Felelősségteljes döntések a gazdaságban a fenntarthatóság érdekében: az ENSZ- és a NATO-irányelvek hatásai a stratégiai lépésekre

Az éghajlatváltozás szélsőséges változásainak hatásai napjaink és a jövőnk egyik legösszetettebb környezeti kihívása.

A klímaváltozás miatt átalakuló környezeti tényezők – a felszíni csapadék és vízkészletek, az északabbra tolódó földrajzi éghajlati övek, a megváltozott termőképességű talajok és az ezekhez alkalmazkodó, vagy éppen arra képtelen állat- és növényfajok alapvetően alakítják egy-egy ország tájképét, csökkenthetik vagy növelhetik eltartóképességét. 

A felszíni vízkészletek, az ivóvíz mennyiségének időbeli változásai minden országban gondot okozhatnak.  

A környezetbiztonság másik kulcseleme az élelmiszer-termelés, és ennek alapja a termőföld-gazdálkodás. A termőföldek mennyiségét csökkenti az elsivatagosodás spontán zajló folyamata, a minőségüket pedig a nem megfelelő gazdálkodás és a növekvő vízhiány. Ezt a folyamatot kell vagy kellene megállítani, hogy legyen elegendő termőföld a szükséges élelmiszer-mennyiség megtermelésére.

A biztonságos energiaellátás pedig a kulcsa bármilyen modern technológia alkalmazásának akár a vállalkozásokban, akár a mezőgazdaságban, akár a háztartásokban. Az, hogy az energiaellátás milyen forrásokból történik majd, kőolaj, földgáz, atomenergia, esetleg a megújuló energiaforrások felhasználásából? Az az egyes országok energiaellátottságától, gazdaságának versenyképességétől és a termőföldek szűkösségétől függ.

A világ legszegényebb országaiban a gazdasági teljesítmény, a mezőgazdasági hozamok csökkenése párosul a népesség gyors növekedésével. 

A szűkösen rendelkezésre álló javak elosztása komoly társadalmi és politikai konfliktusokat eredményez, amik növelik az országok bizonytalan helyzetét és csökkentik az intézmények stabilitását. A biztonsági kockázatokat növeli, hogy a szükséges erőforrásokhoz (termőföld, víz, élelmiszer, energia) való hozzájutás a gyors népességnövekedés mellett nem biztosítható mindenki számára egyenlő mértékben. 

A klímaváltozás kockázatainak megjelenése, a jelenlegi országhatárok és államkeretek között rendelkezésre álló természeti erőforrások viharos gyorsaságú leértékelődése a hagyományos kül-, biztonság- és védelempolitika újraértelmezését teszi szükségessé – írja a diplomáciatörténet szakértője, Gazdag Ferenc.

Ezzel a véleménnyel én is egyetértek. Ezért tartottam szükségesnek az ENSZ és a NATO közös elveit vizsgálni mint két olyan szervezet tevékenységét, amely tehet a megelőzés és a konfliktusok kezelése érdekében. Az egyes országoknak a konfliktusok kezelésére a diplomácia eszköztárán túl megvan a szükséges katonai ereje és globális politikai felhatalmazása. 

A biztonság- és védelempolitika célja az egyes országok biztonságának növelése és a külső fenyegetettség csökkentése.

Külső fenyegetettség lehet a klímaváltozás által okozott más országokban bekövetkező drasztikus és kedvezőtlen környezetváltozás, aminek következtében jelentős mértékű migráció indulhat el. A biztonságos víz-, energia- és élelmiszer-ellátás intézményei a kritikus infrastruktúra részét képezik – foglalták össze a Harvard Egyetemen 2012-ben írt tanulmányában. A szerzők, McElroy és Baker arra a következtésre jutottak, hogy az időjárás szélsőségeinek kockázatai kiemelt fontosságúak a nemzetek és azok fegyveres erői számára. A nemzetek biztonságát meghatározó tényezőket az időjárási szélsőségek jelentősen befolyásolják. 

A klímaváltozás miatt gyakoribbá váló viharok, tornádók, hurrikánok, áradások jelentős anyagi károkat okoznak. Az időjárási szélsőségek növelik az elszenvedett károk nagyságát, amik növelik a befektetők kockázatát. Ez csökkenti az érintett országok gazdasági beruházásait, a nemzetközi tőke befektetéseit, illetve áramlását. A klímaváltozás lehetséges következményeit vizsgálva Bajrektarevic és Baumer a biztosítási szektor szerepét is kiemeli mint a természeti katasztrófák miatti kiadások növekedését (Stimson Center, 2010). 

„A NATO mindenekelőtt védelmi szövetség marad. Az értékeink azonban a szabadságon, a demokrácián és a jogállamiságon alapulnak. Tagjaink a világ legerősebb és leggazdagabb nemzetei közé tartoznak. A NATO védelmi szervezet, de az ENSZ és a NATO közösen több más nemzetközi szervezettel van szerződött viszonyban, amelyek a klímaváltozás kockázatai által feszültségekben élő országokkal békét és alkalmazkodást kívánnak teremteni. Konkrétan a szélsőséges időjárási és népesedéspolitikai kapcsolatok összességével a békés rendért dolgoznak” – mondta Anders Fogh Rasmussen (Spiegel Online, 2007).

Az éghajlatváltozás, annak a szélsőséges változásai az új ellenség. Nincs zászlója, sem beazonosítható stratégiája, csak egy van: meglepetések, kockázatok – írta Kis Benedek.

Írásomban arra akartam rámutatni, hogy az éghajlatváltozás kockázatai minden esetben jelen vannak életünkben.