2024-ben eldől, hogy merre mozdul a világ a következő évtizedekben

Az év eleje általában a fogadalmakkal, az ünnepek utáni feltöltődéssel, illetve a mindennapokba való visszarázódással zajlik. Ebben a tekintetben 2024 sem különbözik a megelőző esztendőktől. Van azonban egy olyan tényező, amellyel év elején nem biztos, hogy számolnak a hazai vállalatvezetők, tulajdonosok. Ez pedig a külső környezet és annak esetleges változása.

Az idei év abban a tekintetben mindenképpen különleges, hogy soha annyi választást nem tartottak még egy évben, mint 2024-ben. Idén ugyanis több mint hatvan országban járulnak az urnákhoz a választók, hogy elnököt, parlamenti patkót vagy éppen önkormányzati stábokat jelöljenek. A választásokban érintett országok lakossága négymilliárd embert tesz ki, ez a Föld népességének a fele.

Egy adott országban zajló választás kimenetele általában az adott nemzet és a szűkebb régió lakosságát, gazdaság és üzleti folyamatait, jövőképét érinti. Van azonban néhány olyan ország, ahol a választás kimenetele jelentősen befolyásolja a regionális vagy akár a globális folyamatokat. 

A megfigyelők elemzései, véleményei alapján a jelenlegi elnök, Vlagyimir Putyin győzelme borítékolható. A kérdés az, hogy ezt követően lesz-e valamilyen változás az orosz–ukrán háborúban és az ahhoz kapcsolódó attitűdben. A háború vége érdemi könnyebbséget jelentene, hiszen idővel terítékre kerülhet a szankciók átgondolása, illetve az újjáépítési munkálatok megkezdése, ami nemcsak a helyi, hanem a regionális üzleti aktivitást is képes lenne fokozni. Nem mellesleg a háború miatt átalakuló és esetleg dráguló ellátási láncokban, értékláncokban is elindulhatna egy visszarendeződés, ami áttételesen az európai és a magyar cégeket is helyzetbe hozhatja.

Az Egyesült Királyság elmúlt évekbeli gazdasági mutatói és a lakossági, vállalati hangulatindexek alapján nem egyértelmű, hogy az ország profitált volna a Brexitből. A kereskedelmi megállapodások és az EU-val szemben létrehozott vámhatár nem segítette a gazdasági fellendülést, ráadásul a munkavállalási szabályok korlátozása és a bevándorlási tendenciák sem segítik a korfa frissítését a szigetországban. Az év eleji pollok kapcsán esélyes, hogy 14 év után a Munkáspárt veszi át a stafétát a konzervatívoktól. Ez azt jelentené, hogy közelebb kerülnének ahhoz, hogy átdolgozzák, újragondolják az EU-val való viszonyukat, és a bezárkózás helyett a gazdasági, munkaerőpiaci nyitás felé mozdulnának el. Ez közvetlenül is támogathatja a kereskedelmi kapcsolatokon keresztül az öreg kontinens vállalatait, viszont a munkaerőpiac és a bevándorlási szabályok nyitása, enyhítése fokozhatja a munkaerő áramlását a szigetországba.

A napirenden lévő ügyek közül a magyar gazdaság számára három kiemelten fontos téma van. Az első a költségvetési fegyelem és azzal szoros összefüggésben a közös európai költségvetés ügye, azon belül a közös költségvetés és egyébként a költségvetési fegyelem. Az előbbi kapcsán az EU-ban már több helyen felmerült, hogy nem feltétlenül szükséges szigorúan kezelni a maastrichti kritériumokat, a növekedést lazább fiskális politikával érdemes támogatni. A témát illetően a második fél év lesz izgalmas, hiszen az újonnan létrejövő parlament közös döntése alapján nyílhat vagy szűkülhet a mozgástér ebben a kérdésben. 

A második jelentős téma a zöldítés, a zöldgazdaság. Az utóbbi években érdemi előrelépések történtek a 2030-as és a 2050-es klímacélok elérése érdekében Európában, ám mindez nehezített pályán történt. Egyrészt jelentős inflációs kiugrás mellett indult meg az átalakulás, másrészt egy olyan időszakban, amikor a zöldítés és az ahhoz kapcsolódó extra költségek érdemben rontották Európa versenyképességét. Épp akkor, amikor az orosz–ukrán háború , az amerikai globális jelenlét vagy Kína térnyerése miatt eleve polarizáltabbá vált a világ. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy Európa hátraarcot csinál az ESG vonatkozásában, sőt a 2022–2023-as időszakban még feszesebb célokat tűzött ki a „Irány az 55%!” intézkedéscsomagjával kapcsolatban. Részben ennek a szigorításnak is köszönhető, hogy az ellenállás, a program lazításával kapcsolatos vélemények is erősödtek. 

A harmadik és leginkább hosszabb távon fajsúlyos téma a bevándorlás ügye. Az öreg kontinens korfája elöregedő társadalmat tükröz, a gazdasági aktivitás fenntartásához, növeléséhez a termelékenység növelése mellett a populáció fenntartása, bővítése is fajsúlyos tényező. Ez idehaza hatványozottan igaz, a KSH tavalyi előrejelzése szerint a 9,7 milliós népességünk 2070-re legalább 7,9 millió főre apad. Ez nem csupán a munkaerőpiacon okoz feszültséget, hanem az egyes termékek, szolgáltatások felvevőpiaca is szűkül, ami hosszabb távon érzékenyen érinti a hazai vállalatokat.

Bár Trump indulása kapcsán még vannak jogilag rendezendő kérdések, ám az eddigi felmérésekből, elemzésekből az körvonalazódik, hogy Trump és Biden személyéről, az általuk képviselt értékekről szól majd a kampány. Csak elsőre meglepő, hogy bizonyos témákban a választás végeredményétől függetlenül azonos értékrendet képviselnek. 

Jelenleg az a legvalószínűbb, hogy megmarad a Kínával kapcsolatos hozzáállás, illetve a törekvések, hogy Kína nagyhatalmi törekvéseit, pozícióit megtörjék. Emellett az Egyesült Államok jelentős globális katonai jelenlétének csökkentése kapcsán is érlelődik konszenzus a két tábor között, ami valamelyest instabilabb globális helyzetet, több geopolitikai kockázatot tartogat. Szintén van átfedés a stratégiailag fontos iparágak belföldre hozatalában és támogatásában, amelynek vélhetően a pandémia és az ellátási láncok újraépülése az egyik hajtóereje.

Jelentős nézetkülönbség van viszont a zöldenergia megítélésében. Trump vélhetően továbbra is a fosszilis energia mellett kardoskodik majd, míg a demokraták a megújuló, a zöldenergia mellett teszik le a voksukat. Ez áttételesen más régiók energiastratégiájára is nyomást gyakorolhat.

Mindezek csak kiemelések, szűrések azon témákból, amelyek az egyes választások kapcsán napirendre kerülnek vagy napirenden maradnak az idei évben. Nem várjuk, hogy mindezek vonatkozásában jelentős előrelépések, gyors megoldások születnek az év folyamán a választások, kormányalakítások időigénye miatt; de a kontúrok, a legfontosabb irányok egyértelműen kialakulnak 2024-ben.