BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
sörgyártók szövetsége

Heti két és fél korsó sört gurítunk le

Évente 65 liter az átlagos magyar sörfogyasztás, a hazai gyárak által tavaly előállított 6,1 millió hektoliteres mennyiség 2-3 százalékkal növekedhet idén, ha marad a nyári meleg – mondta lapunknak a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója. Schillinger Attila szerint messze vagyunk még Angliától vagy Svédországtól, ahol a piac 5-7 százalékát is lefedik a kisüzemi főzdék, de itthon is egyre jelentősebb a szerepük.
2017.08.09., szerda 06:01

Idén 25 éves a Magyar Sörgyártók Szövetsége. Mennyire fejlett és merre tart a magyar sörkultúra?

Ha a fejlettséget számokban nézem, az utóbbi három évtized éves egy főre eső átlagfogyasztása mintegy 80 liter. Az 1990 körüli 100 litert meghaladó csúcsról érkeztünk el a mai 65 liter közelébe. Ezzel szemben a cseh vagy a német fogyasztás 150 liter körül mozog. Tehát az etalon-sörkultúráktól, ahol a sör a nemzeti DNS része, messzire kerültünk. Jó hír, hogy a trend az utóbbi években megfordulni látszik, elindult egy lassú javulás. Nemcsak mennyiségi, hanem minőségi szempontból is. Egyre több prémiumsört fogyasztunk, egyre trendibb sörözni.

A söripar nagymértékben függ az időjárástól. Ha ilyen forró a nyár, eljuthatnak a magyar sörgyártók a 7 millió hektoliteres álomhatárig?

Kizártnak tartok ekkora ugrást egy év alatt. De a tavalyi, mintegy 6,1 millió hektolitert éves szintet 2-3 százalékkal meghaladhatjuk, ha marad a meleg időjárás, és lesz indiánnyár is.

Schillinger Attila, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója
Forrás: Magyar Sörgyártók Szövetsége

Tavaly 40 százalékkal nőtt a ma­gyar sörexport. Idén is tart még a külpiacok lendülete?

A látszólag látványos fellendülés mögött valójában inkább az állhat, hogy ma már a magyar gyárak is nemzetközi konszernek részei, így jó eséllyel itt főzték tavaly a más országokba szánt sör egy részét is. Vagyis trendről nem beszélhetünk ezen a téren: nem tart még ott a magyar sörgyártás, hogy exportra komoly üzleti modellt lehetne építeni.

Az eddigi tapasztalatok alapján idén mely szegmens erősödése a legszembetűnőbb?

A piac felső szegmensei, így a prémium-sörkategóriák és a középkategória, továbbra is dinamikusan erősödnek. Az idei második negyedévben a hazai piacon értékesített mennyiség 2,5 százalékkal nőtt a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Ebben már közrejátszott a kora nyári jó idő is.

Nagy sláger a Dreher Hidegkomlós, de időközben megjelent a Soproni IPA is. Mi lehet a további irány a gyártóknak az innováció terén?

Egy út van, az előre. Ha fel akarjuk futtatni a magyar sörpiacot, újítani kell. Megvan ehhez a technológia, a szükséges szaktudás, mint ahogy a minőségi alapanyag is rendelkezésre áll. A nagy sörgyártóknál több időt vesz igénybe egy-egy komolyabb újító lépés megtétele, de amikor lépnek, az megmozgatja a piacot. Az eddigi újdonságok sikere is igazolja, hogy jó az irány. Annak szurkolok, hogy jöjjön létre mielőbb együttműködés a kisüzemiek és a nagy sörgyártók között, aminek eredményeképp a legkiválóbb minőségi kisüzemi sörök még szélesebb fogyasztói rétegekhez juthatnak el. Ilyenekre van bőven nemzetközi példa. Ugyanígy izgalmas az is, amikor egyébként kisüzeminek tekintett sörkülönlegességet nagy gyártó dob piacra limitált szériában. A prémiumkategória növekedése elhozza majd az ilyen keresztirányú mozgásokat is, ami mindenkinek jó.

