Új fővárosi mobilitási terv: ideje a régi terveket is megvalósítani

A BKK 2019-ben elfogadott Budapesti Mobilitási Tervének célrendszeréről szóló társadalmi egyeztetés január végén kezdődött el. A terv nem új, de a felülvizsgálását és az újabb egyeztetést az elmúlt évek történései, illetve a változó elvárások egyaránt indokolttá teszik. Ezen a fórumon egészen március 10-ig bárki kifejtheti véleményét a célokkal kapcsolatban. Az ilyen irányú egyeztetések rendkívül hasznosak mind a közlekedő közösség, mind a fejlesztéseket végzők számára, hiszen a valódi közjót szolgáló budapesti beruházások nem valósulhatnak meg konszenzus nélkül. Szakértők, civil szervezetek bevonásával olyan további meglátásokat lehet összegyűjteni, amelyek esetleg kívül estek a terveket készítők látómezőjéből, a lakosság véleménye pedig azért kritikusan fontos, mivel ők fogják használni ezeket az eszközöket, az ő mindennapos igényeiknek kell megfelelniük a fejlesztéseknek.

A jelenlegi terv a 2030-ig terjedő időszakra vonatkozó, Budapestet és vonzáskörzetét érintő fejlesztéseket és ezek célrendszerét foglalja magában. Elsődleges célja, hogy meghatározza erre az időszakra a mobilitási rendszer fejlesztését és működtetését.

Ez a cél a kor elvárásait és az uniós klímapolitikai célokat is támogatja. Eléréséhez több beavatkozási terület is kapcsolódik, amelyek közül kiemelkedik a korszerű, lokálisan zéróemissziós járművek előtérbe helyezése. A tervben meghatározott célok előremutatók, és tervezett módon alakítanák a városi közlekedést, ami üdítően hathat minden érintett szereplőre.

Azonban az új fejlesztési projektek elkezdése előtt, mintegy nulladik lépésként célszerű lenne felülvizsgálni azokat a beruházásokat is, amelyek hasznosságáról már korábban közös megegyezés született, továbbá szorosan kapcsolódnak a mostani tervhez is. Sok olyan jó terv született korábban is, amelyek megvalósítása ilyen vagy olyan okokból mindmáig nem kezdődött el.

A beruházás ötletét mindenki támogatja, ennek ellenére a kivitelezési munkálatok még nem tudtak elindulni.

A sikló ötlete nem új keletű. Már több évtizede közbeszéd tárgya, azonban a megvalósítás minden alkalommal elmaradt. A sikló több szempontból is kedvező közlekedési lehetőség lenne mind a főváros, mind a kerület és a helyi lakosság számára, de turisztikailag is meghatározó szerepe lenne. Teljeskörűen kiváltaná a hegyen közlekedő turistabuszokat, így a légszennyezés és a zajártalom is mérséklődne a környéken. Környezetvédelmi szempontból is előnyös, hiszen lokálisan nullakibocsátású, modern közlekedési eszköz lenne. Alapvetően elmondható, hogy a közjót szolgáló beruházásról beszélünk, amelynek szükségességéről egyetértés van a lakosság, a szakértők, az előző és a jelenlegi városvezetés és a kormányzat között is. Ezt mutatja, hogy az újjáépülő Citadella kapcsán született kormányhatározatban a kormányzat „egyetért a Tabánból induló, a Gellért-hegy új kötött pályás megközelítését lehetővé tevő, a turistabuszok forgalmát kiváltó, környezetbarát és akadálymentes közlekedést biztosító sikló megépítésével”.

A jelenlegi forgalmat tovább növeli majd a Citadella újranyitása, új attrakciók megjelenése, ahova így már nem csak a panoráma miatt mennek majd fel, elsősorban a külföldi, de növekvő számban a belföldi turisták is.

A sikló kivitelezésének előkészületi folyamatai nagy lendületet kaptak 2019-ben. Az építkezéshez az engedélyek, a tervek, a környezeti hatástanulmány elkészült, a pandémia előtt a lakossági egyeztetés is megtörtént. A beruházást minden érintett fél több platformon is támogatásáról biztosította. Ennek ellenére a főváros, mely a BKK-n keresztül 25 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a Gellérthegyi Sikló Kft. projektcégben, visszalépett a beruházástól 2022 februárjában. Indoklása szerint magánberuházó nélkül, közberuházás formájában építené meg a siklót.

A budapesti mobilitási terv kapcsán indított egyeztetés jó alkalmat ad arra, hogy a sikló tervét se hanyagoljuk tovább, hiszen modern, fenntartható, a városképbe illeszkedő, évszázados terv valósulhatna meg ezáltal.