A digitális olló zárása

Hazánkban a versenyképességi fordulat kulcskérdése a társadalom és a gazdaság valamennyi szegmensét érintő digitális hatékonyság gyökeres átalakulása.

Az Európai Bizottság a digitális célkitűzések támogatására 2021-ben két kezdeményezést indított el: létrehozta a helyreállítási és rezilienciaépítési eszközt, illetve a digitális iránytűt. Ez magában foglalja a társadalom egészét érintő digitális készségek növelését, a közszolgáltatások digitalizációját, a vállalatok digitális átalakítását, valamint a biztonságos és fenntartható digitális struktúrák működtetését. Magyarország a 2010-es évek második felétől önmagához képest nagyot lépett előre az európai digitális index mutatóját tekintve, azonban nemzetközi összevetésben lemaradásunk így is fokozódott. 

Különösen nagy probléma az, hogy a vállalati digitalizációt tekintve Magyarország egyedül Romániát előzi meg a tagállamok közül.

Ha a vállalati digitalizációt mélyebben vizsgáljuk, akkor egyértelműen vegyes összképet láthatunk: a Magyarországra települt multinacionális cégek leányvállalatai igen jó paraméterekkel rendelkeznek, miközben a hazai kis- és középvállalkozások átlag alatt teljesítenek. Különösen igaz ez akkor, ha nem az alapvető digitális infrastrukturális vagy készségszintű témákra koncentrálunk. Ezen utóbb említett vállalkozások több mint fele önálló honlappal rendelkező cég, ugyanakkor minimális a részvételük az online piactereken vagy a vállalatirányítás digitális alapokra helyezésének terén. Úgy tűnik, ahol „szorítás van”, ott a vállalatok nem kerülik el a digitalizációt (pl. e-számlázás elterjedése), viszont ahol nincs, ott egy pontosan meg nem határozott, jövőbeni időpontra tolódik el az amúgy szükséges lépés. Nehéz azon a szemléleten túllépni, hogy a cég előrehaladása nem csak az újabb gépek beszerzésén, a korszerű (legtöbbször épített) fizikai infrastruktúra megteremtésén, illetve az alkalmas munkaerő megszerzésén nyugszik, hiszen ma és a jövőben is kiemelt jelentőségű az adott vállalat digitális jelenléte, működési folyamatainak digitalizációja, illetve alkalmazottai digitális képességeinek gyarapítása is. Bár a felsőoktatási intézményeink folyamatosan képeznek szakembereket vállalatirányítási és ügyfélkezelési szoftverek alkalmazására, és ezt nagyjából a vállalati gazdálkodás természetes részének tekintik, az intézményekből kikerült közgazdászok, gazdasági mérnökök, mérnöki képzettséggel is rendelkező szakemberek a hazai tulajdonú cégeknél ennek ellenére kevésbé találkoznak az említett eszközökkel, ezek alkalmazásával. 

Hazánk az elmúlt évek folyamatos fejlődése ellenére a digitalizáció terén relatív és abszolút értékben is növekvő elmaradásban van az EU legtöbb tagállamához képest. A digitalizációs olló tehát egyre nyílik. Ennek gyökeres megváltoztatása a hazai kis- és középvállalkozásokat érintően csak erőteljes intézkedésekkel lehetséges. Ezeknek az intézkedéseknek átfogóan kell kiterjedniük mind az érintett vállalkozásokra, mind a velük együttműködő gazdasági partnerekre és az innovációs folyamat valamennyi szereplőjére. Az intézkedések jó része csak tőlünk függ: még több egyetemen képzett informatikus, sok ezer középszintű digitális fejlesztő és szakember, a kkv-k digitalizációjának támogatása, a fejlesztésfinanszírozás bármely formájánál a digitális elvárások rögzítése, digitalizációs minősítés, változatos képzés és továbbképzés, versenyek és díjak, fejlődő digitális oktatás. A hadseregben – ezt a környezetünkben folyó háború is tanúsítja – a „digitális katona” a jelen és a jövő záloga, a békés gazdasági építkezésben pedig a „digitális vállalkozó”, illetve a „digitális gazdálkodó” vívja ki ezt a pozíciót.