Az éghajlatváltozás hatása a katonai erőkre

 „Az éghajlatváltozás hatásai a fegyveres erőre kiemelt feladatokat rónak, idetartozik a menekültek ellenőrzése, a civilek védelme, a konfliktusok kezelése és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó műveletek elvégzése.” (US Marine Corps, 1998) 

Nemcsak az amerikai hadsereg, hanem az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) is biztonsági kihívásként értékelte az éghajlatváltozás hatásait, írta Orosz József egy korábbi írásában. A NATO 2004-ben csatlakozott az ENSZ Fejlesztési programjához és a Regionális Környezetvédelmi Központ Közép- és Kelet-európai Intézményéhez, ezzel megalapozva a közös fellépést a béke megteremtése érdekében. 2009-ben a NATO főtitkára, Anders Fogh Rasmussen érvelt amellett, hogy a kutatások fókuszát a klimatikus problémákra, illetve az alkalmazkodási képesség javítására kell helyezni. Fontosnak tartotta, hogy a katonai döntéshozók a fegyveres erők felkészítésében kiemelt szerepet kaphassanak a katonák védelmének biztosítása érdekében. Mindezek mellett a haderőt érintő energiahatékonysági és biztonsági kérdések fenntartható módon való újragondolásáról is szólt.

2010-ben Lisszabonban megszületett az új stratégiai koncepció, amely a NATO katonai feladatai mellett kiemeli a biztonsági kockázatokat – többek között a tiszta víz védelmét, az egészségügyi rizikókat, a környezeti erőforrások hiányait és a növekvő energiaigényt –, és javasolja a biztonsági kockázatok kezelésére vonatkozó stratégia megtervezését, illetve a hozzá kapcsolódó feladatok végrehajtását.

A feladat jelentőségét kiemelve felhívja a figyelmet a párbeszédre a politikai döntéshozókkal, a civilekkel közös együttműködésre és a tudományos közösséggel, gazdasági szereplőkkel kialakítandó új együttműködési platformokra. Kiemelte a sebezhetőséget és a fenntartható fejlődés megteremtését, megőrzését. Kiemelten kezeli a katasztrófaelhárítást és az arra való felkészülést.

Az éghajlatváltozás nem kapcsolódik sem népcsoporthoz, sem politikai döntéshozókhoz, ugyanakkor a földrajzi elhelyezkedés sok esetben meghatározza az általa létrehozott hatásokat. 

A környezet és az időjárási körülmények megismerése a hadtudományok területén egészen Szun-Ce (Kr. e. 500 körül) írásáig vezethető vissza. A Hadviselés törvényei című alapműben a háborút meghatározó törvények közül az eget és a földet kiemeli, majd a későbbi gondolatai között a vizet, a völgyeket, a hegyvidéket, a folyókat és a mocsarakat nevezi meg. A természetet a katonák barátjának tekinti, a hadvezérek tanácsadóinak. Ezt minden természeti jelenségre érti, minden természetben fellelhető eseményt a katonák szolgálatába állít. A természet változásainak megfigyelése számára az alapstratégiai gondolatok közé tartozott, ezek megírására és részletezésére külön figyelmet szentelt. Olyannyira fontos neki a környezet, hogy kifejezetten a fővezér feladatai közé sorolja a tanulmányozását. 

A forróság, az aszály, az intenzív csapadék, a köd és más időjárási események nagymértékben erősíthetik vagy gyengíthetik egy katona teljesítőképességét. A Magyar Honvédség jó néhány kár elhárításában szerepet játszik, és ezeknek a száma fokozódhat Resperger István szerint. Éppen ezért szükséges a megfelelő létszám kialakítása, a katonák képzése. Mindezt pedig az oktatás, a média segítségével lehet elérni, és megfelelő politikai akarattal, hogy a katona megbecsültnek érezhesse magát és biztonságban tudhassa a családját, ezt Padányi József tábornok is folyamatosan hangsúlyozza.

Az éghajlatváltozás kockázati ugyanis felerősödtek a biztonságos és egészséges élelmiszer-ellátás szempontjából, emellett a tiszta vízzel ellátottság is fókuszba került. A hazai ellátás felépítése előtérben van, így a környezetbiztonság megteremtésére szolgáló lépések felgyorsulhatnak, a prevenció jelentősége megnőhet. Mindezek a gazdaság erőteljesebb növekedését is eredményezhetik. 

A pandémia következtében bevezetett tiltások megmutatták azt is, hogy a környezetszennyezés mennyire múlik az emberi tevékenységen, hiszen a városok szinte napok alatt tisztultak ki, lettek élhetőbbek. Ez bizonyítja, hogy összefogással a kutatások és fejlesztések, az új innovatív gyártási technológiák felgyorsítása fenntartható környezetbiztonságot képes teremteni. Az új zöldkezdeményezések forradalmi változásokat hoznak, és a hadsereg fejlesztése, modernizálása is dinamikusabb lehet. Az infrastruktúra-fejlesztések tehát új gazdasági erőforrást, új védelmi-biztonsági lehetőségeket és élhetőbb környezetet tudnak teremteni a katasztrófák és a kockázatok megelőzése érdekében. Ezt a nemzetközi elemzések is – mint a Model Diplomacy – megerősítik. Azonban nem csupán elemző, diplomáciával és politikával foglalkozó írások tértek ki a riasztó eredményekre, hanem vezető világcégek is, mint a McKinsey & Company. Az elemzésük megállapította, hogy a világ működésében új rendnek kell megkezdődnie, amelyet az extremitások elkerülésére, illetve az ezekre való felkészülésre kell alapozni. Egyetértek az elemzővel: fenntarthatónak hitt világunk egyszerre lett fenntarthatatlan. A McKinsey kifejti, hogy az éghajlatváltozás kockázatait és annak megelőző tevékenységeit korábban nem komolyan vevő döntéshozók is átértékelik a feladatokat.

Véleményem szerint a magas szintű elemzés szélesen tárja elénk azokat a jövőbeni innovatív feladatokat, amelyeket a biztonság érdekében el kell végezni. Idetartozik az ellátási lánc és a logisztikai rendszerek átgondolása, amelyek függőséget jelentenek egy ország gazdasági helyzetére, ellátására. Mindez a hadsereg és a polgárok együttműködését, a nemzeti védelmi képességnek fokozását is eredményezheti egy szorosabb stratégiai-diplomáciai együttműködésben.

Éppen ezért több nemzetközi kölcsönös megállapodással biztosítja a folyamatos támogatás jelenlétét. A fenntartható fejlődés támogatására és a kölcsönös segítségben első számú partnerének az ENSZ-et tartja.

Az éghajlatváltozás káros hatásai nemzetbiztonsági kérdéseket is felvetnek a 21. században, azonban a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény általánosságban beszél a biztonságról. A nemzetbiztonsági védelem alá eső létesítmények körében megtaláljuk azokat a szervezeteket, amelyeknek az Országgyűlés a törvényben delegálta ezeket a feladatokat.

A környezetbiztonság tehát a környezet stabilitása, a fenntarthatóság és a biztonság alapjai mellett az éghajlatváltozás szélsőségeinek kockázatkezelését foglalja magában. Ennek a fenntarthatóságnak és biztonságnak kezelésére valamennyi kijelölt szervezet feladat végrehajtására számíthatunk.

A stabilitás vagy a kár elhárítása a rövid távú probléma. A fenntarthatóság már a közép- és hosszú távú megoldások keresését jelenti. A biztonság a probléma hosszú távú és mindenkire ható érvényes megoldása.