Újra itt a lakástakarék – de tényleg főnyeremény?

Innen indultunk….

A lakástakarékpénztár egykor nagyon kedvelt módja volt a lakáscélú megtakarításoknak. A terméknek több előnye volt, amiből az állami támogatás vitte a pálmát. Ez egyébként az önkéntes pénztárak egyik fontos eleme, a nyugdíj- és egészségpénztári befizetésekre az állam jelenleg is 20 százalék támogatást ad adó-visszatérítés formájában.

A lakás-takarékpénztárak esetén az állami támogatás a befizetés 30 százaléka, legfeljebb évi 72 ezer forint volt. 

A pénztárban tartott megtakarításra betéti kamatot is fizettek, ami ugyan egy minimális összeg volt, de az állami támogatás miatt így is akár 10 százalék körüli EBKM (Egységesített Betéti Kamat Mutató) is elérhető volt. Ez az a mutató, amelynek a segítségével pontosan láthatjuk, hogy évesítve, a költségeket – jelen esetben például a számlanyitás díját és a számlavezetési díjat – figyelembe véve mennyit nyerhetünk egy befektetésen.

A futamidő legfeljebb 10 év lehetett, de rövidebb ideig, akár 4 évig is takarékoskodhattunk. A megtakarítási időszak lejártakor kedvezményes kamat mellett kínált lakáshitelt a pénztár. Így egy egészen kedvező, egy megtakarításból és egy kedvezményes kölcsönből összeállított konstrukció jött össze.

Havonta legfeljebb 20 ezer forintot helyezhetett el a számláján a pénztártag, de a lakáskassza közeli rokonokra átruházható volt, így a családnak több szerződése is lehetett egyszerre.

Nagy előnye volt még, hogy alanyi jogon bárki nyithatott számlát, így a gyerekeknek is lehetett ilyen. Nem kellett hozzá sem munkaviszonyt, sem hitelképességet igazolni és nem kötődött gyermekvállaláshoz.

A felhasználása kötött volt, csak lakáscélra használhatta a család, viszont ebbe belefért az építésen, a lakásvásárláson, -bővítésen vagy hitelkiváltáson kívül a felújítás is, és a legtöbben épp erre használták.

Aztán 2018 októberében úgy döntött a kormány, hogy a CSOK-támogatást és a hozzá kapcsolódó kedvezményes CSOK-hitelt népszerűsíti. A lakáskasszához tartozó állami támogatást kivezette, amivel lényegében megszüntette az LTP-ket. A korábbi négy szereplő helyett egyedül a Fundamenta maradt a piacon, amely eleve erre a termékre alakult, szemben a többi banki, biztosítói hátterű LTP-vel.

És ide érkeztünk…

A Fundamenta némileg átalakította a termékeit. Sokkal nagyobb összegű, akár havi 100 ezer forint megtakarítás is elhelyezhető a lakásszámlákon, és több futamidő közül választhatunk. 

A kamatbónuszt maga a pénztár adja a megtakarítás mellé, de a mértéke a korábbi állami támogatásnál jóval szerényebb.

Egyedül a leghosszabb, több mint 16 éves futamidejű, a gyermekünk számára fizetett lakásszámlához jár a 30 százalék.

A megtakarításokon alacsonyabb nyereséget realizálhatunk, az EBKM a futamidőtől és a befizetett összegtől függően 0,32 és 2,73 százalék közé eshet, ez pedig jóval alatta van a jelenleg más eszközökkel elérhető betéti kamatoknak és hozamoknak.

A lakáshitelek terén valamivel jobb a helyzet, a Fundamenta 6 százalék körüli THM mellett kínálja őket, ami a jelenlegi 10 százalék körüli THM-ek között nem rossz, de ki tudja, mi lesz 10-16 év múlva.

Az előbbi egy 4 éves megtakarítás, ami mellé a futamidő végén egyszeri kamatprémium formájában a befizetéseink 10 százalékát kaphatjuk. Az igazi nagy dobás viszont a nagyobb csomag, ahol 8 évig takarékoskodhatunk, és ha a pénzünket végig a pénztárban hagyjuk, és később valóban lakáscélra használjuk, akkor 30 százalék kamatbónuszt kapunk.

Ez már nagyon emlékeztet a korábbi, 30 százalékos állami támogatást tartalmazó lakáskasszára, de ha az apró betűs részt is megnézzük, azt látjuk, hogy az elérhető EBKM a maximális, 50 ezer forintos havi befizetés és leghosszabb futamidő mellett sem több 5,64 százaléknál.

A megtakarítás mellé ráadásul 7,9 százalék kamat, és valamivel 10 százalék feletti THM mellett kaphatunk lakáshitelt, ami már most sem igazán kedvező, 8 év múlva pedig talán egyáltalán nem lesz vonzó.

Érdemes itt takarékoskodni? 

Az LTP, különösen a nagyobb kamatprémiumot kínáló változatok, valószínűleg megtalálják majd a közönségüket, de nem sok esély van arra, hogy a korábbi népszerűséget eléri. Azoknak lehet jó, akik szeretik a célhoz kötött megtakarításokat, és szívesen gyűjtenének így saját vagy gyermekeik lakáscéljaira.

Akik nem szeretnek vagy nincs idejük sokat foglalkozni a megtakarításaikkal, vagy épp nehezen veszik rá magukat a rendszeres takarékoskodásra, esetleg könnyen nyúlnak a félretett pénzért, ha szükség van rá. Persze ez a megtakarítás is feltörhető, de akkor a kamatprémium is odavész. 

Sőt, a Fundamentánál a hitelfelvételt is előre lehet hozni, ha hamarabb vásárolnánk lakást. És ha a magas lakásárak miatt kivárnánk, akkor nem muszáj azonnal elkölteni az összegyűjtött pénzt, akár tovább bent is tarthatjuk. Az OTP ezért prémiumot már nem fizet, de tovább befizetnünk sem kell. A Fundamentánál kaphatunk bónuszt, ha további két évet és 1 millió forint megtakarítást vállalunk.

Ez persze előny, de még így is jobban járhatunk, ha máshová tesszük a pénzünket. Egy hosszú lejáratú, inflációkövető állampapírral sem kell foglalkozni és jóval magasabb hozamot realizálhatunk rajta. 

Ha pedig a gyermekeinknek gyűjtünk, sokkal jobban jövünk ki, ha babakötvényt veszünk nekik, amire jelenleg is van állami támogatás.

A lakáskassza tehát nem a legjobb választás, ha valóban szeretnénk, hogy a pénzünk megőrizze az értékét, sőt, még nyereséget is termeljen az évek alatt. És mi más értelme lenne a megtakarításnak, ha nem az, hogy jól járjunk vele.

Kockázatmentes befektetéssel és piaci lakáshitellel jobb eredményt érhetünk el, mint a lakáskasszával, és a pénzünket később megszorítások nélkül használhatjuk fel.