Megtérülne-e a teljes átállás a megújuló energiarendszerekre?
Magyarországon a lakossági napelemes beruházások elsődleges motivációja az energiaköltségek visszaszorítása, mindamellett, hogy a fenntartható energiafogyasztás kiépülését és a karbonsemlegességet is elérhetjük általa. A megújuló energiaforrások – napenergia, szélenergia, vízenergia, biomassza, geotermikus energia – hasznosításával úgy tudnánk kielégíteni a szükségleteinket, hogy nem kéne lejjebb adnunk a gazdaság fejlettségi szintjéből, és az energiaforrások használatuk ellenére természetes úton újratermelődnének.
A mostani rekordmagas energiaárak mellett nem meglepő, hogy Európában jócskán megugrott a megújuló energia és az akkumulátoros tárolás iránti kereslet, amelynek következtében befektetési szempontból is egyre vonzóbbá vált ezen rendszerek fejlesztése – mutatott rá a norvég Rystad Energy tanácsadó cég elemzése.
Számításaik szerint a megújuló energiaforrásokba történő tőkeberuházások 2022-ben elérték a 494 milliárd dollárt, ami a történelem során először haladta meg az olaj- és gázipari beruházások mértékét.
A befektetések gazdaságilag előnyös voltát igazolják a Stanford Egyetem nemrég publikált eredményei is, amelyek szerint a végfelhasználói árak azonnal 56,4 százalékkal csökkennének, ha teljes mértékben tiszta, megújuló energiarendszerekre hagyatkoznánk. A vizsgálat során 145 ország adatait hasonlították össze, hogy megállapítsák, mennyi befektetést igényelne az egész világ száz százalékban megújuló energiaforrásokra való átállása. Mark Z. Jacobson professzor, a kutatás vezetője az átmenet összes kezdeti költségét 61 500 milliárd dollárra becsüli, ami számításai szerint mindössze hat év alatt megtérülne. Eredményei szerint a teljes átállás 56 százalékos energiamegtakarítással járna, ugyanis az égésen alapuló rendszerek működtetése már önmagában tetemes mennyiségű energiát igényel. Ezt a mennyiséget lehetne megspórolni a fosszilis tüzelőanyagok kiiktatásával. Mindehhez pedig nincs szükség új, innovatív technológiákra: számításaikat már meglévő megoldásokra alapozták.
Bár a teljes átállás még elég távolinak tűnik, talán mégsem elérhetetlen, hiszen a jelenben is láthatunk néhány pozitív példát. Izland áramigényét például már száz százalékban vízenergia és geotermikus energia fedezi, pedig a 20. század elején még teljes mértékben importált fosszilis energiahordozóktól függött az energiaellátása. De nem is kell olyan messzire mennünk, hiszen Albánia is sikeresen végrehajtotta az energiafordulatot, ezáltal villamosenergia-termelésének 98 százalékát vízenergiából állítja elő.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.