Itt a CSRD, mit kezdjünk vele?

Mi is az a CSRD?

Az elmúlt hetekben, hónapokban egy újabb rövidítéssel bővült a fenntarthatósághoz kapcsolódó rövidítések listája. A CSRD a környezettudatossághoz kötődő vállalati jelentéstételről szóló irányelv rövidítése (Corporate Sustainability Reporting Directive, CSRD), amely a vállalatok számára kötelezővé tette a fenntarthatósági jelentések elkészítését. 

Sokan vannak, akiknek eddig nem kellett aggódniuk emiatt az irányelv miatt, azonban a következő években már azoknak az – Európai Unió definíciója szerinti – kis- és közepes vállalkozásoknak is jelenteniük kell az előírás mentén, akiknek eddig nem kellett odafigyelniük a szabályzatra. Mindez várhatóan 2028-ra megvalósul, ezért minden üzleti szereplő, így az MBH Bank számára is elkerülhetetlen a jogszabály szempontjaival való megismerkedés és a fenntarthatósági intézkedések mielőbbi megvalósítása. 

A jogszabály hatása a nagyvállalatokra 

A nagyvállalatok korábban hozzászokhattak ahhoz a fenntarthatósági jelentési formátumhoz, amelyet a GRI (Global Reporting Initiative) vagy SASB (Sustainable Accounting Standards Board) nyújtott. Ezek a sztenderdek évtizedeken keresztül kitartottak, a CSRD bevezetése tehát új fejezetet nyit a fenntarthatóságot érintő, sok esetben nem pénzügyi jelentések világában. Hiszen a fenntarthatóság témakörében el kell távolodnunk a csupán az árbevételt, eredményeket, mutatókat taglaló általános gondolkodástól, és olyan új szempontokat helyezünk előtérbe, mint amilyen többek között az edukáció és szemléletformálás. Új világ köszöntött be, ahol a vállalkozásoknak például a vízfogyasztás terén elért eredményekkel kapcsolatos információkat is közzé kell tenniük, sok esetben azonban nehézséget okoz számukra, hogy hol és milyen technikával gyűjtsenek erre vonatkozó adatokat. 

Szerencsére a szélesebb vállalati közönségnek még bőven van ideje megismerkedni a jogszabállyal, mivel egyelőre még csak egy szűkebb kör számára kötelező a jelentés elkészítése 2025-ben, akiknek a 2024-re vonatkozó teljesítményükről kell beszámolniuk. A jelentés elkészítése korántsem egyszerű feladat, hiszen a jogszabály több száz oldalból tevődik össze, és mellékletekkel is kiegészül. Ugyanakkor mindezt felfoghatjuk csapatmunkaként, amelyben számos résztvevő fog össze, hogy az értelmezés közben megszülető következtetéseket edukáción, illetve konferenciákon keresztül megoszthassuk egymással, ezáltal is segítve a közös felkészülést a jelentéstételre.  

Milyen lépésekből állhat az átállás?

Előbb-utóbb minden vállalatnak át kell állnia az új irányelvekre, ezért érdemes minél előbb elkezdeni a fenntarthatóságra való törekvést, ezzel pedig megkönnyíthetjük a folyamatot. Ahogyan a fenntartható gazdaságra, úgy az új jelentéstételi kötelezettségre való átállás is sok lépésből fog állni.  

A vállalatoknak alaposan meg kell érteniük a CSRD konkrét követelményeit, mindez magában foglalhatja a hivatalos rendelet elolvasását és jogi vagy szabályozási értelmezését, amihez eleinte külső tanácsadók igénybevételére is szükség lehet. 

Ezek után következhet az adat- és jelentéstételi hiányosságok azonosítása. Hiába készítünk már rutinosan GRI- vagy SASB-sztenderd szerinti jelentést, az új rendelet alapján a CSRD-jelentés több adatot és információt fog kérni egy adott vállalattól, így elkerülhetetlen a meglévő fenntarthatósági adatok és teljesítménymutatók felülvizsgálatának elvégzése.

A hiányosságok azonosítását követően el kell kezdeni a hiányzó adatok gyűjtését, valamint a meglévő adatok ellenőrzését, emellett megbízható rendszereket szükséges biztosítani a fenntarthatósági adatok gyűjtésére és ellenőrzésére, amelyek magukban foglalhatják az adatkezelés és a belső ellenőrzések javítását.

Ne feledkezzünk meg továbbá a képzésről és készségfejlesztésről sem, amely által a különböző területek elsajátíthatják a CSRD követelményeinek teljesítéséhez szükséges készségeket és ismereteket. A listát még számos további lépéssel lehetne folytatni.

A kkv-k számára lehet a legnehezebb az átállás? 

A kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv) a fentiek még nagyobb kihívásokat jelenthetnek, mivel sok esetben mind pénzügyi, mind emberi erőforrások tekintetében korlátozott kapacitással rendelkeznek, ami megnehezítheti az új jelentéstételi követelményekhez való alkalmazkodást. Előfordulhat, hogy erőforrásokat kell elkülöníteniük a CSRD-nek való megfeleléshez, ami potenciálisan más kritikus műveletektől vonhat el forrásokat.     

A kkv-k a nagyobb vállalatokhoz képest korlátozott múltbeli adatokkal és adatgyűjtési rendszerekkel rendelkezhetnek, ez pedig megnehezíti a CSRD szigorú adatszolgáltatási követelményeinek teljesítését, így előfordulhat, hogy be kell ruházniuk adatgyűjtési és -kezelési rendszerekbe. E kihívások leküzdése érdekében a kkv-k megfontolhatják, hogy útmutatást kérjenek az iparági szövetségektől, együttműködjenek a társaikkal az erőforrások és a tudás megosztása érdekében, illetve kihasználhatják az adatgyűjtést és a jelentéstételt egyszerűsítő technológiai megoldásokat. 

Kormányzati szervek és nonprofit szervezetek is nyújthatnak támogatást és forrásokat annak érdekében, hogy segítsék a kis- és közepes vállalkozások számára a fenntarthatósági jelentéstételi követelményeknek való megfelelést. Ami igazán lényeges, hogy a fenntarthatósággal mint témával, valamint önmagával a jelentéstétel értelmezésével mielőbb elkezdjenek foglalkozni a vállalatok – azok is, amelyekre egyelőre nem vonatkozik a szabályozás –, hiszen akik most elmulasztják az odafigyelést, később jókora versenyhátrányra tehetnek szert.