Tavaly 72,5 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe a sörgyárak, ebből csak jövedéki adó formájában 42 milliárdot. Csökkenhetnek belátható időn belül az ágazat közterhei?

A söripar jövedelmezőségével alapvető problémák vannak. Ezt jelzi az is, hogy felemelték a kedvezményes jövedékiadó-határt 8 ezerről 200 ezer hektoliterre. Ma úgy lehet pénzt keresni sörgyártással, ha a jövedéki adónak valaki csak a felét fizeti meg. A félliteres üveges sör inflációtól tisztított átlagára Magyarországon 205 forint az ezredforduló óta, ez sokatmondó adat. Szükség van olyan intézkedésekre, amelyek a hazai gyártást helyzetbe hozzák, ugyanakkor nem bízhatunk csak abban, hogy javul a jogszabályi környezet, és csökkennek a söripar terhei. Magunknak is tennünk kell azért, hogy a piacunk bővüljön.

Ha már szóba hozta: nem tartja ellentmondásosnak a főzdék 200 ezer hektoliterig feltornászott 50 százalékos jövedékiadó mentességét, amikor tavaly a kisüzemi sörmennyiség összesen is csak 49,5 ezer hektoliter volt?

Mindezt az európai uniós szabályozás teszi lehetővé. Kiderül majd, hogy van-e elég fejlődési potenciál a piaci szereplőkben ehhez a megoldáshoz.

Új tulajdonost kapott a Pécsi Sörgyár. Milyen változásokra számít?

Eddig kimondottan jó szakmai kapcsolat volt a pécsiek és a sörszövetség között. Bízom benne, hogy ezután is így lesz. Minden más versenykérdés, amibe a szövetség nem szól bele.

Az ágazatban közvetlenül 1700, közvetve 24 ezer ember dolgozik. Meg tudják őrizni ezt a létszámot?

Az utóbbi években ezeket a munkahelyeket a tagjaink úgy tudták fenntartani, hogy csökkentették a jövedelmezőségüket. Ezzel együtt a közvetlen foglalkoztatottak száma évről évre alig változik.

Noha gyakori a vita a nagy sörgyárak és a kisüzemi főzdék között, a csapolt sör áfacsökkentése közös ügy. Van rá remény?

Kell, hogy legyen, hiszen ez egyike azon pontoknak, amelyekben kis- és nagyüzemi gyártók egyetértünk. A hordós sörök nagy részét itthon gyártjuk, komoly szaktudást és vendéglátóhelyi hozzáadott szolgáltatást igényel. Az áfacsökkentés nagyobb mozgásteret teremtene az oly sokszor emlegetett bérfejlesztésnek a vendéglátásban, ezáltal biztosítva a szakképzett munkaerőt és a magas szolgáltatási színvonalat.

Mit tart egészséges aránynak az ágazatban a nagyok és a kicsik termelési volumenében?

Európán belül Svédországban a legmagasabb a kisüzemek piaci részesedése, mintegy 7 százalék, az angoloknál 5,5 százalék volt a csúcspont. Mi még messze járunk ettől, de biztosan nálunk is nő majd még a piacuk és a szerepük. Ez nem rossz a söriparnak, hiszen a kisüzemi sörök a prémiumsöröknek teremtenek helyet és egyre bővülő piacot. Felfelé húzzák a sörkultúrát, ami mindenkinek jó.

Az ország legjobb sörkorcsolyáit keresik

 

A Magyar Sörgyártók Szövetségének kiemelt éves rendezvénysorozata, a Sör mi több egy hónapon át az ország legjobb sörkorcsolyáit keresi. A HoReCa (étterem, kocsma, kisvendéglő, szálloda) kategória mellett gasztronómiai szakembereknek is meghirdetett pályázatban búza-, lager és barna sörökhöz társítva várják a sörkorcsolyák fényképes receptjeit. A szervezők célja elsősorban az, hogy a lehető legegyszerűbb alapanyagok felhasználásával, otthoni körülmények között is megalkotható falatkákat ismerhessen meg a nagyközönség. | VG

 

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.