Az online kereskedelem töretlen sikernek örvend, szinte rutintevékenységnek számít, hogy kisebb-nagyobb jelentőségű vásárlásaikat a fogyasztók online intézik. Persze előfordulnak visszás esetek, például amikor az ember utólag rájön, hogy megvezették, mert bedőlt a meghirdetett akciónak, bízott a valósnál kedvezőbb árkedvezményről szóló tájékoztatásban, vagy nem vette észre, valójában mennyiben befolyásolták a vásárlási folyamat során az egyes sürgető jellegű felhívások, amelyek a sötét mintáknak nevezett és tilalmazott, manipulatív kereskedelmi gyakorlatok körébe esnek. Bár mostanában gyakori, de a fogyasztóvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságok ébersége mellett kockázatos magatartás több eredeti, korábbi és aktuális árat szimultán felvonultatni, avagy az eredeti vásárlási szándékától sötét minták alkalmazásával eltéríteni a fogyasztót. A közelmúltban például a Gazdasági Versenyhivatal az említett magatartások, a fogyasztók megtévesztésének gyanújával indított három közismert online ruha- és cipőkereskedelmi vállalkozás ellen fogyasztóvédelmi versenyfelügyeleti eljárást, miután ez évben korábban már szabott ki szintén közismert webáruházat üzemeltető vállalkozásra akciózás kapcsán bírságot. Az online kereskedelemben előforduló, a fogyasztók jogait sértő magatartások kiszűrése érdekében hazánkban egyébként 2017 óta működik a fogyasztóvédelemért felelős szakmai irányító tárca berkeiben az ún. IT Labor, és a fogyasztóvédelmi hatóságok éves vizsgálati programjában is évről évre szerepel az online kereskedelem fogyasztóvédelmi szempontú ellenőrzése.
Érdemes tudatos figyelemmel vásárolni, mert bizony az árkedvezmény benyomásának keltésére alkalmas számos – akár kreatívnak is nevezhető – megoldással is találkozhatunk online és bolti vásárláskor egyaránt: az eltérő „eredeti”, „korábbi” árak, vagy az akciós árhoz képest magasabb, de soha korábban nem alkalmazott fiktív „eredeti” ár közlése, avagy a gyártó által ajánlott magasabb, ill. akciós ár és a kedvezményes kuponár egyszerre történő feltüntetése nyilván mind megzavarhatják, torzíthatják a fogyasztó döntését.
Az irányadó, tavaly május 28. napjával hatályba lépett jogszabályi elvárás szerint az akciók kommunikálása úgy szabályos, ha egyértelmű és világos a fogyasztó számára, hogy mi volt az akciót megelőző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár, tehát a „korábbi” ár, és ehhez képest mekkora a kedvezményes ár.
Közel fél tucat ár közül kiválogatni, hogy az adott vásárlóra melyik az irányadó, nemcsak felbosszantja a vevőt, de a hatóságok számára is „magas labda” egy-egy célirányos ellenőrzés lefolytatásához. Minden vállalkozás jó, ha tudja, hogy a referenciaárak témakörében a hatóságok álláspontja szerint nem lehetetlen a piaci árak ellenőrzése az akciót hirdető vállalkozások részéről, emellett pedig a piacon ténylegesen nem érvényesülő és a piaci árszínvonaltól jelentősen eltérő, magasabb ár, mint akár gyártói ajánlott ár megadása pedig fiktív árnak minősülhet. A vállalkozások edukációját – és a jogszabályi megfelelést – mindkét említett hatóság segíti, számos hasznos online tájékoztatás, összefoglaló, podcast elérhető a hivatalos weboldalakon.
A már működő webáruházak többnyire tisztában vannak vele, míg az induló webshopok szintén figyelembe veszik optimális esetben, hogy a fogyasztóvédelmi jogi szempontból szabályszerű működést nemcsak a tudatos fogyasztók és a versenytársak, de az általános fogyasztóvédelmi hatáskörrel rendelkező kormányhivatalok és a Gazdasági Versenyhivatal is figyelemmel kísérik. Persze a hatáskör-elhatárolás, nevezetesen annak eldöntése, fennáll-e a verseny érdemi érintettsége, és emiatt a GVH hatásköre, olykor az említett hatóságok egyeztetését is megköveteli, de az árak és az akciók feltüntetésére vonatkozó jogszabályi előírások rendszere összezár, az árrendelet, vagyis a 4/2009. (I.30.) NFGM-SZMM rendelet betartása mellett tartózkodni kell a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattól, vagyis nem hagyható figyelmen kívül az Fttv. elvárásrendszere, különösen a szakmai gondosság mércéje.
Ami a kormányhivatalok webshopellenőrzéseit illeti, jellemzően nemcsak a weboldalakon közreadott fogyasztói tájékoztatások szabályszerűségét – és ennek körében érthetőségét, pontosságát, teljeskörűségét – vizsgálják, de próbarendelésekkel lényegében az egész vásárlási folyamatot ellenőrzik,
így gyorsan kiderülhet, ha esetleg elmarad a megrendelést visszaigazoló e-mailből egy-egy kötelező tájékoztatási elem, vagy ha jogszabályba ütközően intézi a vállalkozás a fogyasztó reklamációját, ellehetetleníti az elállást, vagy nem biztosít számára jótállási jegyet stb. Öreg hiba, ha a fogyasztó számára nem derül ki, pontosan kivel szerződik, ill. amikor hiányzik a szolgáltató személyére vonatkozó kötelező tájékoztatás, vagy hiányos a szerződéskötés menetéről, a kellék- és a termékszavatosságról, a kötelező és a gyártói jótállásról a fogyasztónak adott információ. Fogyasztóként vásárolva – pár kivételtől eltekintve – 14 napon belül indokolás nélkül meggondolhatja magát az ember, a megrendelt és átvett terméket – akár a kipróbálását követően és a legtöbb esetben saját költségen – visszaküldheti, és visszajár a vételár. Azok a szolgáltatók, amelyek az elállás jogát nem engedik gyakorolni, vagy a fogyasztóval szemben más jogsértő, fogyasztói jog megvonását célzó, tisztességtelen általános szerződési feltételt, ill. megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot alkalmaznak, jó, ha előzetesen felmérik, nagyjából milyen jogi kockázatokat futnak, hiszen a nap végén nemcsak hatósági szankcióval, de békéltetőtestületi eljárással, esetleg képviseleti keresettel megindított perrel számolhatnak, így összességében a jogkövető magatartás kifizetődőbb lehet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.