendszert biztosít még a vidéki városokban, falvakban is a terjeszkedésére;
• magymértékben elősegíti a magyar kulturális örökség, valamint a hagyományokban rejlő tudás újjáélesztését;
• az ezen a területen működő vállalkozások 75-80 százaléka mikrovállalkozás, amelyek helyzete különösen nehéz napjainkban.

A kreatív ágazatok általában a polgári erények közvetítői is, amelyekre napjainkban szintén egyre nagyobb hangsúly helyeződik.

Az ágazatok szereplőire erős individuális töltet és törtető attitűd jellemző, miközben a mikrovállalkozói lét is nagymértékben kedvez a szeparáció kialakulásának. Pedig a sikeres példák azt mutatják: az ökoszisztémák létrejötte, a hálózatosodás és a tudatos közösségépítés az ágazatok sikerének kulcsa. Ezek megvalósulása viszont a kreatív ipar szereplőinek szándékain, illetve érdekartikulációján múlik.

Bizonyos részeredmények már most is észrevehetők az ágazatban, amelyek ezeknek a támogatásoknak köszönhetők. A koronavírus-világjárvány azonban kifejezetten nagy károkat okozott a területnek; a kényszerpihenő miatt sokak számára vált szükségessé működésük szüneteltetése, az ágazati szereplők tetemes bevételektől estek el, így több vállalkozó megélhetése került veszélybe – nem volt ritka a pályaelhagyás sem.

Az ágazat problémáinak megoldásában (és a növekedés stabil környezetének megteremtésében) még nem született meg a nagy áttörés, de a jelenlegi nehéz gazdasági helyzet megalapozhat egy még hatékonyabb fellépést a gyors(abb) jövőbeli fejlődés érdekében. Ehhez azonban koncentrált cselekvés, hálózatosodás, a szellemi műhelyek mobilizációja és a cselekvési programoknak a mikrovállalkozásokhoz való hozzákapcsolása jelentheti a főbb kulcsmozzanatokat.